Az Egyesült Államokban maga az elnök állt az ügy mellé. Franciaországban tüntetnek mellette és ellene is, Angliában a konzervatívok is támogatják, a mélyen katolikus Spanyolország már túl van rajta. Magyarországon viszont az Alaptörvény tiltja. Az azonos nemű párok házasságáról van szó. Egyre több példa bizonyítja: a melegházasság engedélyezésének hatására elfogadóbbá vált a társadalom és csökkent a homofóbia.
Magyarországon a kormánytöbbség az Alaptörvény negyedik módosításával eldöntötte: a házasság egy férfi és egy nő életközössége, család pedig csak házassági, illetve szülő-gyermek kapcsolaton alapulhat. Ezzel az azonos neműek nem csak, hogy nem házasodhatnak, de párkapcsolataik családnak sem számítanak. A magyar kormánytöbbség ezzel a szemlélettel visszalépett az időben. Pedig a folyamat, ami a tiltástól, sőt a gyűlölettől a befogadásig tart, máshol is eltartott néhány évtizedig. A melegek házasságának engedélyezéséért folytatott küzdelem az USA-ban a ’70-es években kezdődött, de még 1996-ban is csak a megkérdezettek 27 százaléka értett egyet az USA-ban az egyneműek házasságának legalizálásával. Az azóta eltelt időben az Egyesült Államokban kilenc állam és a szövetségi főváros engedélyezte a homoszexuálisok frigyre lépését, a melegek élettársi kapcsolata nyolc államban legális. A friss felmérések szerint pedig mára a lakosság 53 százaléka támogatja ezt, a 29 évesnél fiatalabbaknak pedig 73 százaléka. Idén aztán, a történelemben először, már az elnöki beiktatási beszédnek is része lett a melegek egyenjogúságának ügye. A tekintélyes Time magazin összeállítása szerint a melegek elfogadáshoz éppúgy mérföldkőnek tekinthető például Tom Hanks Oscar-díja, amit a Philadelphia című filmben az AIDS-fertőzött homoszexuális férfi megformálásáért kapott, miként az is, amikor J. K. Rowling, a Harry Potter-sorozat írónője bevallotta, az egyik kulcs-szereplő, Dumbledore professzor meleg.
Ha úgy vesszük, a magyar kormány az Alaptörvénybe foglalt tiltással csak reagált a társadalmi érzületre: friss adatokat ugyan nem ismerünk, de a Medián öt évvel ezelőtti kutatása szerint a magyarok 69 százaléka ellenzi az egyneműek házasságát, hogy gyereket fogadhassanak örökbe, azt 78 százalék nem tartja elfogadhatónak. Kérdés persze: előbb magától befogadóvá válik egy társadalom és utána lép a jogalkotás, avagy az állam dolga, hogy a jogalkotás eszközeivel is formálja a közgondolkodást? A kérdésre a spanyol példa ad választ. Néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy éppen a mélyen vallásos Spanyolországban engedélyezik majd a melegházasságot, gyermek örökbefogadásának lehetőségével együtt. Egy évvel a homoszexuálisok jogainak kiterjesztése után a közvéleménykutatások szerint jelentősen nőtt az azonos neműek házasságának támogatottsága, most már a társadalom többsége a melegek jogegyenlősége mellett áll.
Takács Judit és Szalma Ivett szociológusok 2011-es tanulmányukban arra jutottak, hogy az azonos nemű párok partnerkapcsolatainak állami elismerése hozzájárulhat a homofóbia visszaszorulásához, vagyis ha egy ország törvényesen engedélyezi a melegházasságot, a társadalomban is nőni fog a támogatottsága. Érvelésük szerint a politikai döntéshozóknak akkor is a jogegyenlőség megvalósítása érdekében kell fellépniük, ha ennek nem feltétlenül kedvez éppen a társadalmi légkör. Ezt támasztja alá Európa 26 országában zajlott kutatás is. Az adatok szerint a fiatalabbak és a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb elfogadást mutattak a melegek iránt, mint a férfiak, az idősebbek vagy az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Az átlagosnál elutasítóbbak a vallásosak és a szélsőjobboldali politikai nézeteket képviselők. Azt is igazolták, hogy elfogadóbbak azok a társadalmak, ahol a többség elégedett a demokrácia működésével, valamint a saját életével.
A melegek közötti élettársi kapcsolatot először 1989-ben Dániában legalizálták, ám egyházi esketésük engedélyezéséig itt sem jutottak el. Dániát Norvégia, Svédország és Izland követte, ezekben az országokban szinte az összes házastársi jogosítványt megadták a homoszexuális élettársaknak. Izlandon a miniszterelnök Jóhanna Sigurdardóttir vette el elsőként partnernőjét, Jonina Leosdottir írónőt. Hollandiában engedélyezték először, hogy azonos nemű párok is fogadhassanak örökbe gyermeket. A példát a szomszédos Belgium is követte. A pohár a Vatikánnál ezen a ponton telt be: 2003 júniusában egy kemény szavú dokumentumban II. János Pál akkori tanácsadója, későbbi utódja, Joseph Ratzinger arra figyelmeztetett, hogy a homoszexuális egyesülések nemcsak erkölcstelenek, de természetellenesek és ártalmasak is. A katolikus egyház ádáz küzdelme ellenére 2005-ben a mélyen vallásos Spanyolországban is engedélyezték az azonos neműek egybekelését. Első afrikai országként a Dél-afrikai Köztársaságban fogadták el melegházasságot, annak ellenére, hogy a kontinens nagy részén a homoszexualitás a mai napig tabu témának számít.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!