Időleges nyugalom állt be a világ tőzsdéin, amelyek hegyek-völgyek között zakatoltak egész héten át. De a kérdés igazából az, hogy meddig tart ez a nyugalmi állapot.
A részvények „olcsósága” nem csak tilalmakat hozott, vásárolókat is vonzott. A piaci pletykák szerint pénteken Londonban már komoly befektetők, állítólag kínaiak vették „nagyban” a hirtelen olcsóvá vált magyar papírokat, az OTP-t, a MOL-t és a Magyar Telekomot. Ezen persze, nem kell csodálkozni, hiszen ezen a napon az OTP is folyamatosan vette önmagát! Miután a lakossági bank árfolyama 6 ezer forint környékéről 4 ezer forint közelébe süllyedt, a 30 százalékos diszkont miatt a saját részvény jobb befektetésnek látszott, mint mondjuk egy másik bank költséges felvásárlása.
Mi fán terem a short?
A short a spekulánsok által talán leginkább kedvelt ügylet: ilyenkor az eladók olyan értékpapírt árulnak, amilyen nincs is nekik. Általában egy brókercégtől kölcsönzik a részvényt, amit az áresésben bízva eladnak, hogy később olcsóbban visszavásárolják. Ha az ár tényleg csökken, akkor nyernek, ha ellenben emelkedik, akkor buknak. Gyakran csak az árkülönbözetet veszik fel vagy fizetik ki. A tömeges shortolás pánikhelyzetekben gyorsítja az összeomlást, de sosem a shortosok pánikolnak. Ők csak keresni akarnak mások baján.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!