Egy bizonyos „sárga könyvet” tartanak a fertőtlenítés Bibliájának, a csaknem 400 oldalas kötetet Milassin Márta és Pechó Zoltán jegyzi, címe: Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásában és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. Azonban a sárga könyvben foglaltakról sok egészségügyi dolgozó és vezető egyáltalán nem tud.
Ha minden kórházhoz tartozó helyiséget rendszeresen takarítanának, aligha találnának több napja elhunyt beteget a mellékhelyiségben – ahogyan történt ez a közelmúltban Magyarországon. Pedig van rendelet értékű szabályozása a kórházi takarításnak, fertőtlenítésnek – ezt állítja legalábbis Gazda Csilla, tisztítástechnológiai szaktanácsadó. Miközben még az is mindennapos látvány sok kórházban, hogy a takarító a mopot visszamártja a vödörbe; és hipószag terjeng a folyosókon. Holott elvileg a visszamártás is tilos, és a hipó használata is. A visszamártós technikával ugyanis szennyeződik a fertőtlenítőoldat, így a fertőzések továbbterjednek; míg a hipó – azaz alapanyaga, a klór – irritálja a legyengült immunrendszert, és tönkreteszi a kórházakban gyakori műanyag padlót. A vaskos sárga kötet kórházi helyiségekre bontva tesz ajánlást a napi, heti és havi takarításra; az eszközhasználatra – attól függően, hogy folyosóról, vagy mondjuk, intenzív osztályról van szó. „Sajnos az országban egy kórház sem felel meg a sárga könyv követelményeinek – állítja a szaktanácsadó. – Holott ez az alap, ezt kéne betartani, de sok helyen figyelembe se veszik, ebből a szempontból nem feltétlenül jobb a helyzet a fővárosban, mint vidéken.”
Hallani olyan kórházi vezetőről, aki azért nem tartatja be a sárga könyvi szabályokat, mert „nem szerette szerzőjét”. A kötetben szereplő takarítási eszközök egy része ugyanakkor elavult, de az elvárások gyorsabban változnak, mint ahányszor frissítik a könyvet. S bár lehet, hogy a tisztítástechnológia kifejezései is változnak, a takarítás gyakorisága és metódusa alapjaiban jól követhető. A szakértő ugyanakkor állítja: több ezer takarító hiányzik a rendszerből, a szemléletváltás pedig nem csak pénz kérdése.
A sárga könyv szerint a látogatói mosdókat naponta egyszer kell fertőtleníteni, ezen kívül ügyeleti rendszerben, betegforgalom függvényében kell takarítani. A betegek fürdőszobáit naponta kell fertőtleníteni, ezt általában délelőtt teszik meg, utána igény szerint. Az intenzíven és a fertőző osztályokon naponta minimum kétszer kell takarítani. A WC-kefének fertőtlenítőszerben kellene állnia. A klórtartalmú fertőtlenítő szerek tönkreteszik pvc-burkolatot: a felázott, repedezett, hiányos padló, illetve a csempe nélküli felületetek nem is fertőtleníthetők.
Rongyok színkódok alapján
„A hivatalos eljárás szerint naponta fertőtlenítő mosodába kell adni minden mopot és törlőkendőt, sőt a takarítószemélyzet védőruháit is. Ám a legolcsóbb rongyok ki sem bírják ezt a fertőtlenítő mosást, ugyanis – a sárga könyv alapján – az magas hőfokon történik. És persze más mopot kellene használni a folyosókon, a szobákban és a mellékhelyiségekben” – magyarázza a szaktanácsadó. A törlőkendőket szín szerint különböztetik meg: kékkel a bútorokat és az eszközöket, sárgával a csempét, pirossal a fekáliával szennyezett területeket, zölddel a fertőző betegek környezetét, a műtőket és a fehér konyhai berendezéseket kell takarítani. A színkódolást szintén a sárga könyv szabályozza. A kórtermekben 10-15 négyzetméterenként egy mopot lehet használni, utána azt fertőtlenítő mosásba kell tenni. Egy törlőkendővel 20-30 négyzetmétert lehet törölni, a törlőkendő visszamártható a fertőtlenítő oldatos vödörbe, de az oldatot a meghatározott felületnagyság után ki kell cserélni. Az egyszer használatos törlőkendő, amely fertőtlenítő oldattal van előkészítve 8-10 forint. A kis vödörbe használandó fertőtlenítő oldat bekerülési költsége pedig 40-45 forint. Ennek megfelelően egy kórház egy havi takarítása – méretétől függően – 3–15 millió forintba kerül. Egy nem megfelelően fertőtlenített törlőkendővel vagy vödörbe visszamártott moppal a szimpla calici vírus, de súlyosabb fertőzések, például az MRSA (jellemzően fekvőbetegek esetében előforduló ún. methicillinrezisztens Staphylococcus aureus bakteriális fertőzés) is továbbvihetők.
A kórházakban tilos a száraz takarítás, azaz a sima porszívózás vagy a felsöprés. Ennek megfelelően tilos lenne a takarítókocsin az ehhez szükséges eszközök tárolása, legyen az lapát, partvis vagy kefe. Porszívózás csak speciális vízszűréses géppel szabályos. A mopboxos takarítókocsi a legújabb „eszköztár”: elterjedésük nem csak a biztonságos fertőtlenítés szempontjából lenne kívánatos, hanem gazdaságossági okok miatt is. A takarítókocsin kell lennie kukazsáknak zárható fedéllel, de a hulladékot ömlesztve gyűjteni nem megengedett.
Kontrollhiány
Az ellenőrzést az intézmények higiéniai osztályának kellene végeznie. De a tisztaságért a takarító személyzeten kívül az ápolók is felelősek. „Sajnos a kórházvezetés sok helyen elnézi a hiányosságokat, pedig anyagi szempontból is a tisztaság érné meg az intézményeknek, ugyanis a kórházi fertőzéseket a tb nem állja, annak költségei az intézménynek kasszáját terhelik. Mire kiirtanak egy fertőzést, az 3-5 millió forint, ebbe benne van az antibiotikum, a védőeszköz, a takarítás, a laborban kitenyésztendő baktériumok és az izoláció költsége” – magyarázza Gazda Csilla. Ha az ellenőrzést komolyan veszik és nem ránézésre mondják egy mellékhelyiségről, hogy tiszta, az szintén költséges, ugyanis csak mikrobiológiai mintavétellel lehet százszázalékos biztonsággal megmondani egy felületről, hogy fertőtlenített.
A leoltást egy steril „fülpiszka” segítségével végzik, amit végighúznak az adott felületen, és egy oldatba teszik, amely kimutatja, hogy milyen kórokozók találhatók ott. Egy ilyen tenyésztés ötezer forintba kerül. Sejthetjük, mennyi kórház végzi el a műveletet. Gazda Csilla szerint kártérítési pert lehetne indítani, ha nem megfelelő takarítás miatt kap fertőzést egy kórházban fekvő beteg.
A legtöbb intézményben külsős cég végzi a feladatot, amelynek hónapokra előre kell finanszíroznia a munkát. A belsős takarítás nem érné meg, mert a bértábla szerint a takarítók alig 80 ezer forintot keresnének, ennyiért pedig nemigen találni szakembert. Az alkalmai takarítószemélyzet veszélyes, mert nem biztos, hogy értenek a kórházi fertőtlenítéshez, ráadásul alapfeltétel, hogy a kórházakban csak hepatitis B oltással rendelkező személy dolgozhat.
A fertőtlenítő eljárásokat, az egyes esetekben alkalmazható fertőtlenítőszereket és alkalmazásuk módját az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások című szakmai- módszertani kiadvány részletesen ismerteti. A legfrissebb verziója négy éve jelent meg. A kötet egyik szerzője, Pechó Zoltán idén nyáron hunyt el. A másik szerző, Milassin Márta az ÁNTSZ-nél dolgozik, kerestük telefonon, azt mondta, csak főigazgatói engedéllyel nyilatkozhat, amit meg is kértünk írásban és telefonon is. Lapzártánkkor azt válaszolták: keressük a területileg illetékes kormányhivatalt. Eddig sem volt könnyű a kórházigazgatóktól információt kapni, mostantól azonban szinte lehetetlen lesz: csak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának engedélyével állhatnak szóba a kórházak főigazgatói a sajtóval. A dolog abszurditását jelzi, hogy a Kórházszövetségnek már ezt a rendeletet sem áll módjában kommentálni. Figyelmeztetést kapott az Uzsoki Kórház főigazgatója, Ficzere Andrea, aki egyben a Magyar Kórházszövetség alelnöke, mert „rossz színben tüntette fel az egészségügyi államtitkárságot”, de figyelmezették Vályi-Nagy Istvánt, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatóját is, aki a Magyar Időkben nyilatkozott a Nagyvárad téri kórházépítési tervekről.
Pedig van rá szabályozás
Foglalkozott a múlt heti kórházi halálesetek tanulságaival a Magyar Kórházszövetség Elnöksége – jóllehet a téma nem volt önálló napirendi pont az elnökségi ülésen. A kórházigazgatónak azt javasolják, hogy nézzék át a takarítási rendszert és fokozottabb figyelmet kérnek a takarítóktól, a főnővérektől és a higiéniai osztályok vezetőitől, asszisztenseitől.
„A sajnálatos esetek miatt eligazítást tartunk a dolgozóinknak, bár nálunk ilyen biztosan nem fordulhatna elő, ugyanis naponta többször takarítják az összes mellékhelyiséget” – mondta lapunknak Hegedűs Iván, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, a Bács-Kiskun megyei kórház gazdasági igazgatója. Állítja: vannak törvényi erővel bíró jogszabályok, amik irányadóak a kórházi takarításban.
A 18/1998 VI. hó 3-i Népjóléti Minisztérium által kiadott rendelet az irányadó, az ez alapján összeállított „sárga könyvet” ötévente frissítik. Ezt figyelembe véve kellene minden kórháznak kidolgoznia a saját higiénés szabályzatát, amely a műszerek sterilizálásától kezdve a fertőtlenítés gyakoriságán át az eszközökig és a tisztítószerekig mindent részletesen előír. „A higiénés szabályokat be kell tartani és akkor nem lehet különösebb probléma. Sok mindenen lehet spórolni, ezen nem szabad” – mondja Hegedűs Iván. A takarítás a legtöbb intézményben kiszervezetten működik, közbeszerzés keretében választják ki a takarítócégeket, a pályázatban részletesen szerepel, hogy mely helyiségekben milyen eszközökkel és hogyan kell takarítani. Az igazgató azt mondja, nagyon fontos az ellenőrzés, amit a kórházaknak maguknak is végezniük kell, az ÁNTSZ pedig évente két-három alkalommal, kampányszerűen látogat a kórházakba ellenőrizni.
A dél-pesti kórházban szabályozási vagy szolgáltatói mulasztás okozhatta, hogy napokig nem vették észre az elhunytat.
2017. március 31-től megszűnik az Országos Epidemiológiai Központ.
Általános jogutódja az Országos Közegészségügyi Központ, aminek neve Országos Közegészségügyi Intézetté módosul. A stratégiai és módszertani feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszi át. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal beolvadásos különválás útján szűnik meg, jogutódja szintén az Emmi lesz. Megszűnik a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet is, és az Emmi veszi át a helyét.
„Minden, ami eltér a fő csapásvonaltól, a pozitív kommunikációtól, az nemkívánatos. Csak cenzúrázott információk jelenhetnek meg az egészségügyről” – ezt állította Máté-Horváth Nóra, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke tegnap a Hír Tv-ben. Szerinte az építő jellegű kritikát kötelessége lenne befogadnia a szaktárcának is.
A ReSzaSz korábban nyílt levélben fordult a minisztériumhoz és az OEP-hez, mert sok orvos kevesebbet keres, ugyanis egy 500 fős támogatott, fiatal szakorvosi csoportnak megszűnt a támogatási programja. A bérkiegészítés és a támogatás között kellett választaniuk, ám erre a jogszabályi háttér csupán néhány napot adott az érintetteknek. Az OEP nem válaszolt a ReSzaSz levelére, az Emmi hat hét után egy semmitmondó levelet küldött. „Építőjellegű kritika esetén nem veszik fel a telefont, nem érkezik válasz a leveleinkre. Ignorál minket a szaktárca” – tette hozzá Máté-Horváth Nóra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!