Közel félmillió devizahitelest és az egész bankrendszert érinti a Kúria hétfői jogegységi döntése, amely nem csak a bíróságoknak, de a kormánynak és parlamentnek is iránymutatást adhat. Hosszú történet végére kerülhet pont, milliárdok sorsa dől el.

Óriási érdeklődés kíséri a Kúria Polgári Kollégiumának hétfői ülését, melyről a tervek szerint 12 óra 30 perckor adnak tájékoztatást. Még mindig közel félmillió devizahitelest érint a jogegységi döntés, nekik létfontosságú, hogy számukra kedvező határozat szülessen. De a bankszektornak sem mindegy, hogy néhány tízmilliárdot vagy esetleg egy nagyságrenddel nagyobb összeget, pár százmilliárdot fizetnek vissza az adósoknak.

A hírek szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban is több lehetséges forgatókönyvet készítettek elő, hogy bármilyen döntés születik is, annak szellemében a lehető leggyorsabban kidolgozhassák az évek óta várt devizahiteles mentőcsomagot.

Emlékezhetünk még, hogy az Alkotmánybíróság márciusban arra adott felhatalmazást, hogy a Kúria határozatának szellemében akár tömegesen és visszamenőleges hatállyal is belenyúljanak a hitelszerződésekbe, amennyiben ezzel nem okoznak egyoldalú érdeksérelmet a bankoknak

Egy egész kormányzati ciklust végigvajúdott a mentőcsomag, amely az elmúlt hetekben kapott újabb lendületet. A Kúria ugyanis kimondta, hogy Kásler Árpád devizahitel-szerződésében a svájci frank vételi és eladási ára közti árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek, mert azok mind a hitel folyósításakor, mind annak törlesztésekor egyoldalúan az OTP Banknak kedveztek. Míg az adós mindkét esetben veszteséget szenvedett.

Hétfőn többek közt ezt az egyedi határozatot terjeszthetik ki a bíróságok számára irányadóvá a jogegységi döntéssel.

Nem csak az árfolyamrésről határozhat hétfőn a Kúria. Az is terítékre kerül, hogy vajon tisztességtelen-e ez a szerződéstípus attól, hogy az árfolyamkockázatot kizárólag az adós viseli? Továbbá, hogy semmisségi okot adhat-e a bankok által az ügyfeleknek adott téves tájékoztatás? És hogy joguk volt-e a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosításokra, kamatemelésekre?

Nincs könnyű helyzetben a Kúria, hiszen a hitelszerződések egyoldalúságainak felszámolása során maga sem hozhat egyoldalú határozatokat. Nagyon nehéz lesz olyan döntésre jutni, amely mind az adósok, mind a bankok érdekeit szem előtt tartja. Az elemzői várakozások szerint, amíg az árfolyamrés ügyében a devizahiteleseknek adhat igazat a Kúria, addig a kamatemelések esetében már nem ennyire egyértelmű a kép. Jóval összetettebb ügyről van szó, emiatt könnyen elképzelhető, hogy a törvényhozóknak passzolják a labdát a bírók.

A honatyáknak, amennyiben végül eléjük kerül a devizahitelesek ügye, azt is végig kellene gondolniuk, mi történjék a végtörlesztőkkel, s a már korábban bedőlt hitelek kárvallottjaival, vagyis mindazokkal, akiknek már nincs élő szerződése. Róluk ugyanis egyelőre nem sok szó esik.
 

Igen szokatlan demonstrációra készültek a devizakárosultak: egy gépkocsit akartak összetörni, szimbolizálva az adósságcsapdából való kitörés nehézségét. Ám a készenléti rendőrség emberei közbeléptek és megakadályozták az akciót, annak vezetőjét, Fülei-Szántó Andrást pedig megbírságolták. A pénteki tüntetésen így csak beszédek hangzottak el a Bankszövetség épületénél.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!