Csoszogunk a dizájnerek után

A hozzáférés valóban gyerekjáték. A keresőbe beírt „drogok legálisan” szókapcsolatra tódulnak az internetes ajánlatok, melyek csakis 100, vagy minimum 99 százalékos tisztaságú anyagot kínálnak. Kérhetünk külön termékmintát, megrendelhetjük e-mailen, postai utánvétellel. Az úgynevezett dizájnerdrogoké az éjszakai élet. Az elnevezés azonban nem a divat világára utal, hanem ezeknek az anyagoknak legfőbb jellemzőjére. A dizájnerdrogok ugyanis egyedi vegyületek, amelyeket kifejezetten azért állítanak elő, hogy – még – mint legális anyagok kerüljenek forgalomba. A „még” azért hangsúlyos, mert a készítők éppen arra játszanak, hogy olyan anyagokat állítsanak elő, amelyek hatásukban a már betiltott drogokat idézik, viszont a molekulamódosításoknak köszönhetően új vegyület jön létre – ami így legálisan értékesíthető, bár szinte soha nem tesztelik sem állaton, sem emberen. Vagyis azok, akik kipróbálják, magukra vállalják a kísérleti nyúl szerepét, kockáztatva, hogy éppen a valaha előállított leggyengébb, vagy épp legveszedelmesebb szert próbálják ki. Óriási népszerűségnek örvend a drogfogyasztók körében a mefedron és az MDPV, amelyek szinte teljesen kiszorították a piacról a korábban a legnépszerűbb partidrognak számító ecstasy tablettát. A mefedronhasználók száma megelőzi az amfetaminnal élőkét annak ellenére, hogy számos országban – 2011. január 1-jétől Magyarországon is – kábítószernek minősítették és betiltották. A MDPV olyan jellegzetes szagú por, amely fény hatására bebarnul. Ezek az anyagok emberi fogyasztásra egyáltalán nem alkalmasak. Míg számos korábbi drog a mai napig használatos a gyógyászatban – pl. morfium, marihuána –, az új dizájnerdrogok az emberi szervezettől teljesen idegen elemek.

Olyan szintetikus szerek, amelyeket valamely tiltólistán – nálunk ez C lista néven tavaly februárban jelent meg – szereplő drog kémiai módosításával hoznak létre, így az új szer már nem szerepel semmilyen feketelistán, tehát jogi értelemben nem illegális a használata. Sem mellékhatását, sem valódi összetételét nem ismerik sem a használók, sem az orvosok. „Olyan ez, mint az orosz rulett. Senki sem tudja, melyik szer kire, miként fog hatni” – mondja dr. Csukly Gábor, a Semmelweis Egyetem pszichiátere, akinek osztályán rendszeresen fordulnak meg fiatalok az új szerek okozta pszichózis miatt. – A régebbi szerekkel kapcsolatban, meghökkentő, de van egyfajta nosztalgiánk, azokat ugyanis pontosan ismertük. Tudtuk, mit várhatunk, kiszámíthatóak voltak. Egyébként, főleg az újak esetében, tökéletesen téves a »kábító« vagy »bódító« jelző, ugyanis ezek az anyagok éppen hogy felpörgetnek, stimulálnak” – jegyzi meg a szakember. A szerhasználattal egyébként fizikai és pszichés kockázatot is vállalnak a fiatalok, ráadásul ma már mind többen gyerekfejjel – nem ritka a 12-13 éves droghasználó. A kórházba szállított betegek körében jellemző a szívritmuszavar, magas vérnyomás, előfordulhat láz, szívbelhártya- gyulladás, tüdőtályog. Ilyenkor sürgős, sokszor életmentő beavatkozás kell. Hosszú távú fogyasztása esetén depresszióról, izomgyengeségről, fejfájásról és vesepanaszokról számoltak be a páciensek. Ezek az anyagok is tudatmódosító szerek, ám a hatásuk jóval intenzívebb és kiszámíthatatlanabb. A drogfogyasztó elveszíti a kapcsolatát a valósággal, hallucinációi és irreális félelmei támadnak, miközben súlyosan károsodhat a központi idegrendszere. A szerek hatása ugyanis sokaknál pszichózist vált ki. Az igazi veszélye abban rejlik, hogy „ezek a szerek megváltoztatnak”. Lehet, hogy ez a változás kimerül egy több órás pörgésben, de végződhet agyvérzéssel is vagy kiköthetünk a pszichiátrián. A szakemberek szerint kiszámíthatatlan, hogy kire milyen hatással vannak az anyagok, különösen, hogy általában más izgatószerekkel, pl. alkohollal kombinálják őket a fogyasztók.

„Paranoia, hallucináció jelentkezhet, a betegek időnként agresszívak. Előfordul, hogy a skizofrénia tüneteit produkálják. A gondolkodás felgyorsul, szétesett, követhetetlen. A katinonok – így a tiltólistára került KATI – után „hódító” MDPV fogyasztása jellemzően gyors leépülési folyamattal jár együtt. A legborzasztóbb szer, amivel találkoztam, a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb százalékban okoz pszichés mellékhatásokat. Az egyszer-egyszer kialakuló skizofrénia pedig könnyen krónikussá válhat” – folytatja Csukly Gábor.

Ugyan korábban leginkább a kemény drogosok „lőtték” magukat, ma már mind többen a dizájnerdrogokat is intravénásan használják. És fecskendeznek szinte mindent: van, aki a gyógyszertablettákat vízben feloldva juttatja a vérébe a gyorsabb és intenzívebb hatásért. Ez nemcsak azért veszélyesebb, mert gyorsabb kötődést eredményez, vagyis általa hamarabb kialakul a függőség, hanem mert a tűhasználat egyéb veszélyekkel is járhat. A fertőzésveszélyen túl a vénákat is jobban roncsolja az anyag és a szokásosnál gyakoribb szúrások.

A legális dizájnerdrogok fogyasztása a legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint Írországban a leggyakoribb, itt a fiatalok 16 százaléka vallotta azt, hogy fogyasztott már ilyen szert. Az Egyesült Királyságban, Lettországban és Lengyelországban tíz-tíz százalék, míg Magyarországon a fiatalok két százaléka állította magáról, hogy fogyasztó. Ez utóbbit azonban a szakemberek maguk sem nagyon hiszik, mert más adatokból az derül ki, hogy Magyarország szinte elosztóközpontjává vált Európának. Ezek a szerek olcsók, 2000-3000 forintért elérhető egy adag, és a hagyományos kábítószerekkel ellentétben használatuk esetén nem kell tartani a lebukástól.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!