A szeptember 1-jén életbe lépő népegészségügyi termékdíjtól – ismertebb nevén hamburger-, avagy chipsadó – a kormány 20 milliárd forint bevételt vár, hosszabb távon pedig egészségesebb polgárokat. A gyártók viszont többezres elbocsátásokat, gyárbezárásokat, de legalábbis áremelést.
Hosszas viták és politikai egyeztetéseket követően az édesipari termékeket, üdítőket, energiaitalokat és levesporokat sújtja jövő héttől az új adó. A cukros üdítőitalok adója öt forint lesz literenként, az energiaitalé 250, az előrecsomagolt, cukrozott készítményeké 100 forint kilogrammonként, a sós snackeké 200 forint, az ételízesítőké pedig az eredetileg tervezett 500 helyett 200 forint. Így termékenként 5-25 százalékos áremelkedés várható. Több áruház már most akciós áron kínálja a később vélhetően drágább termékeit.
Az érintett gyártók új eljárás szerint készült áruikkal próbálják megúszni az adót. Vagyis csökkentik a chips, a különböző magvak és egyéb ropogtatni valók sótartalmát, az eddigi 1,2-1,6 százalékról egy százalékra. Bár az új receptúrák elkészítése akár másfél évig is eltarthat, ám ha ez sikerül, akkor az állam bizonyosan nem jut hozzá a tervezett bevételhez. A kormány eleve némi nagyvonalúsággal számolt: 20 milliárd forintra számítanak az új adóból. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése szerint a bevétel nagyságára is kihat a várható jelentős fogyasztáscsökkenés. Szerintük a legnagyobb visszaesés az energiaitalok és a sós snackek piacán várható, az üdítőitaloknál kevesebb lesz a kieső bevétel.
Azoknál a termékeknél, ahol a receptúrán nem tudnak változtatni, marad az áremelés. Ez várható például a Coca- Cola termékeinél és az energiaitalokál is. A Coca-Cola 5 forinttal kerülhet többe, az energiaitalok viszont akár 62 forinttal is.
Az új termékdíj a kormányzati érvelés szerint az egészségmegőrzést és nem a bevételnövelést szolgálja. Egy friss felmérés szerint azonban akció-, de nem egészségtudatosak a magyar vásárlók.
A KutatóCentrum és a Marketing & Média közös augusztusi felmérésében a megkérdezettek többsége úgy vélte: az új adónem csak a bevételtöbbletet szolgálja, és a társadalom egészségi állapotára nem lesz pozitív hatással. A megkérdezett 18-64 évesek 61 százaléka figyeli a leértékeléseket és igyekszik minél olcsóbban megúszni a bevásárlást, sőt 71 százalékuknak az élelmiszer ára fontosabb a minőségnél. Bár az összetevőket a vevők kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja, hogy mennyi a termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma.
De valóban az adóval sújtott élelmiszerek jelentik a legnagyobb veszélyt az egészségre, vagy azért még mindig a tokaszalonna viszi a pálmát? A szakemberek körében mindenesetre a hétköznapi ember számára eddig ismeretlen transzzsír vált az egyik legnagyobb szitokszóvá. – A csomagolásokon hidrogénezett növényi olajként feltüntetett alkotóelemmel más országok már évek óta felvették a harcot, Magyarország csak most kezd küzdeni – nyilatkozta lapunknak dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány kuratóriumi elnöke, kardiológus. Elmondta azt is, hogy a leggyakrabban a vendéglátóhelyeken, büfékben találkozhatunk ezzel az anyaggal, mivel itt használnak magas transzzsírtatalmú tömbös kiszerelésű ipari sütőmargarint. A Szívalapítvány transzzsírvadászatot is hirdetett a honlapján: sok hazai gyártó terméke szerepel már a listán.
Só. A WHO szerint napi 5 gramm, azaz egy teáskanálnyi só a maximális megengedett mennyiség, ám ennek mi 3-4-szeresét fogyasztjuk. Így a magas vérnyomás veszélyének tesszük ki magunkat. A napi adag több mint felét rejtve vesszük magunkhoz. A harmadát például reggeli gabonapehellyel, müzlivel, kenyérrel, a negyedét pedig szalonnával, kolbásszal, virslivel, felvágottal.
Cukor. Az „édes méreg” szív- és érrendszeri betegségekhez és cukorbajhoz vezethet. Rontja a fogakat, gyermekkori hiperaktivitást válthat ki.
Energiaital. Egy kis dobozban annyi koffein található, mint amennyi egy dupla kávéban. A kamaszok könnyen túlpörgethetik vele magukat, alkohollal kombinálva különösen veszélyes.
Csokoládé. A hidrogénezett növényi zsírral „dúsított”, cukrozott kakaós tejmassza valóban egészségtelen. A magas kakaótartalmú valódi csokoládé viszont antioxidánsokban gazdag, s gátolja a vérrögképződést, azaz az infarktus veszélyét.
Transzzsírok. Az élelmiszerekhez adagolt transzzsírok évente ezer honfitársunk halálát okozzák – állítja a Magyar Nemzeti Szív Alapítvány. Tönkreteszik az ereket, infarktust okozhatnak, rontják a fogamzóképességet és elbutuláshoz is vezethetnek. Egyes olajban sült süteményekben, fánkban, de a sült krumpliban is bőven van transzzsír.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
