Október huszonharmadika, késő este. Már-már forradalmi a hangulat a civil mozgalmak törzshelyein. Ki-ki alapon fogy a sör és a hosszúlépés, ugyanazért van elégedett öröm mindenki arcán. Mert hát ez jól sikerült, volt, aki százezernek látott, volt, aki ötvenezernek, de mindegy is: impozáns látványt nyújtott az Erzsébet hídtól majd’ az Astoriáig tartó sokaság. Persze, ahogy nő a tömeg, ahogy növekszik az erő, úgy gyarapszik a felelősség is. Tömeggel, erővel bánni csak megfontoltan lehet. A romkocsmán túli hivatalos megfogalmazás szerint: fordulóponthoz érkezett a civil társadalom. Hogyan tovább?

 
Nem tetszik a rendszer

A jelenleg még formálódó és továbbra is képlékeny civil szervezeti világ azon része, amely a nagyobb tüntetések mögött állt – Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport, a Negyedik Köztársaság (4K!), a Hallgatói Hálózat (HaHa), a Szolidaritási Mozgalom, az Újkorcsoport, valamint a Civil Kontroll – Egymillióan a demokráciáért Egyesület – válaszkényszerbe kerül. Milyen eszközökkel szeretnék elérni, hogy megváltozzon a rendszer? Miként tehetnék meg ezt úgy, hogy ne forgácsolódjon szét az a heterogén tömeg, amit így is több irányból feszít a státuszféltés?

Ugyanarra a kérdésre háromféle választ adnak ma még a civilek. Vannak, akik függetlenségük megőrzése mellett támogatnának arra érdemes politikai szereplőket. Vannak, akiktől a párttá alakulás sem áll távol, és olyan civil csoportok is léteznek, akik irtóznak az intézményesülés gondolatától is.

A Milla egyik ügyvivője szerint egy dologban van konszenzus a kezdetektől fogva a szervezők között: párt nem lesz belőlük, de a csapatból kiválhatnak olyanok, akik alapítanak pártot. A szervezet hangadói: Juhász Péter, az október 23-i tüntetés szóvivője és Fölkel Róbert, a legelső tüntetés (2010. december) ötletgazdája, akik a héten Orbán Viktort hívták nyílt vitára. Informális a kapcsolatuk a többi civil szervezettel, a Civil Kontroll-EMD már belőlük nőtt ki. Magán­em­berként részt vesznek a 4K! egyes emberei is a Milla szervezésében. A politikai szerepvállalás, az új, vagy netán a régebbi pártokkal való együttműködés kapcsán a bizonytalanság áradt beszélgetőpartnereink szavaiból. – Ez egy kommunikációs csatorna, horizontális szerveződés, ami mellett a legfontosabb alapérték: pártoskodók kíméljenek – mondta egyikük. – Örülünk, hogy a 4K! párttá alakult – folytatta –, de ők már nem fognak így fellépni március 15-én a színpadon, mert a pártoktól, még ha demokratikus is, kellő távolságot tartunk, nem pártosodunk.

Alternatív köztársasági elnököt azért választanának. Hogy kit? Olyat, akinek „nincsenek szélsőséges nézetei, viszont van mögötte olyan szakmai, vagy akár politikai múlt, amivel letett már valamit az asztalra. Az érdekünk az, hogy legyen egy szerethető, tetszik-Magyarország. Ehhez egy új politikusi generáció kell, az ideális az lenne, ha az egész mostani lecserélődne” – magyarázta az egyik szervező.

De vajon hogyan lehet politikai szerepvállalás és pártoskodás nélkül új politikusi generációt építeni? Például úgy, hogy a politikát nem finnyáskodva szemlélik, hanem beszállnak a sűrűjébe. Ezt lehet pártként, vagy határozott politikai állásfoglalást vállaló civilként tenni. Az előbbire példa az egyik múlt vasárnapi szónok, Istvánffy András, aki a héten jelentette be, hogy az általa fémjelzett Negyedik Köztársaság 4K! mozgalom párttá alakul. Vége tehát a romantikus párnacsatáknak – amivel a 4K! korábban észrevétette magát –, s ha esetleg kétségeik lenne, mibe is keveredtek, hát hamar szembesülhettek a honi realitásokkal: a párttá válás szándékával egy időben már terjedt is a neten Istvánffy egyik korábbi írása, amelyben Hugo Chávez venezuelai rendszerét dicsérte. A 4K! mindenesetre baloldali patrióta pártként adta meg öndefinícióját, első nyilatkozataikban az ellenzéki összefogás szükségességéről beszéltek. – Csak ellenzéki összefogással sikerülhet 2014-ben leváltani a mostani kormányt, ezért a Jobbikon kívül mindenkivel együtt szeretnének működni – fejtegette az újdonsült pártvezető.

Vannak, akik számára a párttá válás nem feltétele a politizálásnak. Pártosodás nélkül is közzéteszik véleményüket az  Újkorcsoport szervezet fiataljai. Köztük az a Polgár Dóra, aki a diákok nevében szólalt fel a szeptemberi szakszervezeti tüntetésen – kapott érte sok bátorító szót, meg nem elhanyagolható médiafigyelmet. – Hiszek abban, hogy egy civil szervezet is kifejezheti a pártszimpátiáját, mert be kell végre látni, hogy igazi érdekérvényesítés csak ott zajlik, ahol a törvények is születnek. A parlamentben. E nélkül nem leszünk mások, csak súlytalan civilek, akik a pálya széléről kiabálnak be – Polgár Dóra most is határozottan fogalmaz. Az újkorcsoportosok a minap közzétett kiáltványukban Gyurcsány Ferencet biztosították támogatásukról. Polgár Dóra szerint azért, mert őt tartják jelenleg az egyetlen olyan politikusnak, akinek az elmúlt években konzisztensek voltak az értékei, és aki hibái ellenére a baloldali ellenzék széles körű összefogásának egyetlen katalizátora lehet. „Fordulóponthoz érkeztünk. Meg akarjuk mutatni, hogy egy civil szervezet attól még civil és önálló marad, ha kifejezi a pártszimpátiáját. Ettől még továbbra is a fiatalokat szeretnénk első körben megszólítani, hogy foglalkozzanak a közélettel. Mert nagy szükség van rá” – fejezte be.

Ennek az állásfoglalásnak a közzétételéhez az kellett, hogy Polgár Dóra kiváljon a Hallgatói Hálózatból, amelynek nevében a szakszervezeti demonstráción beszélt. A HaHa ugyanis még a klasszikus intézményesülést is nagy ívben elkerülné, nemhogy a politika színterére lépjen. Úgy vélik, ha valaki túl közel kerül a pártpolitikához, új utat kell keresnie magának.

K. Horváth Zsolt az ELTE médiatanszékének oktatója is azt vallja a HaHa-val kapcsolatban: hangsúlyozottan civil szervezet, ezért nem akar pártpolitikát folytatni, és Polgár Dórától is azért határolódtak el, mert politikai párthoz semmilyen módon nem akarnak kapcsolódni. „Nekünk az egyetem a színhelyünk, mi a részvételi demokráciában és a közvetlen cselekvésben hiszünk, kevésbé az önkormányzatokban vagy a parlamenti képviseletben. A részvételen van tehát a hangsúly, nem a képviseleten.” Viszonyuk baráti a 4K!-val, ám mint párthoz szintén nem akarnak kapcsolódni. Úgy vélik: a legfontosabb alternatívát mutatni a diákoknak a szélsőjobb ellenében és elérni, hogy aktívak legyenek. „Megmutatjuk, hogyan lehet alapvető társadalmi, kulturális, oktatási kérdésekről baloldali módon gondolkozni, de pártpreferencia nélkül.”

A baloldaliság tehát, úgy látszik, kapós fogalom a szerveződő civil világban (is). Aligha lehet másnak, mint baloldalinak nevezni például a nagyobbrészt szakszervezeti bázison létrejött Magyar Szolidaritás Mozgalom kilenc pontját. A Magyar Szolidaritás jól látható módon, transzparensekkel, zászlókkal vett részt az október 23-ai tüntetésen, ám a színpadra már nem engedték fel képviselőjüket. A Szolidaritás nem szakszervezeti alapítója a Civil Kontroll – Egymillióan a demokráciáért Egyesület, amely viszont a Millából vált ki, éppen a határozottabb közéleti szerepvállalás igényével. Székely Sándor, aki a Civil Kontroll – EMD és a Szolidaritási Mozgalom társelnöke is, a VH-nak azt nyilatkozta: most a Demokratikus Koalíció megjelenésével és a 4K! párttá alakulásával, úgy tűnik, pártból van elég. „Tömegbázis azonban erre nem építhető, mert az embereket az érdekli, történik-e valami olyan, amit magukénak érezhetnek. – Ez az egész az összefogásról szól – ez már Árok Kornélnak, a Szolidaritás Mozgalom másik társelnökének véleménye, aki úgy vélte: belőlük nem lesz párt, de az elképzelhető, hogy kiválik majd idővel egy pártosodni akaró rész, és az is lehetséges, hogy egyes politikusok mögé beállnak.

 

Kik?

Hányan?

Miért?

Hogyan?

Magyar Szolidaritás Mozgalom:

50-60 ezer támogató a D-Dayen, 1037 like a Facebookon, 10 szervező

eredetileg a kormány által tervezett Munka törvénykönyve és az új nyugdíjszabályok elleni tiltakozásként jött létre ágazati szakszervezetek összefogásával

egyelőre nincs napirenden a párttá alakulás, de pártok, politikusok támogatását nem zárják ki

Újkorcsoport:

300-350 támogató, 5 szervező

a Hallgatói Hálózatból kivált, a határozottabb közéleti szerepvállalást támogató fiatalok csoportja

nem alakulnak párttá, politikai szerepet azonban vállalnak, első kiáltványukban Gyurcsány Ferencet és a reformpolitikát támogatják

4K! 

(Negyedik Köztársaság):

4000-en vannak a levelező listán, 7610 támogató a Facebookon, a fővárosban 50 szervező (Székesfehérváron és Tatabányán 12-12 szervező)

hosszú távú céljuk a valódi társadalmi megegyezésre épülő negyedik köztársaság megteremtésében való részvétel, rövid távú céljuk az ellenzék demokratikus erői összefogásában való részvétel

e héten jelentették be, hogy „baloldali és patrióta” párttá alakulnak

Hallgatói Hálózat:

120 tag a levelező listán, 1190 támogató a Facebookon, a legutóbbi tüntetésükön 150 résztvevő, 20-25 aktív szervező

az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásként életre hívott egyetemi közösség

kizárják a politizálását, az intézményesülés gondolatát is elvetik

Milla (Egymillióan a sajtószabadságért):

91 ezer 400 támogató a Facebookon, több száz adományozó, 30-35 szervező

eredetileg a médiatörvény elleni tiltakozásként létrejött Facebook-csoport

nem kívánnak párttá alakulni, de támogatják tagjaik politikai szerepvállalását

Civil kontroll – Egymillióan a demokráciáért egyesület: 

3770 támogató a Facebookon, két társelnök, projekttől függő szervezőgárda

a Millából kivált, a demokratikus jogállam védelmében létrejött szervezet

a Magyar Szolidaritás Mozgalomhoz csatlakoztak, de önállóan is működnek

 

 

 

 

Jegyzet

Szolgálatra jelentkezem

Tüntettünk. Az orvos meg az egyetemista. Úgy, ahogy azt egy hete megígértem. A saját két szemünkkel láttuk, hogy az Erzsébet hídtól az Astoriáig egyetlenegy darab embernek sem tetszik a rendszer. Elnézést, nem egyszerű embernek, hanem civilnek. Mert ugyebár, a Szabad Sajtó útján csakis civilek vonultak. De hogy néz ki manapság egy valamirevaló civil? Az időjárásnak megfelelően öltözött elégedetlen ember. Az értelmező kéziszótár szerint a „politikamentes” jelző kihagyhatatlan, ha a civileket vesézzük. Zavarban vagyok. Kérem, én politizálok. Azért mentem tüntetni. És mégis civilnek vallom magam. A káosz csak mélyül, ha ugrunk egy sort a szótárban. „A civil más szóval: polgár.” A jobboldali kormányzás jelzője szokott ez lenni. A rendszer előképéé, ami most nem tetszik. Szóval, akkor civil és polgár végre egymásra talált ebben a fene nagy elégedetlenségben. Sikersztori.

Nem tetszik a rendszer. Nem hát. Na de milyen rendszer tetszene? Egyelőre annyit tudok, hogy összefogás kell! Mi szépen össze is fogtunk október 23-án! Akkor ez megvolna. Aztán azt mondják, közösen kell cselekedni. Én cselekednék is szívesen. A szónok szerint lenne is itt egy feladat. Végre van esélyünk felépíteni egy új demokratikus Magyarországot! Ezt a mázlit! Ha már esélyünk van, akkor ne szalasszuk el a soha vissza nem térő alkalmat – vágná a múlt vasárnapi lelkes százezer. Építkezzünk! És már nyúlna is Európa szép zöld kertjében a tégla után, rakná a korrupciómentes taligára, egyensúlyozna az esélyegyenlőség pallóján és levakolná az elszámoltathatóság malterével. De az ország nem kertes ház! Mi, civil polgárok nem tudjuk, honnan is tudnánk, hogyan kell országot építeni. Jelentkezhetne már valaki, akinek van némi fogalma. Esetleg tapasztalata is netán. Mert eszme van, cél is dögivel, de az út mely a Szabad Sajtó útjáról indul, fogalmunk sincs, merre visz. Pedig mennék én tovább. Mert az eddigi feladatokkal készen vagyok. A kiosztott sajtóigazolványból én is kaptam, írok is. Az „Egymillióan a sajtószabadságért” oldalt megosztottam a Facebookon. Még a dalt is. Szorgalomból. Most viszont szolgálatra jelentkezem! De előre mondom, hogy én alternatív köztársasági elnököt nem fogok választani. Butaságot nem csinálok. 

Horváth Dorka

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!