A szándékot és a vételárat is Orbán Viktor határozta meg tavaly, amikor szándéknyilatkozatot írt alá a vásárlásról az E.On vezérigazgatójával. A szándéknyilatkozat tartalmát a kormány tíz évre titkosította, s arra, hogy miért éppen 350 milliárdot költ az üzletre, eddig egyetlen válasz született: mert az eladó ennyit kért. Az eladó egy nagy német multi, pont olyan, mint amilyeneket a kormánypártok szapulni szoktak. Az ár pedig busásan téríti vissza a cégnek azt, amit a rezsicsökkentéssel a kormány a zsebükből kivesz. Mintha ez a momentum sem illeszkedne teljesen a kormányzati kommunikációhoz. Arra viszont, hogy miért kell az államnak egy veszteséges cég, nincs értékelhető magyarázat. Pedig ennek érdekében adósságspirálba hajtják és veszteségessé teszik az állami Magyar Villamos Műveket és még a költségvetést is felborítják. Úgy tűnik, ezt most az ellenzék sem hagyja szó nélkül.

Az Országház Nándorfehérvári termében Orbán Viktor kissé álmos tekintettel fog kezet egy magabiztosan mosolygó német úrral, Johannes Teyssennel, az E.On elnök-vezérigazgatójával. Egy kép a hírügynökségi archívumból, 2012. november 30- ról, és néhány közleménnyé gyúrt, a részletekben el nem vesző mondat arról, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá az E.On Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek az MVM-re történő átruházásáról – ennyit lehet tudni az évtized egyik legnagyobb adófizetői terhet jelentő kormányzati üzletéről. Minden más titkos, a kormány egészen 2022 decemberéig nem enged betekintést a miniszterelnöki szignóval ellátott szándéknyilatkozatba.

Pillanatokon belül vissza fogjuk vásárolni az E.On-t a németektől – ezzel a mondattal kezdődött minden, Orbán Viktor mondta egy évvel ezelőtt. Ez a bizonyos pillanat a hétfői parlamenti szavazással jön majd el, a holnapi döntéssel kimondják, hogy a tranzakció szeptember 30-án zárulhat le. Akkortól állami cég üzemelteti majd az 2,17 milliárd köbméteres zsanai, a 340 millió köbméteres pusztaedericsi, az 1,64 milliárd köbméteres hajdúszoboszlói és a 280 millió köbméteres kardoskúti földgáztárolót, valamint egy földgázkereskedő céget. Mindezért költségvetési pénzből, MVM tőkéből és hatalmas hitelből összesen a jelenlegi számítások szerint akár 350 milliárd forintot is kifizethet Magyarország a német multinak. A héten döntött ugyanis a 99 százalékban állami tulajdoni Magyar Villamos Művek, hogy brutális méretű, több mint 100 milliárd forint értékű hitel felvételére kér ajánlatot bankoktól. Pedig a társaságnak már így is van több mint 60 milliárd forintnyi hiteltartozása és ebben a hónapban már szándékukat nyilvánították egy kínai, 90 milliárd forintos óriáshitel felvételére is, az pedig már korábban eldőlt, hogy 52 milliárd forintot maguk fizetnek ki saját tőkéből az E.On-nak. A következmények világosak: az MVM jövőre veszteségessé válik és beruházásra sem futja, elkezdődik tehát egy állami vállalat elértéktelenedése. Ám még ez sem elég: a hétfői parlamenti szavazás arról szól, hogy a költségvetés is hozzájárul 71 milliárd forinttal az MVM tőkeemeléséhez, s ez a pénz is az E.On-nál landol majd. Ezzel viszont a költségvetési hiánycél is veszélybe is kerül, ami nem csak azért fontos, mert eddig ennek leszorítása tűnt az Orbán-kormány tán egyetlen gazdaságpolitikai sikerének, de ezen múlhat a jövőben az uniós forrásokhoz való hozzáférésünk is. Vagyis: hitelcsapdába hajszolnak egy nagy állami céget, kivesznek még egy kis pénzt az adófizetők zsebéből is, hogy kifizessék az E.On-t. Most már csak az a kérdés, miért ennyit és mi szükség van egyáltalán a földgázérdekeltségek megvásárlására?

Rendkívül súlyos, akár a jogi felelősség kérdését is felvetheti, ha Orbán Viktor úgy vállalt 350 milliárd forintos fizetési kötelezettséget, hogy arra előzetesen sem az Országgyűlés, sem a kormány nem hatalmazta fel – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan, az MSZP elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus a kormány képviselőjének korábbi nyilatkozatát idézte annak alátámasztására, hogy az E.On-vásárlás, az azt megelőző szándéknyilatkozat aláírása a miniszterelnök részéről megalapozhatja akár bűncselekmény gyanúját is. Hiszen Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca államtitkár fogalmazott ekképpen az ügylettel kapcsolatban szükségessé vált költségvetés módosításakor: „A költségvetési törvény módosítását megelőzően bármilyen állami helytállási kötelezettségről szóló nyilatkozat felhatalmazás és fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak minősülne.” Márpedig amikor Orbán Viktor szándéknyilatkozatot írt alá az E.On vezérigazgatójával, arra sem felhatalmazása nem volt, és akkor még fedezet sem állt rendelkezésre.

Ha mindez nem lenne elég, jogi következményei lehetnek annak is, hogy az üzlet egyértelműen az E.On számára tűnik kedvezőnek, Magyarországnak pedig hátrányosnak. A német óriáscég ugyanis ügyes taktikai érzékkel használta ki, hogy a kormányfő számára presztízskérdés a mégoly elhamarkodott ígéretek betartása, és az üzlettel megszabadul egy veszteségesen működő üzletágától, ugyanakkor a nyereséges elemekbe fektetett tőkéjét is visszafizetteti a magyar állammal. Ez a bizonyos 350 milliárd forintnyi vételár ahhoz képest tűnik elképesztő felelőtlenségnek, hogy korábbi hírek szerint az E.On itteni földgáz érdekeltségeit egy nagy nemzetközi cég 12 milliárd forint értékűre taksálta, egy másik külföldi cég később 90 milliárd forintos értékbecslést adott. De a kormány most még ez utóbbi, nagyobb összegű értékbecslésnek is a négyszeresét készül kifizetni. Vajon Orbán Viktor tudatában volt-e, hogy amit venni készül, azt a piacon az általa kifizetni tervezett ár negyedére sem tartják? Nos, mindez titok, ezekre a kérdésekre sem újságíró, sem ellenzéki politikus nem kapott eddig választ.

Pedig voltak már korábban is, akik figyelmeztettek. „A kormány nagyjából 500 millió euróval többért készül megvenni az E.On cégeit, mint amennyit azok a vagyonértékelések alapján érnek” – mondta Mártha Imre, Cambridge-ben végzett energiapiaci szakértő, az MVM volt vezérigazgatója az Indexnek. Mártha szerint senki nem mert a miniszterelnöknek szólni, hogy „Főnök, ezt ne így, ne ennyiért”, amikor a szándéknyilatkozatot aláírta. „Ha nem tudnak kialkudni jobb feltételeket, az a döntéshozó testületek tagjainak a felelősségét is felvetheti” – mondta a szakértő már hónapokkal ezelőtt.

Mindezek ellenére a kormány eddig egyetlen értékelhető választ adott arra a kérdésre, miért költ ennyit az E.On-ra. Mert ennyit kért a német cég, azért. Mindez aligha illik bele a multikkal szembeni időnként heves kormányzati retorikába. Tóth Bertalan szocialista politikus is azt feltételezte a héten, hogy az összeg valójában az E.On jóindulatának megvásárlását fedezi, azt, hogy a befolyásos német óriáscég szótlanul tűrje, hogy a kormány a rezsicsökkentést többek között velük akarja lenyeletni. Márpedig az E.On tiltakozása messze hangzana, akár a berlini kancellári hivatalig, az pedig igen kellemetlen lenne Orbánnak. Most azonban okafogyott a tiltakozás: mert hiába beszélnek a fideszes politikusok harcos hangütéssel a rezsin nyerészkedő külföldi cégekről, ezzel az üzlettel közülük az egyik legnagyobbat busásan kárpótolják az adófizetők terhére. A rezsicsökkentéssel mintegy 100-120 milliárdot vesz ki a kormány a magántulajdonú szolgáltatók zsebéből – ezzel az üzlettel ennél nagyságrendileg többet ad vissza egyiküknek. Nem véletlenül mondta el Tóth Bertalan: ennyi pénzből a társasházak négyötödének teljes energetikai korszerűsítésére is futná, s az valódi, fenntartható rezsicsökkenéssel járna.

Azon túl, hogy miért ennyiért, megválaszolatlan még a kérdés: miért vesz egyáltalán földgázcégeket a kormány. Az egyik kormányzati magyarázat szerint ettől majd olcsóbb lesz a gáz. Ám, hogy a vásárlásnak mi köze a gáz árához, arra egyetlen szakértő sem tudott eddig értelmes magyarázatot adni. Az árszabályozást a kormány a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon keresztül úgy tudja biztosítani, hogy ahhoz egyetlen fillér plusz közpénzt sem kell elkölteni. Nyilván ezért is neveztek ki ennek a hivatalnak az élére egy volt fideszes képviselőt, méghozzá kilenc évre. A másik érvelés szerint az üzlet hozzájárul az energiabiztonsághoz. Ám tárolók és kereskedőcég vásárlásával egy szemernyit sem csökken energia- import-függőségünk. A miniszterelnök azzal indokolta az E.On-ügyletet, hogy egy állami cégnek kell tárgyalnia a 2015 utáni földgázvásárlásról az orosz Gazprommal. Ehhez azonban nem kellene megvenni az E.On cégét, elég lenne megbízni például a most eladósított MVM-et is a vásárlással is. Nem is szólva arról, hogy a hónap végétől eggyel több veszteségesen üzemelő cég lesz az állam birtokában, eggyel több veszteséges céget kell az adófizetőknek fenntartaniuk, úgy, hogy ezt a veszteséget a kormánypárti kampány központi elemévé tett rezsicsökkentés csak tovább növeli.

Információnk szerint az MSZP hétfőn parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az E.On-vásárlás körülményeinek tisztázására. Az ügy fontos kampánytémájává válhat, már csak azért is, mert az MSZP a téma napirendre emelésében számíthat az Együtt-PM pártszövetség támogatására is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!