A NASA meghökkentő bejelentése: hamarosan találkozunk

Valami világít a Ceresen. Ez tartja izgalomban azokat, akik már alig várják, hogy végre kiderüljön: nem a Föld az egyetlen olyan bolygó a világmindenségben, amelyen élet van. Erre amúgy igen nagy az esély, hiszen megszámlálhatatlan mennyiségű bolygó kering a csillaga körül, és a megszámlálhatatlan nagyban valószínűsíti azt, hogy ha nem is éppen a földi élethez hasonló szén-oxigén-nitrogén alapú élet, de például metán- vagy szilíciumalapú létezik valahol.

A Naprendszer kisbolygóövezetében található Ceres titkára hamarosan fény derül, mert egy szonda már ott köröz, és arra sem kell sokat várni, hogy megfejtsék a Mars rejtélyét. A tervek szerint 2022-től 2033-ig húsz embert költöztetnek oda, vagyis élet biztosan lesz a vörös bolygón.

Egyre több olyan adat és eset kerül a nyilvánosság elé, amely arra enged következtetni, hogy nem minden tudás és ismeret osztható meg feltétel nélkül az egész emberiséggel. Kanada egykori védelmi minisztere, Paul Hellyer például azt találta mondani 2011-ben, hogy a Földön több ezer éve nyüzsögnek az idegen civilizációk képviselői (négy faj most is köztünk él), csak éppen nem áll érdekükben – főként az emberiséget irányító csoport érdekében – leleplezni magukat. Képzelhetik, hogy az őrült volt a legenyhébb jelző, amit Hellyer ezek után kapott – miközben valóban egyre több jel utal arra, hogy nem vagyunk egyedül.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének szakértői is úgy döntöttek, hogy nyilatkozatot adnak ki arról, vajon mikor találunk életet a Földön kívül. A magyar szakértők szerint nem alaptalan a NASA optimizmusa, és ezt két tényező táplálja: az elmúlt időszakban egyre több olyan megfigyelés született, amely szerint a Naprendszerben és azon túl is megjelenhetnek és fennmaradhatnak a földihez hasonló életformák, másrészt az elkövetkező időszakban egyre több expedíció indul az élet nyomát kutatni.

A legnépszerűbb célpont a Mars. Főleg, mert közel van. A bolygó körül és a felszínén dolgozó szondák megfigyelései megerősítették, hogy odalent egykor folyékony víz volt.

A következtetések szerint valaha 100-150 méter vastagon boríthatta víz a bolygó felszínét; és az is kiderült, hogy a Curiosity űrszonda által korábban talált klórtartalmú szerves anyag nem földi eredetű szennyeződés, vagyis: a vörös bolygó felszíni anyagaiban szerves összetevők vannak.

A vizsgálatok további fontos célpontja a Jupiter Európa nevű holdja. Ennek jégpáncél alatti, folyékony vízből álló „óceánjáról” már évek óta tudnak a szakemberek. Az égitest megismerésének következő fontos lépése annak megállapítása, hogy milyen anyagok találhatók ebben a vizes közegben. A Jupiter egy másik holdja, a Ganymedes esetében kevésbé volt megalapozott a felszín alatti óceán léte, de mára ez is bebizonyosodott, csakúgy, mint a Szaturnusz Enceladus nevű holdján.

Az exobolygók – azaz Naprendszeren kívüli bolygók – megfigyelése szintén fontos eleme a Földön kívüli élet keresésének. Kiderült, hogy valószínűleg szinte minden csillag körül kering bolygó, méghozzá általában több is, és úgy tűnik, a Földhöz hasonló méretű és tömegű planéták gyakoriak a világegyetemben.

A nagy számok törvénye alapján pedig sok keringhet közülük az adott csillag ún. „lakhatósági zónájában”, ahol tartósan létezhet folyékony víz a felszínen. Ezeket a következő években többek között a 2018-ban induló, 6,5 méteres tükörátmérőjű James Webb űrtávcső segítségével kutatják majd.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!