Az újságot az élet írja: amikor interjút kértem Ángyán József országgyűlési képviselőtől, hogy érdeklődjem a földügyekkel kapcsolatban készülő ötödik jelentéséről, még nem lehetett tudni arról, hogy az adóhivatal egyik munkatársa kitálal. Ángyán azonnal parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, de maga is rálelt néhány újabb földmutyira. Volt miről beszélgetni.
– Önt meglepte, hogy az adóhivatal makulátlanságában sem lehetünk biztosak?
– Már a rómaiak is arra tanítottak bennünket, hogy semmin se csodálkozzunk. Az eddig elkészült négy jelentésemben azt mutattam be, hogy kik kapják az állami földbérletek, valamint az agrár- és vidék fejlesztési támogatások javát. Horváth András pedig a közös kasszánk, vagyonunk megrablásának egy másik szeletét tárja fel. A közélet megtisztulása a hozzá hasonló információbirtokosok kiállása nélkül lehetetlen. A minisztériumi látszatvizsgálat gyorsasága már önmagában is vérlázító, hiszen az adóhivatal munkatársa vaskos dossziékkal állt elő. Igaz, miért is csodálkoznánk ezen, hiszen az elmúlt kormányok idején kezdődött, s a mostani alatt is folytatódó csalássorozatot leleplezni szándékozó adóellenőrök munkáját – mint kiderült – az elmúlt években is akadályozták. Hálás vagyok Horváth Andrásnak bátor tettéért.
– A hálán kívül is tud támogatást adni neki?
– Már a sajtótájékoztató estéjén közleményt adtam ki Horváth András tettének jelentőségéről, ezután hívott fel Schiffer András, az LMP társelnöke, s javasolta, hogy kezdeményezzük az adóhivatal működését átvilágító vizsgálóbizottság felállítását.
– És? Lesz parlamenti vizsgálat?
– Nem megy az olyan egyszerűen, a megalakításhoz ugyanis a képviselők ötödének aláírása szükséges. A kormányoldaliak és az MSZP-sek azonban – ki tudja, miért – vonakodnak ettől.
– Az ön szakterülete az agrárium. Az adóügyek messze esnek ettől.
– A Horváth András által feltárt csalások jelentős része az élelmiszergazdasághoz köthető. Ez talán magyarázat lehet arra is, miért is ódzkodik a kormány az élelmiszerek esetében az európai viszonylatban is rendkívül magas 27 százalékos áfa mérséklésétől.
– Éppen most jelentette be a miniszter a csökkentést az élő- és félsertések esetében…
– Ez csak igen kis része az élelmiszergazdasági termékek forgalmiadó-tortájának. És nem győzőm hangsúlyozni, amiről Horváth András is beszélt: a csalássorozat a mindenkori kormányzat felügyelete alatt álló adóhivatal alibivizsgálatainak fedezékében, évi ezermilliárdos nagyságrendben zajlott hosszú ideje.
– Mindeközben halad a földügyeket feltáró jelentésének készítésével is?
– Gyakorlatilag minden szabadidőmben ezen dolgozom. Karácsonyra szeretném a nyilvánosság elé tárni az ötödik jelentésemet, február, március táján pedig az utolsót, a hatodikat. Ezzel 2013. december 31-i záró dátummal teljeskörűen fel szeretném tárni, hogy kik is kapták az állami földek bérleti jogát.
– Az ötödik jelentése melyik időszakot dolgozza fel?
– A 2013. szeptember 1-jei állapotokat tárom az olvasó elé, immár mind a 19 megyében. Elsősorban azt vizsgálom, hogy addig mennyi állami földet adtak bérbe és kinek. De tanulságosak az érvénytelenné nyilvánítások, a visszavonások, az eredményhirdetés elmaradása, és az is, ahol a lejárt bérletű állami földeket egyáltalán meg sem hirdették.
– Lássuk előbb a meghirdetett, de bérlőre nem lelt földek esetét. Az ilyen eljárásnak mi lehet az oka?
– Azt gyanítom, hogy nem tetszhetett a „leosztás” az erős érdekköröknek. Nagyon sok jel mutat most már arra, hogy valójában nem is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hozza, hanem csak végrehajtja a háttéralkukban megszületett döntéseket.
– Az miképpen lehetséges, hogy a törvényben előírt határidő lejárta után sem hirdet az NFA eredményt?
– Ezt nevezik mulasztásos törvénysértésnek. Az NFA azonban valamiért ezt is megteheti.
– A meg nem hirdetett földek?
– Ezeket pályázat nélkül, megbízási szerződéssel adják oda a kiszemelteknek. Lepsényben például hiába járt le már évekkel ezelőtt a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó tőkés társaság földbérleti szerződése, hiába vár 15 helybeli család a földre, mégsem hirdetik meg, hanem ismét és ismét ugyanez az „érinthetetlen” cégbirodalom kapja megbízási szerződéssel bérbe.
– Használható a pályázat nélkül kapott állami földek nemrég nyilvánosságra került listája?
– Természetesen. Ez egy több mint 24 ezer sorból álló adathalmaz, amely a kedvezményezett személyek vagy cégek nevét tartalmazza, illetve azt, hogy mely településen található a föld. Talán nem véletlen, hogy ezek a földek is zömében a nagybirtokos tőkés társaságok és a földbérleti pályázatokon is nyertesek hasznát gyarapítják.
– Mondana példát?
– Ott van például a csongrádi Héjja fivérek kft.-je, vagyis profitorientált tőkés társasága. Erre azért is teszek ezúttal ilyen nagy hangsúlyt, mert a vidékfejlesztési miniszter és államtitkárai egy nem tőkés társaság, hanem közhasznú szervezet, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ledózerolása indokaként újabban azt hirdetik, hogy nem adhatják az állami földeket tőkés társaságoknak bérbe! Nos, például a klasszikus tőkés társaság, a nagybirtokos Héjja Testvérek Kft. a megyéjében eddig meghirdetett 1200 hektárból 1014-et vitt el. Ám úgy tűnik, ez sem elég, emellé kötöttek még velük 107 megbízási szerződést is. Vagyis pályáztatás nélkül további 107 birtoktestet adtak bérbe ennek a klasszikus tőkés társaságnak.
– Pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium időről időre azt hirdeti, hogy nem nagybirtokosoknak, hanem a „kérges tenyerű gazdáknak” adja bérbe a földet 20 hektáros léptékben.
– Ennek a hazugságnak a leleplezése érdekében különgyűjtöttem a 100 hektár feletti és a 20 hektár alatti bérlemények listáját. A nyertes pályázók 50-60 százaléka a megyék többségében ugyan a 20 hektár alatti kategóriából kerül ki, ám bérleményeik összterülete általában a 10 százalékot sem éri el. A „nagyok” viszont csupán néhányan vannak, alig teszik ki a nyertesek 5-10 százalékát, ám a bérbe adott területek 70-80 százalékát elviszik a többiek, általában a helybeliek elől. Kevesen sokat, sokan keveset vagy semmit nem nyernek, az átlaguk viszont pazar.
– Az egyik első megye, ahol meghirdették az állami földek bérletét, Borsod- Abaúj-Zemplén volt. Itt milyen újabb érdekességekre bukkant?
– Például arra, hogy Gerzsánszki Lajos, Budai Gyula államtitkár – a Parlamentben is lobogtatott Polgári törvénykönyv szerint nem rokon – unokaöccsének az apósa két klasszikus tőkés társaságával 9 településen, 34 nyertes pályázattal nemcsak 774 hektárt szerzett, hanem Karmopol Agro Kft.-jével pályázat nélküli megbízási szerződéssel további 37(!) állami birtoktesthez is hozzájutott.
– És Fejér, „a főnök megye”?
– A sok új fejlemény közül én most csupán azt emelném ki, hogy Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, aki az NFA földbérleti pályázatai révén családjával együtt már több mint 1200 hektár bérlője, pályázat nélküli megbízási szerződésekkel újabb állami birtoktestekhez jutott, s multimilliárdosként sikerült a százötven leggazdagabb honfitársunk közé verekednie magát.
Soha nem látott pezsgés jellemzi a hazai termőföldpiacot. Ma már egy hektár átlagos minőségű földért 1,35 millió forintot kell adni! December 15-től hatályosul a földforgalmazásról szóló törvény egyik része, amely elsőként a földbérleti feltételeket korlátozza, majd ez 2014 májusától az adásvételre is kiterjed. – Érzékelhető a „kapuzárási pánik” a piacon: míg az utóbbi tíz évben 3-4 évente duplázódott meg a termőföld ára hazánkban, addig 2013-ban már az első 9 hónapban elértük a 25 százalékos növekedést – válaszolta lapunk kérdésére Nagy Ferenc, a hazai földforgalmazás egyik meghatározó vállalkozása, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója. Hetente 700 adásvétel történik országszerte, sokan bizonytalanok a jövőt illetően, ezért most kínálják fel területeiket eladásra.
Ha termőföldről esik szó, akkor azt meg kell védeni a külföldiektől – e szlogen szinte belénk ivódott az utóbbi években. A jogszabályok viszont másként szólnak. A ma még hatályos, de néhány hónap múlva érvényét vesztő szabályozás e tekintetben szigorúbb, mint az azt felváltó lesz. Például a korlát, hogy külföldi csak akkor vehet földet, ha legalább 3 éven át Magyarországon életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végez, itt adózik, nos, ez már nem lesz kötelező. Az unió 27 tagországának állampolgárainak csak azt kell bizonyítaniuk, hogy vagy legalább hároméves mezőgazdasági gyakorlattal, vagy agrárszakvégzettséggel rendelkeznek – s máris vehetnek itthon maximum 300 hektár magyar földet. Feltéve, hogy a helyi földbizottság és az országos hatáskörű mezőgazdasági igazgatási szervezet is rábólint a vételi szándékra. (O. H. Gy.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
