A köztársaság mit se számít, kikiáltásának napja, október 23-a a „fekete bárány” a nemzeti ünnepek között – így találta a Publicus Intézet kutatása. Ami egy fura kettősségre, ellentmondásra is rámutatott: miközben a rendszerváltásra nem gondol emelkedett lélekkel a magyar, egyik meghatározó alakját, Göncz Árpádot már most történelmi személyiséggé magasztalta a nemzeti emlékezet.
Új politikai időszámítást hirdetett 2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz, és úgy tűnik, az ünnepek is igazodtak az új kurzushoz. 2008-ban még március 15-e volt a legnépszerűbb, ám mára augusztus 20-a letaszította a trónjáról. Ha úgy tetszik, a szabadságnál és a forradalomnál fontosabb lett a nemzeti emlékezetben Szent István és az állami konszolidáció. Hogy mi miatt bukott el március 15-e, arról csak találgatni lehet, de tény: 2010 óta a hatalom gyakorlatilag kisajátította magának – többek között úgy, hogy lefoglalta Budapest összes érdemi helyszínét, nehogy az ellenzék vagy a civil társadalom tömegesebben ünnepelhessen. Ám hiába kopott meg március 15-e, még mindig vagy háromszor fontosabb ünnep a megkérdezettek szerint, mint az '56-os forradalom és a harmadik köztársaság kikiáltásának ünnepe, október 23-a.
Ebben nyilván közrejátszik, hogy talán ez a leginkább átpolitizált nemzeti ünnepünk, mint ilyen, a nemzet vágyott egységét nem jeleníti meg a többség számára. Ha az a kérdés, hogy mely személyiség jelenti meg ezt az egységet, akkor a lista új szereplővel gazdagodott: csak Széchenyi István és Kossuth Lajos előzi be Göncz Árpádot.
Így nem csoda, hogy elsöprő többséggel nevezték a Publicus által megkérdezettek a legjobb államfőnek. Göncz Árpád tulajdonképpen külön kategória a köztársaság elnökeinek sorában – a második helyezett Áder János is 57 százalékkal maradt el tőle. Még a Fidesz-hívek több mint 60 százalékának is „Árpi bácsi” a favoritja (noha a párt Mádl Ferencet és Sólyom Lászlót vallotta – egy ideig – a magáénak). És még a Jobbik-szimpatizánsok többsége is Gönczöt tartja a legnagyobbnak.
A hivatalban lévő államfő, Áder János egyelőre nem tekinthető a nemzeti egység letéteményesének, egyedül a Fidesz-tábor gondolja így, a kormánypárti szavazóknak 73 százaléka. Az MSZP-sek értelemszerűen nem kérnek belőle, a jobbikosoknak is csak 40 százaléka hiszi azt, hogy az egység szimbóluma. És pártpolitikusi múltját a bizonytalanok előtt sem tudta „eltörölni”, még akkor sem, ha tartózkodik az éles helyzetekben történő megszólalástól – érdemben kerülte az állásfoglalást menekültügyben is – és inkább a fenntartható fejlődés élharcosának imidzsével, valamint az államfői pecázást megörökítő sajtófotókkal egységesítené a nemzetet.
A PUBLICUS INTÉZET FELMÉRÉSÉNEK MÓDSZERE:
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2015. október 9–15. között. A nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív mintába 1000 fő került. A teljes mintában a mintavételi hiba +/– 3,1 százalékpont.
Összességében ki (volt) Magyarország
legjobb köztársasági elnöke?
Összes megkérdezett, %
Melyik a legfontosabb
nemzeti ünnepünk?
Összes megkérdezett, %
A következő személyek közül kik azok, akik emlékükben vagy
örökségükben képesek megtestesíteni a nemzet egységét?
%, több válasz adható, ezért az eredmények összege meghaladhatja a 100%-ot
Megosztó vagy egységet teremtő személyiség?
Összes megkérdezett, %
2008. október, Sólyom Lászó
2015. október, Áder János
illetve
Áder János népszerűsége
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!