A Jobbik középre, a Fidesz jobbszélre tart. A kormánypárt a radikális jobboldaliakat édesgetné magához, ha sikerül neki, akkor akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhet 2018-ban. Csakhogy lehet, hogy riválisa támad: szélsőjobb mozgalom bont zászlót szombaton. A betyárokat, érpatakiakat, identárius egyetemistákat nehéz lesz jobbról előzni. Miközben dübörög a szélsőjobb-konjunktúra, a Jobbik – megtartva radikálisait – a bizonytalanok között vadászik, kiknek kegyeiért az MSZP is küzd. Lengyel Tibor és Nagy B. György összeállítása.
Számpolitika
1,2 millió ember nevezi magát radikális jobbosnak (módszertan szerint ez annyit jelent, hogy egy hétosztatú skála „legeslegjobboldalán” helyezi el magát). Azaz a választók 15 százalékából meríthet az, aki keményen, akár szélsőségesen akar jobbról politizálni. Márpedig úgy tűnik, konjunktúra van: a radikálisoknak gazsulál a Fidesz, kegyeiket keresi a Jobbik, és épp szombaton bont zászlót egy új mozgalom (az „erő ünnepén”), amelyik ígérete szerint kimondottan őket képviselné. Pénteki lapzártánkkor azt még nem lehetett tudni, milyen névre hallgat majd az új formáció, ahogy azt sem, kik adják vezérkarát.
Azt viszont igen, hogy jobbos „keménymag-szervezetek” kalapálják össze, kezdve a Betyárseregtől az Identiteszig
(lásd keretes írásunkat).
Az új szervezet zászlaja alá persze nem sereglenek automatikusan a széljobbosok, hiszen amint arra Závecz Tibor felhívta a figyelmet, az 1,2 milliós táboruk 20 százaléka a Jobbikot támogatja, míg 60 százaléka a Fideszhez kötődik. Azaz az új formáció kapásból mindössze 250 ezer potenciális támogatóra számíthat. Ami nem rossz talapzat, hiszen ha az egyéb feltételek adottak (médiajelenlét, országos lefedettség, eladható sztori), akkor a radikális párt is indíthat olyan repülőrajttal, mint a Momentum, vélekedett a Závecz Research Intézet ügyvezető igazgatója.
Csakhogy a 250 ezres merítési alap sem automatikus – mégpedig a Fidesz miatt. A 2015 közepére 15 százalékra izmosodó Jobbik bázisának mára harmadát megette a kormánypárt. Azaz a saját meglévő mintegy 300-350 ezer radikálisa mellé körülbelül 400 ezer volt jobbikost emelt be. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz körülbelül 2,2 milliós táborának majdnem a harmada radikális.
A „szélsőségesedési folyamat” nem áll le. A kormánypárt most a 250 ezer gazda nélküli radikálisra hajt. Ha sikerül magához édesgetnie zömüket, akkor stabil tábora mintegy 2,4 milliósra duzzad. Amennyiben majdnem százszázalékos sikerrel mozgósít, akkor egy magas, 56 százalékos részvétel mellett is besöpörheti a szavazatok 46 százalékát.
Márpedig a jelenlegi rendszerben a leadott voksok 47 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni.
Nem véletlen, hogy a Fidesz kezét-lábát töri a még „párttalan” radikálisokért: kiemelten hozzájuk szól például a Soros-kampány (lásd cikkünket az 5. oldalon). Hogy a Jobbiktól a Fidesz vagy az új formáció képes lenne elrabolni megmaradt radikális bázisát, abban Závecz Tibor nem hisz, szerinte mára letisztultak a viszonyok.
Aki rendszerellenes, az azért nem vált pártot, akinek sok például a Betyársereg, az azért.
Az említett 250 ezres tömeg mozgása egyébként nemcsak a jobboldali erőknek fontos. A baloldal számára létkérdés, hogy egymillió új szavazót szerezzen, ebben az esetben váltható kormány. Nagyjából ennyi dühös, Orbán Viktor bukását kívánó ember van is a bizonytalanok között. Akiknek ugyan alacsony az aktivitási szintje, de az urnáig még elverekszik magukat. Csakhogy a baloldal nem hozhatja el egy az egyben ezt a tömeget, hiszen benne van a negyedmillió széljobbos is. Magyarán, ha a baloldal nyerni akar, a Fidesztől és a Jobbiktól egyaránt muszáj szimpatizánsokat rabolnia. Ráadásul a fennmaradó 750 ezer embert nem lehet ideológiával, pártprogramokkal mozdítani, csak a hittel, hogy egy kihívó képes leváltani a miniszterelnököt. A meggyőzésért folyó versenyben a közvélemény-kutatói percepciók szerint egyelőre Vona Gábor látszik jobban jönni. (A Jobbik 10 százalékon befagyott népszerűsége 12 százalékra módosult az utóbbi hónapban, mióta egyetlen üzenete van: kormányváltás mindenáron.)
Ez pedig annyit tesz, hogyha a bizonytalanokat nem sikerül egyesíteni, akkor érdemben egy háromosztatú erőtér jön létre.
Ennek legerősebb szereplője a Fidesz – és ha a kormánypárt hatékonyan csatornázza be magához az említett „szabad vegyértékű” radikális jobboldalikat, akkor senki nem veszélyeztetheti hatalmát.
Jobbos mező
Alaposan újrarajzolta a politikai térképet a Jobbik „néppártosodási” törekvése. A párt újrapozicionálási kísérlete teret nyitott olyan szélsőjobboldali szerveződéseknek, mint a most hétvégén alakuló formáció (lásd keretes írásunkat) – állítja Hunyadi Bulcsú.
A Political Capital szélsőjobbkutatással foglalkozó elemzője szerint az utóbbi másfél évben aktívabbak lettek a szélsőjobboldali szervezetek. Egyrészt a Jobbik irányváltása miatt a párton belüli – személycserékkel és alapszervezetek zúgolódásával, sőt kilépésével, megszűnésével járó – elégedetlenség mozgatta meg a szélsőjobbot. Másrészt a menekült- és migránsválság katalizálta, hiszen lehetőséget adott a gyűlölet formába öntésének.
Pedig a migrációkérdésben a hatalom igyekezett „leuralni” a politikát. Nem csak retorikában, tettekben is: megépült a határkerítés, valamint több jogszabályt szigorítottak.
Ilyen körülmények között lépett színre 2016-ban a kezdetben Konzervatív Hallgatók Szövetsége néven működő, ma már Identitesz nevű csoport, a most alakuló új szélsőjobboldali szerveződés egyik alapítója.
Hunyadi Bulcsú szerint az Identitesz gyors fejlődését nemcsak a szélsőségektől már tartózkodó Jobbiknak köszönheti, hanem látványos ideológiai – és valószínűleg anyagi – segítséget is kapott. Legfőképpen a Magyarországon nemrég „nemkívánatosnak” minősített és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiutasított két brit neonácitól, James Dowsontól és Nick Griffintől.
Előbbi a New York Times szerint az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trumpot segítette álhírekkel, míg utóbbi a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt volt vezetője, egykori európai parlamenti képviselő. Márciusban fel is szólalt az Identitesz konferenciáján, amit azzal a címmel hirdettek meg: „Stop Operation Soros!”, vagyis „Állítsuk meg a Soros-hadműveletet!”.
(Bár Dowsont és Griffint azóta kitiltották, szervezetük, a Knights Templar International valószínűleg továbbra is aktív lesz Magyarországon, mert a magyar „rendfőnök” Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke, és a KTI Teréz körúti irodájában kapott helyet az Identitesz is.)
A márciusi konferencia amúgy két okból is különleges volt: Griffin előadásában hosszan szapulta a fővárosi Auróra közösségi házat, mert az szerinte „a drogok, a cigánybűnözés és a baloldali fiatalok fellegvára” – júniusban aztán a fideszes polgármester vezette kerület be is záratta az Aurórát.
Visszatérve az új szélsőjobboldali szervezethez, Hunyadi Bulcsú jelzésértékűnek nevezte, hogy annak létrehozásában hivatalosan nem vállalnak szerepet az olyan, régóta ismert radikális jobboldali szervezetek, mint a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy éppen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Úgy vélte, ennek praktikus okai lehetnek: mindkét szervezetnek erős a kötődése a Jobbikhoz, és bár alighanem nem értenek egyet a párt irányváltásával, nem akarják a Jobbikot magukra haragítani, mivel anyagilag továbbra is függnek tőle. Bár a háttérben aktívan részt vesznek az együttműködésben, egyelőre valószínűleg kivárnak a nyilvános kiállással.
Arra a kérdésre, hogy az új szélsőjobboldali mozgalom válhat-e párttá, az elemző emlékeztetett, hogy kezdetben az Identitesz elnöke erről tényként beszélt, mostanában viszont már óvatosabban fogalmaz, és csak nem zárja ki, hogy a jövőben ez megtörténhet. Hunyadi szerint a másik alapító szervezet, a Betyársereg politikai szárnya sem akar már párt lenni, holott ez korábban szóba került. Amellett, hogy a szervezet vezetője, Tyirityán Zsolt régebben többször elmondta, hogy baráti kapcsolatot ápol Vona Gábor Jobbik-elnökkel, ennek az óvatosságnak a másik oka az lehet, hogy 2014 előtt párttá alakult neonáci mozgalom, a Magyar Hajnal, majd Nemzeti Forradalmi Párt néven el is indult a parlamenti választáson, de értékelhető eredményt nem ért el. Egy hasonló kudarc, a bukás lehetősége tarthatja vissza az új szerveződést is a párttá alakulástól, hiszen igen bizonytalan, hogy megütnék-e a parlamentbe jutási, 5 százalékos küszöböt. Ugyanakkor Hunyadi szerint a párttá alakulást nem is lehet elvetni, hiszen a választáson induló pártok jelentős állami támogatást kapnak, amit csak akkor kell visszafizetniük, ha 1 százalékos eredményt sem érnek el, ha viszont ezt megugorják, „pénzszerző akciónak” még jól is jöhet a lépésük.
„Ennek a szervezetnek egyelőre nincs neve, nincs vezetője, nem biztos, hogy párttá alakul, de ha igen, nem biztos, hogy nyilvántartásba veszik és elindulhat a választáson, ha pedig mégis így lesz, nem biztos, hogy képes lesz egységes maradni és szervezetet kiépíteni, ráadásul, ha mindezeket az akadályokat sikerrel is veszi, nem biztos, hogy jelentős támogatottságra tud szert tenni” – relativizálja az új mozgalmat Róna Dániel.
A politológus szerint tény, hogy a Jobbik egyre kevésbé képviseli a szélsőjobboldali nézeteket vallókat, de szerinte attól, hogy van egy ilyen politikai űr, és megjelenik egy új szerveződés, nem biztos, hogy szavazók is megtalálják. Ráadásul úgy látja, hogy a Jobbik által hagyott űrt egyre inkább a Fidesz tölti be például a CEU-ellenességgel, a horthyzással, a brüsszelezéssel és most a sorosozással. Csakhogy a Fideszt nem azzal lehet megbuktatni, hogy a baloldali pártok elmondják, miért volt vállalhatatlan a Horthy-rendszer, hanem azzal, hogy az egészségüggyel, az oktatással és más valós társadalmi problémákkal szembesítik.
Ki kicsoda?
Az új szerveződés körül bábáskodók
Identitesz (Identitárius Egyetemisták Szövetsége)
A fiatalokat megszólítani igyekvő szervezet tavaly tavasszal lépett színre – meghatározása szerint az egyetemeken tapasztalható liberális túlsúly ellenében. (Az első identitárius mozgalom a francia szélsőjobbról vált le a 2000-es évek elején, majd a skandináv országokban és Németországban is megjelent.) Az Identitesz elnöke, László Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politológia szakos hallgatója, aki szervezetét új jobboldaliként határozza meg. Ahogy a most megalakuló új, radikális mozgalmat pedig „jellegét tekintve szélsőjobboldalinak, minőségében pedig új jobboldalinak” nevezi. László Balázs nyilatkozataiban olyan célokat fogalmaz meg, mint „az európai egyének minőségének helyreállítása”, továbbá az etnikai homogenitás védelmében „etnikai önvédelemről” beszél. Elsődleges feladatuknak „a politikai gondolkodás egységének acélozását”, továbbá „a magyar és az európai népközösségek benső immunrendszerének helyreállítását”, és „a magyar megmaradást” tartja. Még a rasszizmus bélyegét is vállalja, „ha azt mondjuk, hogy elismerjük a különbözőségeket és védelmezzük saját rasszunk sajátosságait”. „Soros György civiljeiről” pedig az a véleménye, hogy „szabályosan rombolják a társadalmi normákat (…), olyan aknamunkát folytatnak a szakadék szélén álló Európában, mint a homoszexuálispropaganda expanziója”, továbbá „kiforgatják az egészséges és természetes törvényeken alapuló társadalmi normákat”.
A Betyársereg „politikai szárnya”
A „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!” szlogennel működő Betyársereg vezetője a magát hungaristának valló Tyirityán Zsolt, aki „erős rassztudattal rendelkező patrióta, és félti az életterét”. Ha pedig az életterét „más, téridegen kultúra, illetve faji entitás el akarja foglalni”, akkor szerinte „az ember eljut arra a szintre, hogy kénytelen lesz meghúzni a gépkarabély elsütőbillentyűjét”. Nem zavarja, ha lenácizzák, bár ő nem tartja magát annak, mivel „az Adolf Hitler által meghatározott politikai irányelveket ma már nem tudom gyakorlati realitásként értékelni”. Az egykori skinheadmozgalmár később belépett a most a bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal mozgalomba, majd a Vér és Becsület aktivistája lett. 2006 őszén szabadult, miután egy évet és nyolc hónapot ült rasszista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértésért, bár állítása szerint csak egy roma férfival összeverekedő barátját akarta szétválasztani. A Betyársereget 2008-ban alapította Tyirityán. A Jobbik és a Betyársereg 2010-ben stratégiai szövetséget kötött, amelyet később egy verekedésbe torkolló vita után felbontottak (Tyirityán megütötte Novák Előd akkori Jobbik-alelnököt, aki szóvá tette, hogy a Betyárseregben már-már felvételi követelmény lett a börtönviselt múlt).
Orosz Mihály Zoltán, az „érpataki modell” atyja
Üdvözölte Érpatak polgármestere, a „cigány–magyar” együttélést „érpataki modell” néven újragondoló Orosz Mihály Zoltán a modelljét alkalmazni kívánó új szerveződést. Úgy vélekedett, az „igazság és a fény szolgálatát vállalók szövetségét” akarják létrehozni a „sötétség terjesztői” ellenében. Szerinte – a Jobbikot is beleértve – a „keresztény, konzervatív, nemzeti radikális érdekképviselet megszűnt Magyarországon”, ezért „kénytelenek létrehozni egy olyan társadalmi szervezetet vagy pártot, amelyik hitelesen képviseli a jobboldali értékrendet”. A hol huszárruhában, hol a Lúdas Matyi Döbrögijének jelmezére hasonlító öltözékben a nyilvánosság előtt megjelenő polgármester performanszairól vált híres-hírhedtté az utóbbi években: volt, hogy izraeli miniszterelnökök bábuját égette el, máskor a Pride-ra látogatott ki bocskaiban és darutollas kalapban, és követelőzött, hogy engedjék fel a „vonaglókamionra”. 2012-ben vallási szervezetként alakította meg a Becsület Légióját, aminek feladata az alapszabálya szerint „a lelki üdvösség elérésének segítése lelki-spirituális tevékenység végzésével, az élet életfölötti értelme megtalálásának segítése”. A Becsület Légiójának tagjai ehhez képest terepmintás, katonai gyakorlóban masíroznak például Tiszavasváriban, a roma szervezetek szerint megfélemlítő jelleggel..
Bár tömeges elvándorlásra nem számítanak az elemzők, a vecsési Jobbik elnöke (pár társával együtt) máris kilép a Jobbikból, hogy csatlakozzon az új mozgalomhoz.
"Komoly veszélyt jelent, hogy fű alatt tolódik jobbra a jobboldali centrum, ha úgy tetszik, norma lesz a radikalizmus. És ezzel a Jobbik nem tudott versenyezni. A Fidesznek pedig nincs vesztenivalója, hiszen bármennyire „szélsőségesedik” a hangneme, mérsékeltebb szavazói nem tudnak hova menni." 
Amikor még az erőben hitt: Vona Gábort rohamrendőrök préselik a földhöz a Magyar Gárda beszüntetése ellen protestáló ülősztrájk feloszlatásakor - Fotó: MTI
A magyar erőállam hívei: Az országot jelképező „véres” kardot mutatnak be a Betyársereg nevében hagyományőrzők a Rendszervágás elnevezésű, a Hatvannégy Vármegye ifjúsági mozgalom által szervezett demonstráción 2012 márciusában. - Fotó: Kallos Bea, MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!