„Verona angyalai”

Az eltelt másfél év alatt egyfelől sok minden, másfelől szinte alig történt valami. Az előbbi az olaszországi, az utóbbi az itthoni eljárásra igaz.

Nyilván felmerül önökben a kérdés, hogyan és miért indulhat ugyanazon tragédia miatt két külön eljárás? Bennem még az is, miként lehetséges az, hogy miközben Olaszországban tömegszerencsétlenség okozása miatt hat ember ellen vádat emeltek és már az október elejére kitűzött bírósági tárgyalásra készülnek, itthon még gyanúsítottja sincs a nyomozásnak.

De miért is van két külön eljárás? Az olasz hatóságok magát a közlekedési balesetet, annak körülményeit, bekövetkezésének módját és közvetlen okát vizsgálják. Vétkesnek tartják a buszvezetőt, amiért az letért az útról, vagyis „rosszul vezetett” – ahogyan a veronai ügyész fogalmazott. A baleset közvetlen okai között jelölték meg az autópálya és a szalagkorlát műszaki hibáit, ezekért pedig az útszakasz tesztelőit és üzemeltetőit tartják felelősnek.

Itthon a Belügyminisztérium közleménye szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Hogy miért ismeretlen még mindig a tettes, azt csak ők tudnák megmagyarázni.

A balesetet szenvedett busz a Pizolit Kft. tulajdonában volt, a cég ügyvezetője Czakó Tibor. A busztársaság a mai napig változatlanul folytatja tevékenységét. Bár mégsem teljesen változatlanul, mert valamilyen „ismeretlen okból” a cég többségi tulajdonosa egyszer csak Czakó 74 éves édesanyja lett. Ugyancsak „ismeretlen okból” tavaly decemberben a kft. hirtelen árulni kezdte 21 autóbuszát. De hogy menynyire megbízható ez a Pizolit Kft., azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Honvédelmi Minisztérium 54 milliós buszos szolgáltatási szerződést kötött a céggel. 

A katasztrófa után.

A szülők által indított „Verona angyalai” című Facebook-oldal számos megállapítást idéz a nyomozás során beszerzett műszaki szakértői véleményből. A szakértő hazai és nemzetközi szabványokra hivatkozva sorolja azokat a műszaki és egyéb szabálytalanságokat, amelyeket a részben átalakított SETRA-buszon észlelt. Ezek között nem kis súllyal szerepel az engedély nélkül és rosszul beépített pót-üzemanyagtartály. Csak néhány állítást idéznék: „a póttankot borító anyag üzemanyagtartály burkolására nem használható”; „a póttankot a csomagtértől elválasztó lap üzemanyag burkolására nem használható”. És a szakértő összegzése: „a SETRA típusú autóbusz a pótüzemanyag-tartály engedély és jóváhagyás nélküli beépítése és a részecskeszűrő kiszerelése miatt közúti közlekedésre alkalmatlan állapotban volt”.

Az oldal szerkesztői a nyomozati jegyzőkönyvből egy szerelő vallomását is idézik: „talán 2016 júliusában lehetett az, amikor egy póttartályt beszereltünk. (…) Erre a főnökünk Czakó Tibor úr adott utasítást nekünk. Volt már több ilyen feladatunk, amikor buszokba póttartályt szereltünk be… Úgy hét vagy nyolc évvel ezelőtt kezdtem el ennél a cégnél póttartályokat beépíteni.”

A nemzetközi közúti áru- és személyszállításról szóló rendelet hatálya az autóbusz vezetőjére és üzemben tartójára egyaránt kiterjed.

Nehéz dolga lehet a nyomozóhatóságnak, hiszen Czakó úr cáfolta, hogy póttartály lett volna a buszban. Ez bizonyára nagyon meggyőző lehetett a póttartályról a baleset helyszínén készült fényképfelvételekhez képest. Idén áprilisban Czakó még azt írta saját cégének oldalán, hogy „amíg valaki szakértőnek álcázva magát azt nyilatkozza, a sofőr álmában elfelejtett levegőt venni, nagyjából ott tartunk, mint a többi „konkrétummal”. Azóta kiderült, hogy pontosan tisztában volt buszvezetője (apnoé) betegségével.

A nyomozati határidő augusztusban jár le. Vajon „ismertté válik” addigra az egyelőre ismeretlen tettes?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!