Nem csillapodnak a kedélyek a három héttel ezelőtti, nagy port kavart cikkünkkel kapcsolatban, amelyben egy egészségügyi dolgozó azt állította: a kórházi fertőzések nagy részét a nem megfelelő higiéniai állapotok és az egyszer használatos eszközök sokszori újrafelhasználása okozza. Azótarengeteg eset és rémtörténetjárja be a hazai sajtót, vannak olyan egészségügyi dolgozók is, akik – név nélkül – erősen vitatják a kórházak, rendelők megfelelő higiéniai állapotát. Más szakemberek szerint azonban messze nem ekkora a probléma. Ami tény: a kórházak egyharmadában baj van a dolgozók kézmosási szokásaival.
A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet az ENSZ hatóságaként működik. Tucatnyi nemzetközi ajánlása van a betegbiztonság területén, ezek többségéhez Magyarország is csatlakozott. Ilyen például a kézhigiénia globális fejlesztése érdekében meghirdetett „Tiszta betegellátás – Biztonságosabb betegellátás” program és annak részeként a „Ments életeket: moss kezet” szlogenű kampány. A WHO a kézhigiénés gyakorlat intézményi szintjének minősítéséhez 2011-ben önértékelési rendszert is kidolgozott, Kézhigiénés Önértékelő Rendszer, azaz KÖR néven. 2014-től Magyarországon is éves feladat az intézmények számára a WHO KÖR elvégzése és ezt követően célzott kézhigiénia fejlesztési cselekvési terv készítése.
A KÖR-ben és a cselekvési tervben foglaltakat az egészségügyi hatóság ellenőrzi. „Hosszú folyamat, mire a WHO ajánlásai kézzel fogható eredményeket is hoznak, de országszerte pozitív a tendencia a kézhigiénés gyakorlat fejlődésével kapcsolatban. A kórházak egyharmadának van még elmaradása ezzel kapcsolatban, de a legtöbb intézményben már jól működik” – állítja dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője. Majd hozzáteszi: „nincs akkora baj, amennyire kongatják a vészharangokat a hazai kórházi fertőzésekkel kapcsolatban”.
Az egykor praktizáló orvos úgy véli, a legnagyobb bajt világszinten az egyre több antibiotikum rezisztens baktérium okozza, amelyre a WHO már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet. „Ha nem figyelünk oda a helyes, megfelelő és indokolt antibiotikum-használatra, akkor a penicillin felfedezése előtti korszak köszönthet ránk. Ebben az egyénnek, a szakmának, az orvosoknak, a döntéshozóknak és a médiának is van felelőssége és szerepe” – magyarázza Pusztai Zsófia.
A szakértő szerint leginkább az E-coli, Clostridium, Klebsiella és Staphylococcus baktériumok rezisztenssé válása jelent veszélyt.
Ezért próbálják minél több fórumon felhívni a szakma és a „felhasználók” figyelmét is a szakszerű antibiotikum-használatra.
A WHO tavalyi, 68. közgyűlésén a tagállamok támogatásával elfogadtak egy ágazatokon átívelő (pl. mezőgazdaságot, állategészségügyet is érintő), globális cselekvési tervet az antibiotikum-rezisztencia kezelésére. Ezt a problémát és kezdeményezést Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár is felkarolta. A nemzetközi szervezet ajánlása szerint növelni kell a tájékozottságot, a tudatosságot és a tudományos bizonyítékokat a megfelelő antibotikum-használattal kapcsolatban, ugyanakkor csökkenteni kell a fertőzésveszélyt és új gyógyszereket, diagnosztikumokat kell fejleszteni, ugyanis 20-30 éve nem fedeztek fel új antibiotikum családot, amely szintén növeli a rezisztens baktériumok számát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
