A jó hangulat a lényeg

Az általános csökkentés rövid távon átmeneti örömöt okoz, hangulatjavító intézkedés, de még ez sem a valóban rászorulókat érinti. A viszonylag kevés áramot és földgázt – félmillió háztartásban nincs vezetékes gáz, ahol van, ott pedig a nehéz helyzetben lévők nem bírják kifizetni – használó legszegényebb családok ebből a nemzeti ajándékból nem vagy csak alig részesülhetnek, miközben a legmagasabb jövedelmű 20 százalék a 100 milliárdra becsülhető tehercsökkenés lényegesen nagyobb részét élvezi. A támogatás háromnegyede azoknál landol, akiknek anyagi gondot amúgy sem okoz rendezni a számlákat. A 100 milliárd forint 80 százalékát a szolgáltatók fizetik.

„A lakossági gáz- és villanyár tíz százalékos mérséklésének gazdasági alapja és indoka teljességgel hiányzik. A lakossági költésben kiugróan nagy arányt képviselő gáz- és villanykiadás nem elsősorban a magas árakkal, az irreális profittal van összefüggésben, hanem a lakosság igen szerény, a fejlett országok negyedére-harmadára tehető jövedelmével” – nyilatkozta lapunknak a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az adott helyzetben az árak megerőszakolásával a kialakult arányokat tartósan aligha csökkenthetjük. Hegedűs Miklós elmondta: a 10 százalékos árcsökkentés nem csak a profitot tünteti el, hanem a költségeket sem fedezi. Vagyis a vállalkozók terhei növekednek, az ellátás színvonala, biztonsága pedig csökken, ennek ellenére „az energiaszektor megsarcolása rövid távon drámai helyzetet nem teremt, a kormány pedig úgy gondolhatja, az üzleti szférában jogi eszközökkel kikényszerített gazdasági hátrány nem nagy ár a lakossági fogyasztóknak adott előnyökkel szemben” – mondta a kutató. Hegedűs Miklós súlyos modernizációs veszteségeket is jósolt, „ez nagy ár a jó politikai hangulatért cserébe, miközben a gáz, villany, távhő 5,5-6 százalékot tesz ki a lakossági kiadásokból, nem beszélve az újabb, szemét-, kéményseprési, víztámogatásokról, ezek aránya összesen sincs egy százalék. Azok ráadásul, akik a legnagyobb részt hasítják, eddig sem azért nem fizettek, mert nem tudták, hanem nem akarták rendezni a számláikat, az akaratot pedig semmilyen állami támogatás nem befolyásolja” – jegyezte meg a szakértő.

Paradox módon ugyanakkor a rezsicsökkentéssel nyert Fidesz-támogatók a társadalom alsó és alsóközép rétegéből kerülnek ki – azok hálálják meg leginkább a rezsicsökkentést, akik arányaiban kevésbé élvezik ennek előnyeit (nem gázzal fűtenek vagy kevesebb energiát fogyasztanak). Az Ipsos múlt havi felmérése szerint az új Fidesz-szavazók jelentős része 30 év alatti, illetve 50 év feletti, kistelepülésen (kisvárosban vagy faluban) és szerény anyagi körülmények között élő alacsony végzettségű. Ezzel a párt népszerűsége az összes választásra jogosult körében a februári 18 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ráadásul a Fidesz a rezsicsökkentés „megvédése” ürügyén aláírásgyűjtésbe is kezdett; állításuk szerint máris több mint 1 millió új és hiteles névvel-címmel frissíthették amúgy nem létező adatbázisukat. A Fidesz már a jövő évi választási kampányra fordult rá a rezsicsökkentéssel, amelyet egészen a választásokig napirenden tartanak – írta meg több lap is. Hogy a kérdés mennyire fontos a Fidesznek, mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor Rogán Antalt többmilliós karórájáról kérdezte az Index, a frakcióvezető válasz helyett arról kezdett el beszélni, hogy Bajnai Gordon nem támogatja a rezsicsökkentést.

Keveset spórolunk, sokat kockáztatunk

A kormányzat tervei között szerepel a kéményseprés díjának teljes megszüntetése – mondta korábban a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Azóta az elképzelés „minimum 20 százalékos” csökkentésre szelídült. A parlament még nem döntött.

A kéményseprési díjat szabályozó törvény szerint az állampolgár köteles a szolgáltatást igénybe venni és kifizetni. Ám a díjat sokan nem érzik arányosnak, mondván: csak benéznek a kéménybe, elégetnek a kaminban egy darab papírt, esetleg kitisztítják a kormot. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. lapunkkal közölte: Budapesten 1 millió 26 ezer égéstermék-elvezetőt ellenőriznek és szükség szerint tisztítanak; a szilárd és olaj tüzelőanyagú berendezéseket kiszolgálókat évi két, a gáztüzelésűeket kiszolgálókat és a tartalék égéstermék-elvezetőket évi egy ízben ellenőrzik. A díjtáblázatuk szerint a 34-féle kémény nettó ellenőrzési díja – a négyféle tartalék kémény viszonylag olcsó kontrollját leszámítva – alkalmanként 748 és 1925 forint között változik. Feltüntették a munkaráfordításra meghatározott összeget is, ami 3564 forint, és „megrendelés esetén” a kiszállási díjat is: 3564 forint. Arra, hogy az esetleges díjcsökkentéssel kieső bevételt miből, hogyan pótolnák, nem válaszoltak.

Egy másik cég vezetője szerint még a 10 százalékos díjcsökkentés is nagy gondot okozna. „Idén már nemcsak a kéményt kell ellenőriznünk, de a kéményseprést szabályozó új kormányrendelet szerint a tüzelőberendezések, a füstcsövek állapotát is, és fel kell térképeznünk a levegőellátást, az ajtókat, az ablakokat, a szellőzést” – magyarázta a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. ügyvezető igazgatója. Farkas József elmondta: a kéményseprés díja náluk magában foglalja a kiszállás díját is. A határozat szerint két kémény évi egyszeri ellenőrzésének – amibe a kémények külső állapotának felmérése, az átjárhatóságuk vizsgálata és szükség szerint a kitisztításuk, valamint a hibajegyzék elkészítése tartozik bele – a díja maximum 4000 forint plusz áfa lehet. Ettől az önkormányzatok a helyi rendeleteikben csak lefelé térhetnek el, van, ahol körülbelül a felét kérik. Ha a díjat 10 százalékkal mérséklik, akkor ott, ahol most majdnem a maximumot kérik el – gyakorlatilag a plafon 3600 forint – áfával együtt még 500 forintot sem takaríthat meg évente egy család. Ahol a díj szerényebb – a legkevesebb 1800 forint – ott még 250 forintot sem. Kis tétel, pláne ha elosztják 12 hónapra. Ám az előírás szerint 2015-ig meg kell oldani a kazánok műszeres mérését. „Ehhez szakembereket kell felvennünk. Egynek a képzése 3-400 ezer forint, és be kell szereznünk a műszereket is, darabonként egymillióért. Fogalmunk sincs, hogyan gazdálkodjuk ki, ha csökken a szolgáltatás díja és közben az embereinket továbbra is fizetnünk kell a rutinmunkájukért. Az biztos, hogy akkor a rezsicsökkentés elviszi a díjbevétel fejlesztésre fordítható részét, főleg ott, ahol most eleve alacsonyabb a kéményseprési díj. Előre látható: így nem tudunk majd eleget tenni új feladatainknak 2015-től” – mondta Farkas József.

Súlya van a szemétnek

Régóta vitatott a szemétszállítás magas díja. A cégek ugyanis a legtöbb településen önkormányzatiak, s a bevételeket gyarapítják. A települési szemétdíjak közt – amikről az önkormányzat döntött –, akár négy-ötszörös különbség is lehetett, aszerint, mennyire sűrűn lakott a település és mekkora utat kell megtenni a szállításhoz. Ráadásul kukaedény után fizetünk – akkor is, ha az csak félig telik meg. A hulladékgazdálkodási díjat a vidékfejlesztési miniszter állapítja meg. A múlt héten a parlament elfogadta, hogy a szemétszállítási díjakat úgy csökkentsék, hogy ne a mai, hanem a 2012. áprilisi díjat vegyék alapul. Azt emeljék egységesen az idei 4,2 százalékkal, és ennek a 90 százaléka legyen nyártól az új „rezsicsökkentett” díj.

„Meg fog történni a díjcsökkentés és én nem is nagyon könnyeznék emiatt” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, miután a szolgáltatókat hiába kerestük. Schmidt Jenő elmondta: nemcsak a lakossági szemétszállításból van bevétele a hulladékos cégeknek, hanem a közületiből és az egyéb megrendelésekből is. Igaz, a hulladéklerakási adó érzékenyen érinti e társaságokat, hiszen az ártalmatlanítási díjon is sok költséget lehetett elszámolni, és persze keresni. A probléma inkább az, hogy nem volt elég idő a közszolgáltatók felkészítésére, hogy a belső költségstruktúrájukat a díjcsökkentéshez alakítsák – jegyezte meg. Schmidt szerint a súlyarányos szemétszállítás önmagában nem reális, de egy kéttényezős díjrendszernek lehet az egyik eleme, ugyanis ha a lakosság egy kiló szemet nem rak ki, a költségek 70-75 százaléka akkor is megmarad; működik a cég, mennek az autók, vannak rajta emberek. De a szemét súlyának figyelembevételéhez ki kell még alakítani az informatikai rendszereket, ami megint csak pénzbe kerül, és ennek a költségeit nyilván a lakosságra terhelik majd. A hulladékgazdálkodás bő háromnegyede mögött álló települési önkormányzatok a díjcsökkentéssel csak akkor nem járnak pórul, ha átalakítják a belső szerkezetet, amiben egy kasszában kezelhetik a cégeik lakossági, közületi szolgáltatási és egyéb hulladékszállítási, ártalmatlanítási bevételeit. De a kisebbek, amelyeknél túlsúlyban van a lakossági szemétszállítás, könnyen átfordulhatnak veszteségbe – mondta a TÖOSZ elnöke.

Mindenkinek más áron

A rezsicsökkentésben érintett szolgáltatások közül egyedül a palackos gáz szabadáras. Lapértesülés szerint 6 ezer forintos árral számol a kormány, de a Népszabadság felméréséből kiderült: a kisebb cégek akár 5 ezer forintnál is olcsóbban adnak egy palackot, és a helyi viszonyoktól függően a nagyobb márkák – jellemzően önálló vállalkozó – forgalmazói is jócskán alámehetnek a kincstári tarifának. Így a listaárak között akár 20 százalékos eltérés is tapasztalható. Fónagy János pénteken azt nyilatkozta: két héten belül a kormány elé kerül a palackos, tartályos és vezetékes PB-gáz árának csökkentése. A fejlesztési tárca államtitkára szerint első körben a forgalmazók és a kiskereskedők közötti tarifákat határozzák meg. Ennek mértéke minden forgalmazóra vonatkozólag más lesz, az ebből eredő árcsökkentést pedig a kiskereskedőnek is érvényesítenie kell. Vagyis nagykereskedőnként különböző hatósági árat szabhatnak: mind számára az általa eddig alkalmazottnál 10 százalékkal alacsonyabbat. Azaz a területi árkülönbségek megmaradhatnak, csak tizedével alacsonyabb szinten. A Fidesz múlt pénteken nyújtotta be a lakossági tartályos és vezetékes PB-gáz, valamint a 11,5 kilogrammos gázpalack árának 10 százalékos csökkentéséről szóló javaslatát.

Újabb elbocsátások

Az önkormányzatok sorra vásárolják vissza a korábban privatizált víz- és csatornaszolgáltatókat, a kormány összevonásokkal 30 céget hozna létre és új díjképzésen dolgozik: a rászorulók olcsóbban kapnák a vizet, míg a tehetősebbek és a pazarlók drágábban. Míg Budapesten 244 forint volt tavaly egy köbméter víz, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) szolgáltatási területén a víz- és csatornadíjak átlagosan bruttó 544 és 1275 között vannak köbméterenként. A balatoni régióban azért az egyik legmagasabb egy köbméter víz és csatornahasználat díja, mert a nyári hónapokban a nyaralók miatt sokszorosára emelkedik a vízfogyasztás, és sokkal több szennyvizet kell tisztítani. A DRV értékesítési vezetője lapunknak elmondta: a 10 százalékos rezsicsökkentést a szolgáltató bevezeti. Szebényi Tibor szerint a cég a bevételkiesést méretgazdaságossági optimalizációval próbálja kigazdálkodni, azaz egy szolgáltatónak minél nagyobb területen kell szolgáltatnia. A jelenleg több mint 400 hazai vízszolgáltató tizede sem marad meg, így több helyen várhatóan a DRV fogja biztosítani a szolgáltatást, amitől a fajlagos költségeik csökkennek majd, s azt remélik, ezzel kompenzálni tudják a rezsicsökkentésből eredő bevételkiesést. Valószínűsíthető, hogy számos szolgáltató nem tud majd működni, ugyanis a működési terület nagysághoz kötött: az 50 ezernél kevesebb fogyasztót ellátók automatikusan megszűnnek.

Egy ágazati forrásuk szerint minden vízi közműszolgáltatót érint a rezsicsökkentés, csak nem egyforma mértékben, ugyanis ahol jól iparosodott a terület, ott 5 százalékkal csökken az éves árbevétel. Tehát egy olyan cég, amely például egy Mercedes gyárat is ellát, fele annyit veszít, mint az a szolgáltató, amelyiknek csak lakossági ügyfelei vannak, ez utóbbi esetben ugyanis 10 százalék esik ki. Ráadásul ezeket a kisebb cégeket a közműadó is jobban érinti. A több mint 400 szolgáltatóból 210 szerepel gazdasági társaságként, tehát magáncégként, a többi önkormányzati tulajdonú. A szakember szerint az állam várhatóan kompenzálni fogja a szolgáltatókat – a távhőcégeknek például 52 milliárd forintot ad évente kompenzációként. Ám ez évekig biztosan nem tartható fent, ezért valószínűleg a más országokban is működő tömbösített tarifarendszer léphet majd életbe, amely a vízfogyasztás mértékét veszi figyelembe, azaz csak az első 2-3 köbmétert adná rezsicsökkentett áron. Tehát aki spórol és nem a medencéjét akarja vízzel telíteni, az valóban olcsóbban juthatna a vízhez. Szakemberek szerint a vízművek számának csökkenése hatékonyabb rendszert hozhatna létre, de mivel az ágazatban jelenleg 18-20 ezer ember dolgozik, az összevonások, automatizált rendszerek miatt több ezer állás szűnhet meg a következő években.

Eközben az állam…

A környezetvédelmi szabályozással az államhoz terelnék az összes ebből fakadó bevételi lehetőséget, miközben a költségeket a gyártók, a kereskedők és a lakosság viseli majd, és az új szabályozás akár sokkal környezetterhelőbb lehet – derült ki az Index birtokába került, a betétdíjak várható szabályozásáról szóló kormányzati előterjesztésből. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a félliteres kólánál több mint 10 százalékos, egy másfél literes ásványvíznél 30-40 százalékos áremelkedést fog hozni a bevezetendő új, szinte minden italfajtára kiterjedő betétdíjas szabályozás, ami csaknem megduplázza a legolcsóbb másfél literes ásványvizek árát. Minderre azért van szükség, mert az állam még hozzávetőleg 25 milliárd forint bevételhez szeretne jutni. Ezért átrendezi a hulladékkezelési iparágat úgy, hogy a költségeket szétteríti a szereplők között, a bevételeket és az értékesíthető alapanyagot pedig magához veszi. Amúgy a kormányzati háttéranyag a környezetvédelmi vonatkozásokkal nem is foglalkozik.

Egyedül is menne

Saját magunk is megoldhatjuk a rezsicsökkentést – igaz, nem egyik pillanatról a másikra, és némi befektetéssel. Ha akár csak 1 fokkal is lejjebb tekerjük a termosztátot, máris 5 százalékkal kevesebb energiát használunk fel. Havi szinten ez már jelentős megtakarítás. Épülettípustól függően az energiafelhasználás 6-13 százalékát légkondicionálásra fordítjuk – ennek használatán is sokat spórolhatunk, ha redőnnyel árnyékoljuk a lakást, akkor kapcsoljuk be a klímát, ha már végképp nem bírjuk a hőséget, és akkor is csak néhány fokkal hűtjük a levegőt. Villanyszámlánkból akár 15 ezer forintot is lecsíphetünk éves szinten, ha izzóinkat energiatakarékosra cseréljük. Egyes számítások szerint az átlagosan felszerelt magyar háztartásban található elektronikai eszközök éves stand-by (kikapcsolás utáni készenléti állapot), illetve a használat után ki nem húzott telefontöltők fogyasztása évente akár 20-30 ezer forinttal növeli a villanyszámlát. Ahhoz, hogy kevesebb vizet használjunk, elég, ha gondosan elzárjuk (és megszereljük, ha kell) a csapot. Ha ugyanis csöpög, mondjuk percenként 10 csöppel számolva, az évente 2 ezer liter veszteséget jelent. Ha még jobban akarunk járni, elég pár ezer forintért vásárolnunk egy prelátort, ami levegőt kever a vízhez, így akár 50 százalékkal kevesebbet eresztünk ki a csapon. Egy átlagos magyar család fogyasztásában már ez a két tétel is többet jelent, mint a kormány teljes rezsicsökkentő akciója. Ők úgy számoltak, évente 70-90 ezer forintot takaríthatunk meg átlagosan. Ha viszont magunk vigyázunk a kiadásainkra, akár az áramon és a vízen is spórolhatunk minimum ennyit, vagy még többet is, egy kis odafigyeléssel.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!