A növekvő terhek és a megemelkedett nyersanyagárak nem építhetők be teljesen a szolgáltatások árába, mert félő, hogy elmaradnak a vendégek. A munka nem csökkent, tehát fodrászra, autószerelőre vagy fogorvosra természetesen továbbra is szükségünk van, csak a bevétel lett kevesebb – így összegezhető azon vállalkozók véleménye, akiket megkértünk arra, hogy értékeljék tavalyi évüket.

 
Min lehetne jobban lemérni az élet drágulását, mint a vasárnapi ebéden? A bevásárlást a legközelebb eső piacon intéztük, ahol a megvásárolt élelmiszerek mellé azok tavalyi árát is megkérdeztük. A levesbe vásárolt zöldségek idén 780 forintba kerültek, ezért tavaly még 650 forintot kellett fizetni. A hentesnél másfél kilónyi csontos karaj (abból került a levesbe is), összesen 1980 forintba került, közel 200 forinttal többe, mint egy évvel ezelőtt. A túró és a tejföl is piaci, előbbi 550, utóbbi 160 forintért került a kosárba, a számla végösszege 2012 januárjában mindössze 640 forint lett volna, de ugye az áfa emelés következtében ezek a termékek is jóval többe kerülnek már. Tojást (a panírozáshoz és a rétes tetejére) tavaly még 35 forintért lehetett venni, idén már 42-ért adják darabját, „köszönhetően” az uniós szabályozás miatti költségnövekedésnek. De drágább a zsömle is, 15-ről 20 forintra emelkedett az ára, azaz egyharmadával kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. Ha feltételezzük (mint ahogy nekünk most szerencsénk volt), hogy bizonyos szárazanyagok – liszt, rizs, zsemlemorzsa, só, bors, stb. – a kamrapolcon várják, hogy levegyük őket, az idei vasárnapi menü nyersanyagára 3720 forintba kerül. Tavaly ugyanez kijött 3270 forintból. Ha belegondolunk, hány vasárnapi ebéd van egy évben…

„Nem volt se kevesebb, se több munkánk idén, és mégis azt vesszük észre, hogy kevesebb a végén a zsebünkben a pénz, mint tavaly” – fogalmazott Gebe László, egy kisebb víz-, gáz- és fűtésszerelő cég tulajdonosa. Ahogy a szektor számos más szereplője, ő sem gondolhat áremelésre, mert a sok hasonló munkát végző mesterember és vállalkozás miatt egyre lejjebb szorulnak az árak. Pedig a költségeik nekik is jelentősen nőttek az egy évvel ezelőttihez képest. Spórolni nincs min, hiszen a jó szakember csak megfelelő minőségű termékekkel dolgozik, amelyek ára 10-25 százalékkal drágult tavaly akár gázszereléshez szükséges alkatrészekről, akár kozmetikai termékekről van szó.

Olajkár Anita 16 éve fodrász. Az elmúlt két évben nem emelte meg az árait, idén viszont kénytelen 10-15 százalékkal feljebb srófolni a tarifákat. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az általa használt termékek anyagköltsége nagyjából 25 százalékkal nőtt. Attól viszont nem tart, hogy a vendégei elmaradoznak. „A fodrászát jól megválogatja az ember, ha megtalálja az igazit, aki számára a legjobb, kitart mellette” – magyarázta. Azt nem tartja kizártnak, hogy egyesek ritkábban járnak majd a szalonba. Lévai Iza kozmetikus is arról számolt be, hogy az exkluzív kezeléseknek az utóbbi időben leáldozott, nála a középkategóriás termékeket keresik, vendégei nem maradtak el, de ez leginkább annak köszönhető, hogy akciókkal és személyre szabott szolgáltatásokkal kedveskedik nekik. A fogyasztói szokások megváltozásáról beszélt Leel-Őssy Zoltán autószerelő is: sokan először csak az árakról tájékozódnak, körbejárják az összes, közelben lévő lehetőséget, és megkeresik a legolcsóbb helyet. „Nemegyszer fordul elő, hogy már azok is a rosszabb minőségű olajat kérik, akik régebben megengedhették maguknak a drágábbat” – mesélte. Az is egyre gyakoribb, hogy elhozzák a kocsit, megvizsgáltatják, de ha valami nagyobb javításra lenne szükség, inkább csak megkérdezik: halogatható-e még.”

„Jól észlelhető változás következett be több mint 15 éves ügyfélköröm szokásait illetően – mondta el dr. Fódi András szájsebész szakorvos, akinek fogorvosi-szájsebészeti magánpraxisába többségében középosztálybeli betegek járnak. – Az ingyenes kontrollra rendszeresen járnak, megszaporodott az ugyancsak térítésmentes állapotfelmérő, konzultációs bejelentkezések száma is. Az esztétikai beavatkozások egyértelműen csökkentek. Saját pacientúrám körében azonban a megelőzést szolgáló beavatkozások, mint a fogkőlevétel nem csökkent jelentősen, úgy érzem sikerült meggyőznöm a betegeimet a »hosszú távon kifizetődőbb« folyamatos kontroll hatékonyságáról. A fizetőképesség csökkenése és a dráguló szolgáltatások ára lassan felébreszti a betegekben a preventív szemléletű magatartást.”

A fogorvos 20 százalékos bevételcsökkenésről számolt be, miközben a rezsi átlagosan 10 százalékkal, az anyagköltségek pedig átlagosan 20 százalékkal növekedtek. A növekvő költségeket 5-15 százalékos mértékben építette be az árakba az ellátás biztosítása érdekében, fejlesztésekre nem jut pénz.

Másra sem jut sok

Megnéztük azt is, egy család életét mennyivel nehezítették meg az elmúlt egy év áremelkedései. K.-ék egy négytagú család egy középiskolás és egy egyetemista „gyerekkel”. Évek óta pontosan vezetik kiadásaikat és bevételeiket. A szülők diplomások, szellemi munkát végeznek alkalmazottként közepes méretű cégeknél, jövedelmük átlagosnak tekinthető. Fogyasztási szokásaikat illetően sem térnek el különösebben az azonos jövedelemszinten álló honfitársaikétól. Háztartási szükségleteiket heti nagybevásárlással és piacon oldják meg. Családi házuk rezsijét egy lakáshitel-törlesztés súlyosbítja. Az elmúlt évben a szokásos havi 10 százalékos megtakarítást lakásfelújításra költötték – ez az összeg egy évvel korábban még a bevétel 20 százaléka volt. A magyar családokra nem jellemző módon van valós megtakarításuk is befektetési számlán, illetve OTP-részvényekben, valamint lakástakarékot is fizetnek. Az elmúlt évben a szülők nettó jövedelme összesen 40 ezer Ft-tal emelkedett, kiadásaik ezzel szemben jelentősen nőttek pl. a hétvégi nagybevásárlások tekintetében 20 százalékkal.

Mint mondják, kénytelenek voltak bizonyos dolgokról lemondani, spórolnak a fodrászon, a ruházkodáson, a szórakozáson. A korábbi gyakorlattal ellentétben az év során egyáltalán nem voltak étteremben és csak egyetlen alkalommal jártak színházban, valamint csökkentették a könyvek vásárlását. Az idei nyaralás helyett a lakásfelújításra fordították tartalékaikat. Luxuskiadásnak tekintik a két autó fenntartását, valamint a minőségi kávé és cigaretta fogyasztását.

Költségeik felsorolásakor a 2011. decemberi és 2012. decemberi kiadásokat vettük alapul, és bár az ajándékokra fordított összeget nem vettük fel a listára, az év végi nagybevásárlások mindkét időpontban az átlagosnál mintegy 20 százalékkal drágábbnak bizonyultak.

Bevétel: + 40 ezer Ft

Rezsi:

• törlesztőrészlet:
2011: 127 676 + 5873 hitelbiztosítás
2012: 130 387 + 5998 hitelbiztosítás

• egyéb biztosítások:
2011: 29 772 (negyedéves); 2012: 26 691 (negyedéves)

• víz, csatorna, szemét:
2011: 12 487 (2 havi víz, csatorna + 1 havi szemét)
2012: 19 035 (2 havi víz, csatorna + 1 havi szemét)

• gázdíj átalány:
2011: 30 800, (az elszámolásnál éves szinten 59 314 Ft-ot kellett fizetni, ez havi 5 ezer pluszt jelent)
2012: 32 200 (nem kellett ráfizetni)

• áramdíj átalány:
2011: 19 600; 2012: 18 076

• tévé + internet:
2011: 10 975; 2012: 11 500

• telefonok:
2011: 14 499; 2012: 18 764

Hétvégi nagybevásárlások összege:
2011: 146 933; 2012: 218 350

Heti piaci vásárlások összege:
2011: 36 500; 2012: 36 800

Egyéb jelentős kiadások (két autó):
2011 tankolás: 56 167; negyedéves biztosítások: 5688
2012 tankolás: 67 253; negyedéves biztosítások: 6118

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!