Októbertől újabb lakhatást segítő támogatás lép életbe, miközben úgy tűnik, a kormány „vak” a lakhatási szegénységre. A lakáspolitika leginkább csak a gazdaság élénkítését tűzte célul, miközben azzal a több mint két és fél millió emberrel nem foglalkozik, akik az egészségükre is veszélyes körülmények között élnek.
Év végére éves szinten várhatóan összesen 20 ezer család kerül az utcára és több százezreknek vannak komoly fizetési elmaradásai. A bedőlt devizahiteleseknek tervezett, összesen 80 házas ócsai szociális lakópark megépítése is újra és újra tolódik, az állami lakásfelvásárlás júniusig mindössze nyolc család gondját oldotta meg az idénre tervezett 8 ezer helyett. Folyamatosan szűkül a szociális bérlakások piaca – mintegy 300 ezer hiányzik –, de a meglévők többsége is kritikus állapotban van.
A Habitat for Humanity Magyarország és a KSH adatai szerint a rendelkezésre álló szociális bérlakások száma kevesebb, mint a fele a becsült igénynek, hiszen a kutatások 300 ezerre teszik azon háztartások száma, amelyek számára a szociális bérlakás jelentené a méltányos otthonhoz jutás lehetőségét. Ráadásul a meglévő bérlakások jelentős része nem nyújt megfelelő lakáskörülményeket, negyedük alacsony komfortfokozatú. Az önkormányzati bérlakásállomány 2011-re tovább, összesen 2500 lakással csökkent. Számuk a 2011-ben publikált adatok szerint mintegy 120 ezer volt, ami a teljes lakásállománynak kevesebb, mint a 3 százaléka, eközben közel félmillió lakást más funkcióra, másodlagosan használják, vagy üres.
A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a lakosok 25 százaléka, tehát mintegy 2 millió 500 ezer ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztés-fizetéssel. A legalacsonyabb jövedelmi ötödben a háztartások csaknem egyharmadában a bevételek 40 százalékát is elérték, vagy meghaladták a lakhatási költségek. A magyarok 10,7 százaléka, azaz több mint 1 millió ember élt olyan háztartásban, ahol anyagi okokból nem tudtak megfelelően fűteni.
A lakhatási problémák közül a Habitat for Humanity Magyarország 2011-es éves jelentésének talán legdrámaibb megállapítása: ma minden negyedik ember olyan lakásban él, amely egészségére káros. Penészes, beázott, vizes. „Mintegy 233 ezer lakásban hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás, körülbelül 660 ezer ember otthonában nincs WC, 440 ezer lakásában nincs zuhany, fürdőkád. Körülbelül 1,2 millió lakás nincs rákötve a csatornahálózatra” – mondja Sümeghy György, a szervezet vezetője. Speciális problémát jelent még a szegénység területi koncentrációja, amelynek legjellemzőbb formái a városi szegénynegyedek, telepek, gettósodó települések és kistérségek. Becslések szerint körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi és falusi területeken, telepeken, és 150- nél többre becsülhető a gettósodó települések száma. A szakember szerint a tömegeket érintő gondok ellenére a korábbi évtizedekhez hasonlóan 2011-ben sem született átfogó lakáspolitikai stratégiai dokumentum Magyarországon. A kormány otthonteremtési programja a megfizethetőséggel, a legelesettebb csoportok méltányos lakhatáshoz való hozzáférésével, a szociális bérlakásszektor kezelésének kérdésével nem foglalkozik.
Rendhagyó szabadtéri kiállítással hívja föl figyelmet a Habitat for Humanity a lakhatási problémákra. A szervezet munkatársai szombaton és vasárnap, a lakhatás hétfői világnapja alkalmából öt házikót építettek a budapesti Erzsébet tér padjai fölé – ezekben egy Hargitai Dávid képeiből összeállított fotókiállítás és szöveges információk ismertetik meg az érdeklődőket a lakhatási szegénység legégetőbb problémáival.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!