Az egy számjegyű személyi jövedelemadó azt jelentené, hogy akik a válság terheiből többet cipeltek, azoknak a remélt növekedés jótékony hatásaiból is kevesebb jutna.
Adóparadicsomban érezné jól magát a miniszterelnök. Az Orbán Viktor által Japánban megpendített „nullaszázalékos” személyi jövedelemadó csak a sokat bírált offshore területeken szokásos. De a reálisabb célként megnevezett egy számjegyű szja-kulcs is elgondolkodtató. Annál is inkább, mert a szintén Japánban tartózkodó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonnal javította a kormányfőt, a biztonságos középtávra, vagyis a következő parlamenti ciklus végére kitolva a megvalósíthatóságot. Más szóval, az egy számjegyű szja már nem is a jövő tavasszal esedékes, hanem csak a rákövetkező választás nagy ígérete lehet.
Érdekes a magyar adórendszer, hiszen az Európában szokásosnál jóval nagyobb, 50 százalékos az állami jövedelemelvonás, ami az unió egyik legalacsonyabb, 16 százalékos személyi jövedelemadó kulcsával, s a 27 százalékos, „világcsúcs” áfakulccsal valósul meg. A 2010 óta zajló adóreform ugyanakkor egészen világos vonalvezetést mutat. Az állam éves szinten közel 450 milliárd forint személyi jövedelemadóról mondott le, ám az így kieső bevétel háromnegyede, nagyjából 340 milliárd forint a legtehetősebb háztartásokban landolt. A felső 20 százalékos jövedelmi kategóriába tartozó, gyermektelen állampolgárok nettóját szaporította ez az összeg. A bevételkiesést, persze, részben pótolta a növekvő áfakulcs. Ami a vállalkozások adóleírásai és adóelkerülései révén, jobbára az ellátási lánc utolsó láncszemét képviselő fogyasztóknál csapódott le. Míg az állami kiadások rendszeres megnyírása kifejezetten a társadalom alsó harmadát érintette érzékenyen, hiszen jóval kevesebb jutott szociális kiadásokra.
A személyi jövedelemadó „egyszámjegyűsítése” évente több mint félezer milliárdos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Az áfát már nincs hová emelni. Különadókból sem remélhető ekkora bevétel, ráadásul az ágazati extra sarcok csak még jobban visszafognák a gazdaságot. És kiadáscsökkentésnek is túlméretezett gombóc lenne egy ekkora megszorító csomag.
Hogy mit remél középtávon a gazdasági miniszter? Nyilván a válságból való kilábalásra vár, mert egy meglóduló gazdaság könnyen kinőhet egy félezer milliárdos tételt, ami most a GDP közel 3 százaléka. Más kérdés, hogy az egy számjegyű szja gazdasági növekedés mellett is tovább szélesítené a társadalmi szakadékot. Így előfordulhat, hogy a társadalom alsó harmadába tartozók, akik a válság terheiből többet cipeltek, azoknak a remélt növekedés jótékony hatásaiból is kevesebb jutna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
