A munkavállalók leggazdagabb egytizedének jutott az adókedvezmények fele – az Orbán-kabinet adópolitikája bizonyítottan a legtehetősebbeket támogatja.
2011-ben a személyi jövedelemadó-kulcsok és a családi kedvezmény változásai révén 400 milliárd forinttal több jövedelem maradt a háztartásoknál, mint az előző évben. Ennek nagyjából a felét teszik ki az adókedvezmények, míg a másik fele az adókulcsokból adódik. Ám az összeg nem egyenletesen oszlott el az egyes jövedelmi kategóriák között. A legtöbbet kereső 10 százalék, ami 400 ezer munkavállalót jelent, az adókulcsváltozások nyomán a háztartásoknál maradó 200 milliárd 80 százalékát, vagyis 160 milliárdot tehetett zsebre. A családi kedvezmények valamivel egyenletesebben oszlottak el a családok között, bár a legkevesebbet keresők 10 százaléka a munkavállalóknak alig-alig tudott hozzájutni, míg a felső decilis bő 10 százalékhoz, vagyis 20 milliárdnál is többhöz jutott ebből a 200 milliárdból. Összességében tehát 180-200 milliárd közé tehető az az összeg, amit 2011-ben a munkavállalók legjobban kereső egytizede eltett az szja és a gyerekkedvezmény változásai nyomán az adózók összességénél többletként maradó 400 milliárdnyi jövedelemből. A Fidesz és az Orbán-kormány évek óta mereven ellenáll a luxus- vagy a vagyonadó bevezetésének, pedig ez jó módja lenne annak, hogy a nagy értékű, gyakran nem adózott jövedelemből szerzett ingatlanok és ingóságok után bevételhez jusson egy olyan szegény költségvetés, amely már a segélyekre is „kénytelen” plafont bevezetni. Szintén a tehetőseknek kedvezett, hogy a kormányváltás után eltörölték a 20 millió forintnál nagyobb értékű örökségek illetékét egyenesági rokonok között, és az új adóváltozások még tovább csökkentik a terheket. A pénteken benyújtott adótörvény-módosítás eltörli a félszuberbruttót, amellyel a havi 202 ezer forint felett keresők többet adóztak, mint a kiskeresetűek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!