Egyenlegjavításnak, esetleg kiigazításnak hívják a kormánypárti beszélők az újabb Matolcsy-csomagot, amely egy héten belül immár a második, de nem az utolsó: Orbán Viktor jelentette be, hogy hamarosan érkezik a következő.

A megszorítás szót továbbra is kerülik, mint ördög a kápolnát, ám mintha egyre kevesebb lenne a meggyőző erő a magyarázkodásból:mitől nem megszorítás mindez, mégis, mitől nem fog ez fájni? Mi nevezzük annak, ami: megszorító csomagnak, amelyből heteken belül már a nyolcadikat kapjuk a nyakunkba az Orbán-kormánytól. A legutóbbi két csomag egyes számítások szerint évente 70-80 ezer forintjába kerül egy átlagos magyar háztartásnak. Abban az országban, amelyről – ha magunktól nem tudnánk – a minap londoni elemzők állapították meg: Európában minket sújt leginkább az élelmiszer-áremelkedések okozta sokk. Ma Magyarországon az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem körülbelül egymillió 400 ezer forint, éppen negyede annak, amivel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. Igyekeztünk kiszámolni, hogy él ma egy Átlag Magyar a Matolcsy-féle tündérmesék országában. A statisztikai hivatal adatai alapján Átlag Magyar keresete bruttó 220 500 forint. Ha a gyermekkedvezménytől eltekintünk, akkor a személyi jövedelemadója 36 079 forint, a nyugdíjjáruléka 22 050 forint, az egészségbiztosítási járuléka 15 435 forint, munkavállalói járuléka pedig 3308 forint. Vagyis Átlag Magyar 143 628 nettó forintból gazdálkodhat. De hogyan érintette őt a kormány – immár egyre kevésbé – unortodox gazdaságpolitikája?

Lakhatási költségek

Átlag Magyar havi bevételének 36 százalékát fordítja rezsire, a legtöbbet egész Európában. A kormányzati adóemelésektől nem függetlenül emelkedő rezsiköltségek miatt minden negyedik magyar, vagyis mintegy 2,5 millió ember élt tavaly olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen lakásköltségével. A villanyszámla kiegyenlítésében van a legtöbb elmaradás. 2009 után a díjhátralékosok száma ugrásszerűen megnőtt. Idén a gáz- és távhőszolgáltatás támogatása megszűnt, az általános szociális támogatás része lett, így viszont nem lehet tudni a mértékét. A támogatás kivezetése áremelkedést jelent Átlag Magyarnak.

Üzemanyagár

Ha Átlag Magyarnak autója van a rekordmagas, 432 forintos benzinár és a 439 forintos gázolajár mellett, az elmúlt két évben ki kellett fizetnie az autópálya-matricák 8,7 százalékos drágulását, a baleseti különadót, a növekvő vagyonszerzési illetéket, és készülhet arra is, hogy jövőre az autógáz adója 50 százalékkal emelkedik.

Iparűzési adó

A kiskereskedőket érintheti, hogy az új szabályozás szerint a nettó árbevételből nem vonhatják le az eladott áruk teljes beszerzési értékét, csak annak 80 százalékát. Az iparűzési adó felső kulcsa 2 százalék, vagyis minden millió forint után 4 ezer forinttal nőhet az adóterhelés. Van persze kiskapu. Hiszen akár nullakulcsos településre is költözteti a tulajdonos a cége telephelyét, ám egy jogkövető helyi boltosnak ez nem igazi lehetőség, mert ott kell adóznia, ahol a tevékenységét folytatja.

Közműadó

A méterenként 100 forintos adó azon település(rész)eket sújthatja, melyek távol esnek a központtól. A sarcot a közművek (villany, gáz, víz, csatorna, telefon,kábeltévé, internet) nyomvonala után vetik ki. Ennek egy részét átháríthatják a felhasználókra, az új adó a kisebb lakóközösségeket elzárhatja a fejlesztésektől.

Telefonadó

A percenként kétforintos telefonadó egy átlagos mobilforgalmat és/vagy vezetékes forgalmat lebonyolító személy esetén évi 8 ezer forint többletköltséget jelenthet a telefontársaságnak, s kérdés, hogy ebből mennyit hárít át a fogyasztókra. Ha a teljes összeget, akkor egy négytagú család esetén évi 30 ezer forint is lehet a többletteher.

Tranzakciós illeték

Jövőre minden banki tranzakció és csekkes befizetés után 0,2 százalék illetéket fizet a pénzintézet az államnak. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként két forint az illeték. Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyit hárítanak ebből az ügyfelekre a bankok, de ha mindent az ügyfél fizet, akkor a nettó átlagfizetés utalása alkalmanként 285 forint terhet jelent. Ha ebből 50 ezret átutalnak rezsire, akkor az újabb 100 forint. Ha a többitfelveszik készpénzben, akkor az újabb 185 forint. Tehát a kiadás évente a 6000 forintot is meghaladhatja.

Infláció

A tényszámok és a kormányzati tervek alapján 2011 elejétől 2013 végéig, tehát három év alatt körülbelül 15,6 lehet az infláció, míg 2011-2012-ben, két év alatt 9,9 százalék az áremelkedés mértéke. A növekvő infláció egyik oka a kormány által megemelt áfa hatása. Mindezek miatt csak azoknak nem csökkent a reálbére, akik két év alatt 10 százalékos, 3 év alatt 15 százalékos béremelést érnek el. Ha azonban Átlag Magyar köztisztviselő, vagy közalkalmazott, akkor bére bizonyosan nem emelkedett az elmúlt két évben.

Dráguló gyógyszerek

Jövőre gyógyszertámogatásokra több mint 77 milliárd forinttal kevesebbel kalkulálnak. Míg ebben az évben 275 milliárd forintot szántak erre, a jövő évi előirányzatban viszont alig 198 milliárd forint szerepel. Az nem kérdés, hogy drágulnak majd a gyógyszerek – csak az, hogy mennyivel.

Kisbefektetők vesztesége

Részvényenként 100 forintot veszít minden bejelentett Matolcsy-csomaggal a magyar kisbefektető, tehát nem a külföldi tőzsdecápa és nem is a széles palettájú portfólióval rendelkező nagystílű hazai spekuláns. Hanem azok az öngondoskodásra hajlamos állampolgárok, akik a magánnyugdíj-kasszák állaomsítását követően döntően OTP-részvényeket vásároltak. Minden egyes részvényre vetítve 62 forint a negatív hatása a bankadó fenntartásának és körülbelül 38 forint a tranzakciós illetéknek. Ez a mostani 4000 forintos árfolyam mellett 2,5 százalék, vagyis a kisbefektetők minden egymillió forint megtakarítására 25 ezer forintnyi bukta jut.

Fizetős felsőoktatás

Az állam korábbi 53 ezer felsőoktatási helyet finanszírozott, de ezt a kormány 34 ezerre csökkentette, így azok, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé, azok félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell, hogy fizessenek – a szaktól függően. Jövőre már egyetlen jogász és közgazdász hallgató sem tanulhat ingyenesen. Ha a szülő nem engedi, hogy diákhitellel verje magát egy életre adósságba a gyereke, akkor havonta 30 ezer és 200 ezer forint közötti összeget kellene az egyetemnek utalnia csak tandíjra.

Cafetéria

Tömegek jövedelme csökken a cafetéria 31 százalékos adójának 51 százalékra emelésével: cégek nyilatkozatai szerint a teher növekedésével arányosan csökkentik a béren kívüli juttatást. Vagyis az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés és az önkéntes pénztári hozzájárulás mértéke is csökken ezzel a 20 százalékkal. Az étkezési és ajándék utalványok adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága.

Nyernek vagy nyerészkednek?

A megszorítások ellenére az elmúlt két évben sok, a kormány számára igazán fontos területtől akkor sem sajnálták a pénzt, amikor sokkal kevesebb jutott egészségügyre, kultúrára, oktatásra és szociális célokra.

Az egyik legnagyobb nyertes a sport, és azon belül is a labdarúgás: átalakított adószabályoknak köszönhetően a magánpénzek is ömlenek a látványsportba (csak a felcsúti futballcsapat 2,8 milliárdhoz jutott), de stadionépítésre az idei 3,7 milliárd után jövőre 7,4 milliárd forintot áldoz a kormány, és a növekvő költségvetési támogatáson túl is gondoskodott a számára kedves sportszervezetekről; a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére idén százmilliókkal támogatta a Vasast, azt MTK-t és az MLSZ-t. Nagy nyertes a Terrorelhárítási Központ is, amelynek idei 10 milliárd forintos költségvetését jövőre még 3 milliárddal megtoldják, ezt főleg személyi kiadásokra és beruházásokra költik. Ehhez képest csak aprópénz a 349 fős Országgyűlési Őrség létrehozása, díszegyenruhástól 2,3 milliárd forintért. A Nemzeti Konzultációt sem érheti hátrány nehéz időkben, és még az sem vette el a kormány kedvét, hogy a kérdőíveknek már csak a töredéke érkezik vissza: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített tartalékból nemrég 1 milliárdot vettek ki, és bár egyértelmű közlés hiányában nehéz összesíteni az állampolgároknak írt kormányzati levelek eddigi költségeit, az a jövő évi plusz 900 millióval együtt biztosan eléri a 4 milliárd forintot.

Ha már a tájékoztatásnál tartunk: 2013-ban PR- és kommunikációs célokra a dupláját költenék, mint a Bajnai-kormány; 3,3 milliárd forintot, ami 1,8 milliárddal több az ideinél. Igaz, idén februárban plusz 1,2 milliárd forintot különítettek el a célra, így 2012-ben sem szűkölködtek a kormányközeli kommunikációs cégek, amelyek az egyes tárcákkal is sok százmilliós keretszerződéseket kötöttek. A miniszterelnöki protokollra idén is és jövőre is 500-500 millió forint jut, de a 2011-hez képest idén 30 százalékkal többet költő Miniszterelnökség amúgy sem spórol magán: jövőre a létszám 111 fővel, 216-ra bővül. Sőt, úgy általában nem spórolnak az államigazgatás vezetőin. A Bajnai-kormányban 15 miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, akik alatt 49 szakállamtitkár dolgozott, vagyis a legfelsőbb szinten 84 vezetője volt a kormányzatnak. 2010-ben csak 9 miniszter lépett hivatalba (a 8 minisztérium élén, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként, tárca nélkül), de őket 8 közigazgatási államtitkár, 34 államtitkár, és 56 helyettes államtitkár segítette, vagyis a kormány vezetőinek létszáma már az induláskor 107 főre nőtt. Idén Varga Mihállyal plusz egy (tárca nélküli) miniszterrel bővült a kormány, így ma már 10 miniszter, 34 államtitkár és 78 helyettes államtitkár van hivatalban, vagyis a közigazgatási államtitkárokkal együtt 130-ra nőtt a kormányzati vezetők száma. A kormánybiztosok, miniszteri biztosok és megbízottak összeszámlálására kísérletet sem teszünk, mint ahogy a bérterhekére sem. A közmédiára sem sajnálta a pénzt a kormány. Az adófizetők pénzéből tavaly 58,7, idén 64,8, jövőre pedig 68 milliárd forintot költünk erre a fontos célra, még akkor is, ha statisztikák bizonyítják, hogy a közszolgálatiság már igen-igen távol áll a hírszolgáltatástól, a kiegyensúlyozottságról nem is beszélve. A történelmi egyházak, különösen a katolikus kifejezetten jól járt az elmúlt években, és nem csak az anyagiak tekintetében, de koncentráljunk csak erre. Tavaly mintegy 15-20 milliárd forinttal nőttek az egyházi célú támogatások, a katolikusok csak járadékemelésre 5,3 milliárdot kaptak. Idén új államközi megállapodás megkötéséről tárgyal a kormány a Vatikánnal: a részleteken még dolgoznak, de szakértők szerint kizárt, hogy ne emelkedjenek a katolikus egyház juttatásai, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is azt mondta: a lényeg, hogy az egyházat ne érje hátrány.

Erre törekszik is a kormány: az Orbán Viktor szívügyének számító Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián is tanító premontreieknek segítendő a kormány 800 millió forintért vette meg idén a zsámbéki Zichy-kastélyt, a napokban pedig arról döntött a kabinet, hogy azonnali hatállyal (!) 1,2 milliárd forintot csoportosítanak át piaristák hitelfelvételének kiváltására – mindkét tranzakciót a természeti katasztrófák kármentésére és egyéb fontos célok fedezetéül szánt rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból fedezték.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!