Magyarországon leginkább a pénzügyi kényszer dönt az orvosi eszközök használatáról. A kórházak az egyszer használatos eszközöket is kénytelenek többször bevetni.
Két éve fekszik éber kómában egy 26 éves, kétgyermekes asszony. Márián vesekőműtétet végeztek a nyíregyházi kórházban. A gép azonban meghibásodott, a légnyomással és vákuummal működő eszköz tüdőembóliát okozott a nőnél. Az ügyvéd és a kórház feltételezése szerint az orvosi eszközt nem tartották megfelelően karban, ez okozhatta a tragédiát. Az intézmény erre hivatkozva azonban nem ismeri el a felelősségét, mondván: nem orvosi mulasztás, hanem az eszköz meghibásodása okozta a bajt. Helmeczy László, a család ügyvédje szerint viszont egyértelmű: az eszközért a kórház felel, neki kell vállalnia a felelősséget. A jelenleg magatehetetlen fiatal anyuka ügye most bíróság előtt van. Nem úgy Dominiké. A kisfiú hallásával voltak gondok, ezért kellett egy tubust a fülébe helyezni. A gyerek krónikus gyulladást kapott, jó ideig kezelhetetlennek tűnt a fertőzés, amiről kiderült: az egyszer használatos tubus okozta, amit a fővárosi kórház Dominiknál többedszer használt. Esete a kórház szerint kivételes, de a lapunknak név nélkül nyilatkozó kórházi vezetők szinte egybehangzóan állították: ez bevett gyakorlat, mivel az eszközök felhasználását leginkább az anyagiak befolyásolják.
Az egyszer használatos eszközök jó részét fertőtlenítve, sterilizálva többször is felhasználják – ismerték be.
„Meg van kötve a kezünk: a források lehetetlenné teszik, hogy a legkorszerűbb és minőségileg is legjobbak között válogassunk” – mondja az egyik kórházigazgató, aki szerint mindez leginkább a dolgozók munkáját nehezíti, hiszen sokszor olyan eszközökkel kénytelenek dolgozni, amelyek messze nem felelnek meg a szakmailag szükséges szintnek. Például a legtöbb helyen még egy törött ujjpercet is kőkorszaki fémsínbe kell belepréselni, és akkor nem is szóltunk az értékesebb eszközökről: implantátumokról, törött lábat rögzítő fémszerkezetekről, katéterekről, tubusokról – minden olyan kellék újbóli felhasználása gyakorlat, ami fizikális károsítást nem okoz. „Még ha tilos is, a kényszer törvényt bont. Az eszközöket minden esetben nagyon alaposan fertőtlenítjük, van, hogy plazmasterilizálóval, így kizárt, hogy veszélyt okozzanak” – mondja az egyik vezető, aki szerint nincs is más választásuk. Ezzel ugyanis éves szinten súlyos milliárdokat takarítanak meg az intézmények.
Ugyanakkor az orvostechnikai „mutyiknak” vége: komoly fékeket és ellenőrzést kap a jövőben valamennyi protézis, implantátum, a sebtapasztól az egészen bonyolult orvostechnikai eszközökig minden a piacon, kizárva nemcsak a hamisítást, de a bizonytalan minőségű termékek használatát. A The Daily Telegraph a múlt héten írt arról, hogy több európai ország, köztük Magyarország egyes minőségtanúsító intézetei készek hamis eredetigazolásokat kiállítani különböző, potenciálisan veszélyes orvosi termékekre, amelyek így forgalomba kerülhetnek az Európai Unióban. Az érintett hatóságok tagadnak, de ez az eset is mutatja, mennyire szabályozatlan valójában ez a Magyarországon is milliárdokat „mozgató” piac. Az egész unióban nincs megfelelő minőségi kontrollja az eszközöknek, kizárólag a papírok egyezőségét vizsgálják, magukat a termékeket nem.
Most az unió, ezen belül Magyarország is javaslatot tett a szabályozás módosítására, ezek nyomán „jelentősen szigorodnak az ellenőrzések, ami garantálja, hogy kizárólag biztonságos eszközök kerülhessenek az uniós piacra, miközben támogatják az innovációt. Az új szabályozás kiterjedne az esztétikai célú implantátumokra is, ami a bizottság szerint szavatolja, hogy ellenőrizzék a minőségüket, mielőtt piacra kerülnek” – nyilatkozta lapunknak Ollári Andrea, a Silimed magyarországi ügyvezető igazgatója, az Orvostechnikai Szövetség etikai bizottságának elnöke. A testület létrehozna egy olyan adatbázist is, amelyből a betegek és az egészségügyben dolgozók is tájékozódhatnak az Európában kapható orvostechnikai eszközökről. Most ugyanis bármikor előfordulhat, hogy lehetetlen azonosítani a termék előállítóját.
A PIP-implantátumok körül lassan egy éve kirobbant botrány az egész nemzetközi médián végigfutott. A ma már bizonyítottan mérgező és silány minőségű szilikonmellek nők millióinak, hazánkban 5 ezer nőnek változtatta az életét rémálommá. Ugyan a hatóságok és a szakemberek is világossá tették: a csere az egyedüli biztonságos megoldás, leginkább pénzhiány miatt azonban még ma is a többség ezekkel az időzített bombákkal él. Annak ellenére ráadásul, hogy a hivatalos magyar közlések szerint a francia termékek visszahívása után nem ültettek be ilyen termékeket, bizonyítható, hogy még a gyár bezárásának napján, hónapokkal a termék visszahívása után is dolgoztak ezekkel. Hagya Csillának például március 30-án végezték el a műtétet az Aesthetica klinikáján – egy nappal a PIP-implantátumok visszahívása, betiltása és a gyár bezárása után. Ráadásul a nemzetközi plasztikai szakma ekkor már jó ideje tudta, hogy gondok vannak ezzel a termékkel. Magyarországon plasztikai regisztráció sincsen; becslések szerint mintegy 60 ezer nő él szilikonmellekkel. Törvényi előírás ugyan, hogy az implantátumok kivételét, cseréjét jelezni kell, de ennek ma nyoma sincs, így erről sincsenek információk, ahogy annak a nemzetközi felszólításnak sem tettek eddig eleget a klinikák, orvosok, hogy egyenként hívják föl pácienseiket, akik érintettek lehetnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!