Hamarosan újra emelkedik a kenyér, a csirkehús és a tej ára. Szakértők szerint adócsökkentésre lenne szükség, de erről a kormány hallani sem akar.
Az utóbbi három évben jócskán drágult az élelmiszer: egyes termékek (burgonya, tojás, liszt, cukor, olaj, sajt) ára 50-100 százalék közötti szinten emelkedett. Ez pedig főként a szegényebb, ma már 3-4 milliósra tehető rétegeknek okoz problémát – ők lassan jövedelmeik 50-60 százalékát költik az étkezésre –, de már a középosztály számára is eldöntendő kérdés a hónap második felében, hogy csirkemellet, combot, vagy éppen farhátat, nyakat vegyenek. Ennek sok oka van: az első csoportba a hazai intézkedések, történések tartoznak. Ilyen az áfa, vagyis az európai rekordot jelentő 27 százaléknyi adóteher, mely alól kivételt két termékkör: a tej- és sütőipari cikkek egy része jelent, ahol „csak” 18 százaléknyi ez a tétel. S ez a fránya 27 százaléknyi áfa a feketepiacot is élteti: megdöbbentő, de 30-40 százaléknyi az egyes ágazatokban, ami tönkre is teszi szépen a feldolgozók nagyüzemi részét, de a termelőket is. Emiatt kevesebb az állat, kevesebb a tej, bizonytalan a fizetési morál, nő a körbetartozás. Csak a sertéstenyésztőknek 4 milliárddal tartoznak a vágóhidak.
Persze az egész drágulás nem fogható az áfára, vannak más tételek is: a hamburgeradó, vagy például az élelmiszer-vizsgálati díj emelése, és minden más új adó, melyet az Orbán-kormány bevezetett – még a telefonadó, a banki tranzakciós adó, a jövedéki adók és más terhek is. A drágulás mértékének a felét tehetik ki a hazai ügyek, a másik fele viszont már természeti és világpiaci okokra vezethető vissza: akadt itt aszály és szinte őserdei mennyiségű csapadék, s egyik sem használt a termés mennyiségének, minőségének. A természeti csapások világszerte megtizedelték – szó szerint – a gabona, szója termését. Ezzel párhuzamosan évről évre nő az emberiség gabona-, cukor- és húsigénye, ami szintén felhajtja az árakat, akárcsak a spekuláció: 2008 óta óriási pénzek vándoroltak át a terménytőzsdékre a válságba került ingatlan- és pénzpiacokról.
A magyar kormány azonban meg sem próbált e külső hatásokra reagálni, meg sem kísérelte azokat valahogy tompítani. Szakértők kiszámolták, hogy ha az adók egy részét elengednék, 2-3 éven belül a feketepiac nagyjából megszűnhetne, a kieső évi 60-80 milliárd forint pótlásra kerülne. Azért nem csökkenti az áfát a kormány, mert azt nem engedheti meg a büdzsé – ez az érv. Ugyanakkor ennyi pénzből inkább futballstadionok épülnek – ha az összes élelmiszer áfáját leszállítanák 10 százalékra, akkor nagyjából 250 milliárd forint esne ki. Negyed annyi, mint amennyiért gáztározót vettünk a németektől.
Aztán, ha normális gazdaságpolitikánk lenne, vélhetően a forint sem a 300 körüli szinten táncolna már három éve. Ez nem csupán az importélelmiszert tenné olcsóbbá, hanem a hazait is, akár már azzal, hogy nem 430 forint lenne egy liter üzemanyag, hanem 370. Vagy, mondjuk, a devizahitelesek havonta 10-30 ezer forinttal kisebb részleteket törleszthetnének, amelyből több és olcsóbb élelmiszert vehetnének. Szép álmok. Már csak azért is, mert a pékek, a csirkefeldolgozók és -tenyésztők már bejelentették terveiket: mindkét csoport 10-10 százaléknyi drágítást szeretne elérni márciusban. Vélhetően követik őket majd az egyébként egyre nagyobb bajban lévő tejiparosok is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!