Mindennaposak az új metrószerelvényekkel kapcsolatos hibák. De mit gondolnak a metróvezetők?

 
A Fővárosi Közgyűlés szombati döntése szerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd, a fővárost pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből. A parlament változtatta meg az arányokat: korábban a főváros a közös bevételek 47 százalékát kapta, most 51-et. Budapestnek 7,6 milliárd forintot a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania. „Példátlan, ami történt: az előző 22 évben a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztási arányok évről évre mindig az erős lobbi eredményeként a kerületi önkormányzatok javára változtak meg anélkül, hogy ezt a feladok módosulása indokolta volna. De a látszat ellenére ezzel nem a főváros nyert, hanem a központi költségvetés” – kommentálta lapunknak a közgyűlés tegnapi döntését Atkári János. A Pénzügykutató Zrt. igazgatója, Budapest volt gazdasági főpolgármester-helyettese szerint a kerületektől elvont, és a BKV-nak kötelezően átcsoportosítandó forrás csak az állami költségvetést tehermentesíti. Ráadásul olyan összeggel, ami ugyan elegendő a kerületek megnyomorítására, de a BKV hiányának a tizedét is alig fedezi, és arról nincs hír, hogy honnan teremtik elő a maradékot.

A BKK, a BKV és az Alstom szerint a metrókocsik hibái nem veszélyeztetik az utasok biztonságát, kijavíthatók. A Metróért Egyesület elnöke viszont konstrukciós hibákat említ, amik miatt e szerelvények „forgalomban nem maradhatnak”. A 2-es vonalra szánt 22 kocsiból 10 vizsgázott le és 8 állt forgalomba, s most tesztelik a 4-es vonali szerelvények prototípusát.

„A jármű dinamikája, gyorsulása kellemes, a vezetőfülke klimatizált, a kezelőszervek jól elkülönültek, de tükrök helyett a számítógép képernyőjén a kamerák képét látva ellenőrizzük az utasok ki- és beszállását, az ajtózárást” – mondja az 53 éves Jáger István, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (FKDDSZ) elnöke, aki 35 éve kezdte a metróvezetést. Levizsgázott az Alstomra, vezette is százórányit. A csaknem 100 metróvezetőből 70 már megszerezte az Alstom-jogosítványt, a 70 segédvezetőt is kiképezték. Jágernek csak egy „kalandja” volt az új szerelvénnyel: a Déli pályaudvarnál az irányváltás után már nem jelent meg a monitoron a külső kamerakép, ezért a kocsiszínbe kellett mennie.

„Amióta tart a metrók vizsgáztatása, szinte minden nap volt meghibásodás, ami miatt a szabályzat szerint ki kellett szállítani az utasokat, az elmúlt két hónap átlagában naponta kétszer is. A hibákat a szerződés szerint 3 évig csakis az Alstom szerelői háríthatják el. A leggyakoribb, hogy lefagy az utastájékoztató rendszer” – hoz egy példát. Jáger szerint a jármű az ajtó zárását hanggal és fénnyel jelzi, de a magyar utazóközönség hozzászokott a figyelmeztetéshez: „az ajtók záródnak”. A központi kommunikációs rendszert viszont segélykérésre és a két vezetőfülke közti kapcsolattartásra találták ki. Olyan hibák, amik befolyásolnák a jármű menettulajdonságait, eddig nem fordultak elő. „Én nem vonnám ki a forgalomból a szerelvényeket. Az új metró jó. Csak a működtető programja nem. És az Alstom még csak egy forgalomban lévő vonaton tesztel egy újfajta, frissített szoftvert – ezzel a tempóval legalább egy év, amíg végeznek. Határidő nincs erre a javításra, az előírás csak annyi: egy új metró akkor helyezhető forgalomba, ha túl van az 1000 kilométeres próbafutáson, és ezen belül 200 kilométert teljesen hibamentesen futott. Ma a hibamentes 200 kilométert 3-4000 kilométer alatt teljesítik a vonatok. Ami persze a BKV-nak többletkiadással jár, mert a szerelvény személyzetét neki kell adnia és fizetnie” – jegyzi meg Jáger. Hozzáteszi: van más gond is. „Előfordult, hogy a karbantartásnál többször bejegyzett hibát nem javították ki; ugyanaz a légrendszeri hibaüzenet ismétlődik egy vonaton hetek óta. Miután összekaristolta egy utas egy új Alstom ablakát, a BKK elrendelte a fóliázást, ami viszont megakadályozná tűz esetén az ablak betörését. Továbbá a 4-es vonalon, ahol vezető nélkül is járhat majd a metró, össze kell még hangolni a Siemens által kiépített automatikus biztonsági berendezés és az Alstom járművek programjait, paramétereit. Még csak most kezdődött ott a két rendszer tesztje.”

A 4-es metró a teljes vonalon 2014 második felében közlekedhet – nyilatkozta Tarlós István a Magyar Hírlapnak. A főpolgármester szerint 5-7 milliárdos többletköltséggel jár majd az új metró első szakaszának jövő márciusi üzembe helyezése, ezért jegyáremeléssel kell számolni. Tarlós „exkluzív gazemberségnek” nevezte az egész metróberuházást, amivel ők már kényszerpályán voltak, s ma sem tudják, hogy „vakarják ki ezekből a szerződésekből Budapestet”. Tarlós szinte biztosra vette, hogy nem épül meg a 4-es metró második szakasza, amit az EU nem támogat és az országnak nincs rá fedezete.

Címkék: Budapest, BKV-BKK

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!