Drónnal rinocéroszra

Nincs olyan felnőtt férfi, aki ne álmodott volna valaha távirányítású makett repülőről. A játékszer összeszerelése, kifestése mellett talán az is lehet népszerűségének oka, hogy a földről, egy helyben állva érünk el vele olyan pontokat, ahova mi, halandó – repülésre alkalmatlan testtel megáldott – emberek képtelenek lennénk. És nem is kell más mindehhez, mint egy pici kart mozgatni. A távirányítású repülők egyik legmodernebb vívmánya a tavaly piacra dobott, háromszáz dollárt kóstáló Parrot, amely okostelefonra feltöltött alkalmazással irányítható. A Parrot nem több mint egy játékszer a drágább fajtából, amely kiválóan elszórakoztatja a család apraja-nagyját. Ezt a játékszert azonban, működési elvét tekintve, csupán egy hajszál választja el az Egyesült Államok hadviselését átformáló sikertörténettől, a drónoktól. A pilóta nélküli repülőeszközökből tíz évvel ezelőtt csupán néhány tucatot birtokolt a Pentagon. Mára ez a szám hétezer-ötszázra növekedett, az USA légierő flottájának háromnegyedét a drónok teszik ki. 2012-ben csak Afganisztánban 447 dróntámadást indított az USA, míg 2011-ben 294-et. Barack Obama első megválasztása óta több mint háromszáz dróntámadást regisztráltak Pakisztánban, abban az országban, amellyel az USA nem áll hadban, viszont az Afganisztánnal határos vidékei a tálibok búvóhelyéül szolgálnak. Drónok jelentek meg az al-Kaida Arab-félszigeti központjának számító Jemen égboltján. A Pentagon emellett drónok bevetését tervezi a mali harcok, az algériai és líbiai terrorakciók miatt Afrikában is.

Az Obama-kormány kezdettől fogva kulcsszerepet szánt a drónoknak terrorizmus elleni harcában: mind a felderítésben, információgyűjtésben, mind pedig az úgynevezett célzott támadásokban. A New America Foundation adatai szerint az amerikai dróntámadásokkal több mint ötven al-Kaidaés tálib vezetőt gyilkoltak meg. Washington azért is támogatta a drónflotta kiépítését és fejlesztését, mert úgy gondolta, hogy a pilóta nélküli felderítő és harci drónok bevetésével amerikai katonák életét óvja meg. A drónok sikere abban rejlik, hogy állandó jelenlétet biztosítanak a harcmezőkön, információkat gyűjtenek, és azonnali reakcióra képesek. A pilóta nélküli repülők a harctevékenységről való gondolkodás merőben új változatát forradalmasították. Használatuk az internet használatához hasonlítható. Míg a világháló virtuális jelenlétünket terjeszti ki, addig a drónok fizikai jelenlétünket. Élet a drónok alatt címmel amerikai egyetemek készítettek felmérést Pakisztánban, ahol egy iszlámábádi nyilatkozó szerint „szinte lehetetlen aludni tőlük, olyanok mint a moszkitók, ha nem is látod, akkor is hallod őket, tudod, hogy ott vannak”.

A drónstratégiát megkérdőjelezők felvetik, hogy valóban olyan szuperpontosak-e és kockázatmentes-e használatuk a civil lakosságra nézve. A nagy-britanniai Oknyomozó Újságíró Iroda adatai szerint csak Pakisztánban háromezer-ötszáz ember halálát okozhatták a dróntámadások, közülük csaknem ezren lehettek civilek. A New America Foundation valamivel „elnézőbb” a számok tekintetében: szerintük 3200 a halálos áldozatok száma, és körülbelül háromszáz civil van köztük. Arról is komoly vita folyik, hogy egyáltalán legális-e a drónok bevetése. Egy 2001-es felhatalmazás szerint – mely lehetővé teszi bevetésüket a szeptember 11-i terrortámadás elkövetői és szövetségesei ellen – legálisak. A drónokat irányító pilóták nincsenek csatatéri veszélynek kitéve. Egy légkondicionált bunkerből dolgoznak, majd a munkaidő lejárta után családjaikhoz térnek haza. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a drónpilóták harminc százaléka érzi magát kiégettnek, tizenhét százalékuk szenved depressziótól.

A drónok használata azonban megállíthatatlan, Obama külön rendeletben szorgalmazza elterjesztésüket a polgári életben. Az amerikai rendőrség már vet be drónokat bűnüldözésre vagy a farmerek ezekkel ellenőrizhetik birtokaikat, az építő cégek pedig az építkezéseket, Hollywood filmforgatásra használhatja, és még ki tudja, hány polgári célú alkalmazása lehet majd. Egy különleges Las Vegas-i kiállításon 500 cég mutatott be drónokat, amelyek a legkülönbözőbb gazdasági célt szolgálhatnak a „fentről jobban látni” elv alapján. Akadt cég, amely kisebb, sürgős küldeményeket, például gyógyszereket célba juttató hálózatot akar kialakítani. A Time magazin szerint egyébként már sok országban használják a drónokat, néhány példa: Costa Ricában a vulkánokat tanulmányozzák velük, Japánban a fukusimai atomerőműben esett károkat mérték fel, „békeidőben” a tonhalak vonulását figyelik, Kenyában gyűjtést indítottak drónok vásárlására, hogy követni tudják az utolsó néhány fehér rinocérosz mozgását.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!