„Haladunk, de még nem értünk oda.” Ezt Orbán Viktor mondta a minap, a független honi média maradékának bekebelezése kapcsán.

A kormányfő szerint a nemzeti szuverenitás része, hogy a médiavilág meghatározó része nemzeti tulajdonba kerüljön, mint ahogy ez Németországban vagy az Egyesült Államokban van. „Ez a szint, amit el kell érni” – jelentette ki, majd hozzátette a fenti mondatot.

Nincs okunk kétségbe vonni, hogy így is gondolja. És ha tényleg, akkor kitűnően halad a hatalom.

2017 a tereprendezés éve volt. Miután 2016-ban sikerült megszerezni az Origót, a TV2-t, a Pannon Lapokat, és beszántani a Népszabadságot, következhetett a maradék vidéki sajtó a Lapkom és a Russmédia meg-, illetve kivásárlásával. A tavalyi év a resztliről – és főleg a bulvárról szólt.


Csak a bázis érdekes

„Miután a vidéki sajtó jelentős része már az övék, most jött el az ideje, hogy a bulvárban is erősítsenek” – mondja Urbán Ágnes közgazdász. A Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint ez az a szegmens, amely még hiányzott a portfólióból. „Minden mérés azt mutatja, hogy a fideszes szavazók meghatározó többsége a kevésbé iskolázott, nem túl tájékozott és kevésbé forráskritikus médiafogyasztók közül kerül ki, így nem volt meglepetés a Tények (TV2) teljes elbulvárosítása vagy a két független országos bulvárlap közül az egyik (jelesül a Bors) megvásárlása.”

Emellett olyan – jelentős kormányzati hirdetési csomagokkal kitömött – lapok is megjelentek a piacon, mint a Ripost vagy az internetes Faktor. „A bulvár nem a közélet iránt mélyebben érdeklődőkhöz szól, viszont kitűnő eszköz a karaktergyilkossághoz” – teszi hozzá az elemző.

Nem kétséges, hogy a Fidesz a közelgő választásokon nem elsősorban az újabb választók megnyerését, hanem a törzsszavazók egyben tartását tűzte ki célul. Jó alapot ad ehhez a többszörösen megbuherált választási szisztéma, a szétaprózódott ellenzék és a hatalomtól függő médiarendszer. Sokban járul hozzá ehhez a vidéki sajtó einstandja: a 19 megyei lapból 13 Fidesz közeli vállalkozókhoz köthető cégek tulajdonában van. Az egykori felcsúti gázszerelőnek, Mészáros Lőrincnek például – az Index gyűjtése szerint – ma már több mint 190 lapban van meghatározó tulajdonrésze.

És hogy ne legyenek illúzióink, hogy azok „csak” vidéki újságok: a Budapesten kívüli lapok naponta még mindig több mint 400 ezer példányban fogynak, ami csaknem másfél millió olvasót jelent. A 2017-es év fejleménye volt emellett a korábban független, de konzervatív Mandiner és az erősen rendszerkritikus gazdasági elemző lap, a Figyelő elhappolása is.

A rádiós piac is szép lassan átrendeződött: a Class FM nem kapott ugyan országos frekvenciát, de online továbbra is sugároz (Andy Vajna érdekeltségében). Ugyancsak a filmügyi kormánybiztos és kaszinótulajdonos tulajdonába került az immár országos hálózatba kötött Rádió 1, és erősen inog a jelenleg még egy román üzletember birtokában lévő Sláger FM pozíciója is (utóbbiért korábban Habony Árpád egyik cége jelentkezett be).


Blikk, RTL, és ami még akad

A nagy kérdés ezek után az: mi hiányzik még a gyűjteményből? A válasz kézenfekvő. A televíziós piac legnagyobb falatja, az RTL Klub és a még mindig legolvasottabb bulvárlap, a Blikk. Csakhogy amíg a magyar vagy kevésbé tőkeerős és/vagy beágyazott külföldi tulajdonosokkal könnyen szót lehet érteni, addig a német RTLlel és az Axel Springer–Ringier fúzióval már bonyolultabb a helyzet.

Az RTL Klubot már többször próbálta megszerezni az aktuális Fidesz-kormány, de eddig rendre kudarcot vallott. Pedig szinte mindent megpróbált: vitte volna pénzzel, szép szóval (2010-ben) küldte volna erővel (2016-ban).

„Egy külföldi tulajdonos esetében mindig ott van a rizikó, hogy ha veszélyben érzi a profitját, akkor bekeményít, és ilyenkor nehéz vele mit kezdeni” – mondja Urbán Ágnes.

Erre volt jó példa a reklámadó emelése, ami után az RTL Klub híradója elkezdett komolyabban foglalkozni a napi politikával, és riporterei hogy, hogy nem, hirtelen rengeteg visszás ügyre derítettek fényt. (A csatorna „becsületére” legyen mondva, hogy korábban is igyekezett kiegyensúlyozottan tájékoztatni, és a bulvárhíradóval párhuzamosan olyan erősen kritikus műsort is finanszírozott, mint a Házon Kívül.)

Az RTL tulajdonosai többször is nyilvánvalóvá tették, hogy a csatorna nem eladó, és valószínűleg ez most sincs máshogy. A többi független televíziónak pedig nincs közéleti tartalma, így valószínűleg mind a Viasat, mind a Sony Pictures Television tulajdonosai nyugodtan alhatnak.

Úgy tűnik, a Blikk sincs most veszélyben, tekintve, hogy a konkurencia (Bors) már a zsákban van.

Egy hirtelen jött áfanövekedés, mondjuk, 5-ről 27 százalékra persze elgondolkodtathatja a tulajdonosokat, hogy érdemes-e egy ilyen labilis piacon maradniuk, de nem akarunk további ötleteket adni.

Ott van viszont a négy, nagy olvasottságú, független és erősen kritikus internetes portál: az Index, a 24.hu, a 444.hu és a hvg.hu. Velük adminisztratív úton egyelőre nehéz bármit kezdeni, egy független internetes újság megszüntetése/betiltása olyan Rubicon volna, amelyet egyelőre valószínűleg nem szándékozik átlépni a hatalom. Gazdaságilag ellehetetleníteni egy újságot viszont nem ördöngösség. Elég csak a hirdetési piacot szabályozni, vagy figyelmeztetni néhány nagyobb hirdetőt, hogy a következő évi profitjuk szempontjából üdvös volna, ha nem hirdetnének itt vagy ott.

Egy olyan piacon, mint a magyarországi, ahol a legnagyobb hirdető maga az állam, nagyon fontos, hogy kap-e, és ha igen, mennyi állami hirdetést egy médium.

Az Átlátszó tavaly közzétett elemzése szerint az állami reklámköltés alakulása jól leképezte az elmúlt évtized politikai folyamatait.

A szocialista kormány alatt kiegyensúlyozottabb volt az állami intézmények költése, a 2010-es választás után viszont az akkor még Fidesz közeli Simicska Lajos cégei lényegében letarolták az állami piacot. A Simicska–Orbán háború 2015-ös kirobbanása vezetett az állami reklámköltés átrendeződéséhez, amely alapjaiban határozza meg a következő választási kampányt is. A napokban például a MÁV 8 oldalas mellékletben hirdetett a Mediaworks (Mészáros Lőrinc érdekeltsége) vidéki lapjaiban, ami – ha listaáron számoljuk – napi több mint 10 milliós bevételt jelent. Állami hirdetéssel (vagy annak megvonásával) a magyar médiavilág szereplőinek többségét lehet sakkban tartani.


Nyugi – egyelőre

A sajtószabadság kérdése az egyik olyan neuralgikus pont, amelyre a nyugati szövetségesek „harapnak”, ezért valószínűleg a következő hónapok viszonylagos nyugalomban telnek majd – már ami a médiapiaci mozgásokat illeti.

„Amit el lehetett érni, azt 2017 végéig elérték, a választásokig újabb konfliktusokat nem fognak vállalni – mondja Urbán Ágnes, bár hozzáteszi: 2014-ben is azt reméltük, hogy a kétharmados győzelmet konszolidáció követi, de nem ez történt. – Ha a Fidesz áprilisban ismét kétharmados vagy annál jobb eredményt ér el, eldurvulhat a helyzet a médiafronton is.”

A képet árnyalja azonban az, hogy egy éven belül három választást is nyernie kellene a kormánypártoknak.

A mostani országgyűlésit, a jövő évi önkormányzatit és az idén ősszel esedékes európai parlamenti választást. Utóbbi azért különösen fontos a Fidesznek, mert ha ezen lényegesen rosszabbul szerepel, mint legutóbb, akkor jelentősen gyengülhetnek a pozíciói az Európai Néppártban. Márpedig a Fidesz és Orbán Viktor valószínűleg csak addig tehet meg gyakorlatilag bármit idehaza (és néha Strasbourgban), amíg ennyi képviselőt képes delegálni a legerősebb európai parlamenti frakcióba.



Az Index 2017-ben összegyűjtötte a kormányhoz közeli médiafelületeket.
A lista imponáló:
MTVA (a teljes közmédia), TV2, Bors, Lokál, Ripost, Pesti Srácok, Magyar Hírlap, Magyar Idők, Echo Tv, Figyelő,
Four for Two, Vs.hu, Origo.hu, Faktor.hu, Rádió 1, Világgazdaság, Nemzeti Sport, Heves Megyei Hírlap, Új Dunántúli Napló,
24 Óra, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Békés Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Vasárnap Reggel,
Délmagyarország, Kisalföld, Nógrád Megyei Hírlap, Bama.hu, Heol.hu, Kemma.hu, Baon.hu, Beol.hu, Szoljon.hu, Sonline.hu,
Teol.hu, Zaol.hu, Vaol.hu, Veol.hu, Feol.hu, Duol.hu, Kisalföld.hu, Délmagyar.hu, Borsonline.hu, Fejér Megyei Hírlap,
Dunaújvárosi Hírlap, Veszprém Megyei Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap, 888.hu, Atmedia

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!