„A szolgálólány meséje”

Akkor még nem sejtette (miként Pelikán elvtárs sem a békaemberekkel való találkozást), hogy milyen bölcsen döntött, amikor megfelelő férjet és barátokat szerzett magának a Bibó szakkollégiumban. Egészen 2012-ig kellett várnia, amíg ez a gyümölcsöző kapcsolat beérett és barátai 9 hosszú évre a bírák teljhatalmú főnökévé tették.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeként Handó Tünde mindaddig szinte korlátok és következmények nélkül gyakorolhatta önkényuralmát, míg ez év januárjában a bírák nem választották meg az új Országos Bírói Tanácsot. Az új OBT – eléggé el nem ítélhető módon – képes volt komolyan venni azt a törvényben biztosított feladatát, amely szerint ellenőriznie kell az egyszemélyi vezető intézkedéseinek jogszerűségét. Ezek a „naiv” OBT-tagok nem akarták elhinni, hogy nálunk nem csak a jog a politika szolgálóleánya, de maga Handó is. A Fidesz és a kormány szolgálóleánya.

Alig két hónappal az új OBT megalakulása után Handó támadásba lendült. Azóta a 14 tagból és ugyanennyi póttagból álló testületnek 17 tagja „önként s dalolva” lemondott. („Máglyára ki ellenszegül, / Minden velsz énekest!”)

A szolgálólány ekkor kezdte szétkürtölni azt a mesét, hogy ilyen sajnálatos körülmények között az OBT megszűnt létezni, hiszen a lemondások következtében nincs meg a 14 választott rendes tag, tehát a testület nem dolgozhat törvényesen. A Kúria elnöke viszont – aki hivatalból az OBT tagja – állította, hogy az OBT működőképes. (Persze Orbántól tudjuk, ő „intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”.) Ezenközben gőzerővel halad(t) az önálló közigazgatási bíróságok létrehozása. Handónak jóvá kellett tennie tavalyi, szolgálólányhoz nem méltó vétkét, amikor még ellenezte a bírósági szervezet szétszabdalását. Gépjárműszakértőként érvelt ellene: „hiába látszik ugyanis önmagában szebbnek, jobbnak például egy új autóalkatrész, ha az nem az adott járműhöz való, nem fog elindulni vele. Vagy ha elindul is, pár méter után lerobban”. Tavaly még amiatt is értetlenkedett, hogy „miért kell alapjaiban megváltoztatni az egységes bírósági szervezetrendszert”.

A Fidesz szolgálólánya egészen mostanáig csak mesélt. De tartva attól, hogy ezek a hamis mesék tán kevésnek bizonyulnak hatalma megtartásához, úgy döntött, a nyílt hazugság útjára lép.

Történt ugyanis, hogy az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (ENCJ) új elnököt választott. Az OBT, mely tagja e hálózatnak, meghívta őt a következő, júliusi testületi ülésére. Erről Hilbert Edit, az OBT jelenlegi elnöke közleményt is kiadott: „az ENCJ elnöke aggodalommal figyeli az OBT törvényességének megkérdőjelezését, a bírák és bírósági vezetők kinevezési gyakorlata kapcsán feltárt visszásságokat, és személyesen kívánnak tájékozódni a kialakult helyzetről”.

Indítsák be, kérem, számítógépük keresőjét, és azonnal szóljanak, ha ebben a közleményben megtalálják a „közigazgatási bíróság” kifejezést! Mert lehet, hogy az én gépem elromlott. De a szolgálólányé biztosan, hiszen ezt volt képes nyilatkozni: „megdöbbenve olvastam az újságban, hogy interveniálást kértek egy Brüsszel által finanszírozott testülettől magyar bírák… (mármint a közigazgatási bíróság ügyében). Sajnálatosnak tartom azt, ha már a bírósági szervezet befolyásolásánál tartunk, akkor néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad és elárulja a hazánkat.”

Az OBT kikérte magának Handó nyilatkozatát, melyről az elnök asszony maga is tudta, hogy az – egy minden érintett részéről megcáfolt – álhíren alapult. Ez persze nem akadályozta meg a kormányhű sajtót, hogy az OBH elnökének hazugságát úton-útfélen terjessze.

Nekem azonban valami szöget ütött a fejemben. Vajon a mintegy 3000 magyar bírónak és vezetőiknek nem kellene együtt felállniuk és visszautasítaniuk, hogy egy igazgatási vezető lehazaárulózza bíró kollégáikat? Ennyi szolgálólányt nem bír el egy ilyen kis ország!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!