Gazdaságilag igencsak kockázatos, de politikailag nyilván kifizetődő lépésre készül a kormány: sok hezitálás után március közepén újra tárgyalnak az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről.
Mérséklődhet a feketegazdaság, az áfacsalás most 25-30 százalékosra becsült értéke, megmenekülhet több élelmiszer-ipari ágazat, agráralapanyag-termelő tevékenység, és papíron valószínűleg 8 százalékkal csökkenhet az élelmiszerek ára is – az áfacsökkentésért lobbizó agrárszervezetek ezért várják immár hónapok óta a kormány döntését. Az ördög azonban ezúttal is a részletekben rejlik.
Évek óta egyre kritikusabb helyzetbe kerülnek a legálisan működő mezőgazdasági feldolgozók. Nem véletlenek – és ez csak a jéghegy csúcsa – a sorozatos húsipari csődök, felszámolások. Most négy céget csaknem 7 milliárd forintból ment meg a kormány. Egyszeri kiadás, de ha nem változnak a gazdaság környezeti feltételei, úgy ismét kialakul a válsághelyzet. Évek óta bizonyítják a szakmai szervezetek, hogy csak átmeneti veszteséget jelenthet az államnak, ha az áfát csökkenti, mert az adócsalás lényegi feltételét szünteti meg vele, így később több adó folyhat be. Számos tervezetet készített már maga az agrártárca is, de rendre lekerült a kormány napirendi pontjai közül. Talán most…
Azt viszont nem tudni, hogy az unióban jelenleg legmagasabb, 27 százalékos áfát 18 vagy 5 százalékra mérséklik – egy uniós ország csak háromféle áfakulcsot alkalmazhat –, és az sem egyértelmű, hogy mely termékkörökre vonatkozik a csökkentés. A legmagasabbra nem valószínű, hiszen abból van az államnak a legnagyobb bevétele. Arra van elvi esély, hogy az 5 helyett 10 százalékos áfakulcsot vezetnek be, de akkor a most 5 százalékkal adózó termékek (gyógyszer, könyv, távfűtés) adóját meg kell emelni. Viszont a 10 százalék küszöbértéknek számít: az Ernst & Young adótanácsadó tanulmánya szerint ekkora szintnél nem keletkezne állami bevételkiesés már az első évben sem.
A cég számításai szerint ugyanis az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege tavaly 128 milliárd forint volt! A csalások a zöldséggyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,5 milliárd forint), utána a húságazat (22 milliárd forint), valamint a malomipar és pékáruk (17 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (12 milliárd) és a tejiparban (11 milliárd) is. A cukor esetében csaknem 7 milliárd, a kávétermékeknél 5,6, a növényolaj esetében 3,3 milliárd az áfacsalás hatása. A jelenlegi áfabevétel a vizsgált élelmiszerek esetében szűk 382 milliárd forint. Az E&Y vizsgálatai szerint az 5 százalékos áfakulcs bevezetése miatt jelentős, 66,7 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne. Ez nagyjából néhány, a kormány által elindított stadionépítés költsége.
Magyarországon ma nagyjából 5 millióan(!) lehetnek azok, akik gyakorlatilag az összes jövedelmüket élelmiszerre és rezsire költik. Ha itt sikerülne érezhető megtakarítást elérni, akkor a kormánypártok bezsebelhetik a sikert.
De sikerül-e? A rezsinél nincs pardon, ott néhány szolgáltatót kell csak ellenőrizni, hogy a számlán tényleg megjelenik-e a 10 százalékos csökkentés. De a több tízezer bolt esetében ez lehetetlen, vagyis egy élelmiszer-áfacsökkentés nem biztos, hogy az árakban is megmutatkozik; a különbözetet valószínűleg „lenyelik” a kereskedők. Emlékezetes: 2006-ban volt egy ilyen kezdeményezés, mikor az élelmiszerek áfáját csökkentette a kormány 5 százalékkal, de ez a boltokban csak pár hónapig volt érzékelhető, utána már a régi áron árulták az élelmiszert a kereskedők. Így a legnagyobb nyertes összességében a feketegazdaságtól megszabaduló hazai élelmiszer-gazdaság lehet.
2008-ban a Fidesz még ellenzékben törvényjavaslat- csomagot nyújtott be az üzemanyag- és az alapvető élelmiszerárak, valamint a távfűtés 20 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentésére. Akkor Orbán Viktor arról beszélt: „Az bizonyos, hogy az ilyesfajta védekezéshez elsősorban cselekvőképes kormány és erős gazdaság szükséges. Fájdalom, de Magyarország egyikkel sem rendelkezik.” A Fidesz elnöke akkor még úgy tudta, hogy az áremelkedések mindig többletbevételt jelentenek a kormánynak, továbbá, hogy az áfacsökkentés az inflációt csökkenti, tehát jó a nemzetgazdaságnak. Ehhez képest 2011 őszén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette az áfa 27 százalékra emelését. Azóta folyamatosan próbálták a termelők és élelmiszergyártók jobb belátásra bírni a kormányt. Legutóbb januárban pattant vissza a hazai élelmiszeripar meghatározó cégeit tömörítő lobbicsoport javaslata az alapvető élelmiszerek áfájának 10 százalékra csökkentéséről. Akkor is arra hivatkoztak, az EU nem nézné jó szemmel, hogy a magyar gazdaság jelen állapotában a kormány csökkentené a költségvetési bevételeket. Nos, az unió most is komoly kockázatokat lát a büdzsében, az élelmiszerek áfájának csökkentése aligha járulna hozzá a kormány által áhított célhoz, hogy hazánk kikerüljön a kabinet mozgásterét szűkítő úgynevezett túlzottdeficiteljárás alól. Az mindenesetre biztos, ha bele is vágnak az áfacsökkentésbe, a kieső bevételeket valahonnan pótolni kell.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!