A Törökország felől érkező menekültáradatot 2016 elején sikerült megállítania az Európai Uniónak, ám a szövetség továbbra is küzd annak hatásaival. A Görögországban és Olaszországban rekedt menedékkérőket még mindig nem sikerült elosztani a tagállamok között, a migránsokat szállító bárkák pedig immár a veszélyesebb utat választják, és Líbia felől érkeznek. Egyre több tagországban törnek előre az idegenellenes pártok, miközben kulcsfontosságú választások lesznek idén Európában, amelyek a kontinens jövőjét is meghatározzák. A héten Budapesten járt a migrációs ügyekért is felelős svéd miniszter, Morgan Johansson szerint még a terrorveszély sem elég jó érv arra, hogy ne segítsünk az Iszlám Állam elől menekülő nőkön és gyerekeken.
A migráció a mai világ kulcskérdése, meghatározza azt, és ez a jövőben is így lesz – kezdte előadását egy kulcsmondattal a migrációért és igazságügyért felelős svéd miniszter a Közép-európai Egyetemen (CEU). Morgan Johansson Pintér Sándor belügyminiszter meghívására érkezett Budapestre, és a magyar kormány tagjaival folytatott tárgyalásai után a CEU közönségének vázolta nézeteit a menekültválságról. Svédországba 2015-ben 163 ezer menedékkérő érkezett, ami már a skandináv ország ellátórendszerét is majdnem összeroppantotta, ezért az ország ismét bevezette a határokon az útlevél-ellenőrzést.
„2015 novemberében már heti tízezer ember érkezett. Addig mindenkinek tudtunk szállást és élelmet adni, de akkor már felmerült annak a veszélye, hogy hamarosan tízezrek alszanak majd az utcán a svéd tél közepén” – mondta az előadás utáni sajtóbeszélgetésen Johansson, aki kihangsúlyozta, hogy hazája a lakosságának számához képest a legtöbb menedékkérőt fogadta be – arányaiban többet, mint Németország.
Johansson szerint minden országnak alapvető kötelessége ellátni a menedékkérőket és elbírálni a kérelmüket, ám az is kiderül, hogy frusztrálja, hogy az Európai Uniónak nem sikerült egységesen megoldást találnia a menekültválságra. Johansson szerint alapvetően a dublini egyezmény alapján kell kezelni a menedékkérők ügyét – azaz mindenkinek ott bírálják el a kérelmét, ahol belépett az unióba és regisztrálták.
Krízishelyzetekben azonban ehelyett az EU-nak segítenie kell saját tagállamain, és a 2015-ös év is ilyen volt. A svéd miniszter szerint nem lehet elvárni Görögországtól, hogy megbirkózzon a menekültáradattal, mert akkor „csak egy nagy menekülttábor lesz az országból”. Ezekben az esetekben igenis szükség van arra, hogy kvóták alapján elosszák a menedékkérőket, mert „ Európa nem csak előnyökkel, de kötelezettségekkel is jár”.
Amíg azonban ez nem működik, addig az uniónak tartani kell magát a dublini szabályokhoz. Ám Magyarország még azt a 270 főt sem hajlandó visszafogadni, akiket hazánkban regisztráltak. Esetükben tehát a menekültügyi eljárást itthon kellene lefolytatni, ám még mindig Svédországban vannak. Johansson elmondta: egyedül Magyarország nem hajlandó erre, minden más uniós országba visszaküldik az ott regisztrált menedékkérőket. (Kivéve Görögországot, mert az ottani hatóságok nem tudnak megbirkózni a feladattal). A meghívójával, Pintér Sándorral folytatott beszélgetésről nem árult el sokat, csak annyit: hasznos volt, legalább két órát beszélgettek, de a menekültügyről, illetve az említett 270 főről „nincs egyetértés”.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni, nem ütközik-e az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel a magyar kormánynak az a terve, hogy a határ mentén felállított konténerekben várakoztassa a menedékkérőket, amíg nem döntenek az ügyükben. „Svédországban most épp hetvenezren várnak ilyen döntésre. Ha számukra zárt létesítményeket hoznánk létre, az olyan lenne, mint valami Gulag. Ilyet mi nem csinálunk” – mondta Johansson.
Furcsa magyar válasz
A magyar kormány tagjai előszeretettel hangsúlyozzák, hogy „valakik” szándékosan szervezik a menekültválságot, hogy így destabilizálják Európát. Egy kérdésre válaszolva a svéd miniszter elmondta, hogy ezek az ötletek a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásai során zárt ajtók mögött is felmerülnek: „A menekültválság oka a szír polgárháború, és nem hinném, hogy bárki azért robbantotta volna ki, hogy menekülteket küldjön Európába. Ez azért eléggé a valóságtól elrugaszkodott elképzelés!”
Johansson a CEU-n tartott előadásában egyébként történelmi kontextusba helyezte a migrációról folytatott európai vitákat már az első percekben, amikor felhívta rá a figyelmet, hogy a mai világnak keretet adó nemzetközi szervezetek és megállapodások a második világháború borzalmaira és a holokausztra adott válaszokból nőttek ki.
Az ENSZ, az európai uniós és az 1951-ben elfogadott, a menekültekkel való bánásmódot szabályozó Genfi egyezmény mind azért születtek, hogy megakadályozzák a második világháború emberiség elleni bűntettei megismétlődését. Ennek megfelelően Svédország folyamatosan fogadott be menekülteket: a negyvenes években 25 ezer holokauszttúlélőt, 1956-ban nyolcezer magyar menekültet, 1973-ban a puccs után chilei menekülteket, 1992-ben pedig nyolcvanezer boszniai üldözöttet.
A menedékkérők iránt mutatott nyitottság a miniszter szerint alapjaiban változtatta meg Svédországot. A lakosság 17 százaléka a határokon kívül született. „Svédnek lenni ma már nem azt jelenti, hogy valaki szőke és kék szemű”, és az egyik példaként az ország legjobb futballistáját említi, a boszniai menekültek gyermekeként már Svédországban született Zlatan Ibrahimovicsot említi. Meggyőződése, hogy a menekültek befogadása erősítette a svéd gazdaságot: munkaerőt és nyitottságot hozott:
„Egy exportra épülő gazdaságban jó, ha az országban sokan beszélnek más nyelveket és ismernek más kultúrákat”, „a sokszínűségtől nem szabad félni, a javunkra kell fordítani”.
AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KŐMŰVES ANITA KÉSZÍTETTE
SVÉDORSZÁGBAN felfüggesztett börtönbüntetésre és 75 óra közösségi munkára ítéltek első fokon egy újságírót, amiért 2014-ben segített egy 15 éves afgán fiúnak Görögországból eljutni Svédországba. Ez pedig a svéd törvények alapján embercsempészet. Fredrik Önnevall a menekültválságról forgatott a stábjával, amikor az Abed álnéven ismert fiú segítséget kért tőle. Önnevall azt állítja, nem tudott volna elszámolni a lelkiismeretével, ha nem segít neki. A történetből készült műsort bemutatták Svédországban, Önnevall pedig a menekültválságról tudósító egyik legismertebb újságíró lett. A per szimbolikus értelmet nyert Svédországban, ahol a közvélemény úgy fogta fel, a bíróság végre döntést hoz arról, büntetendő-e, amikor humanitárius megfontolásból a svédek menedékkérőknek segítenek. A brit Guardian cikke ugyanis emlékeztet arra: amikor a Dániát Svédországgal összekötő hídon a menekültválság miatt ismét bevezették a határellenőrzést, sok svéd vitt át autóval migránsokat Svédországba. Volt, aki ezért büntetést kapott.
HOLLANDIÁBAN a csökkenő bűnözés miatt börtönök állnak üresen. Az országba 2015-ben több mint hatvanezer menekült érkezett, számukra a holland kormány megnyitott 12 börtönt. Az épületeket felszerelték olyan „extrákkal”, mint mosókonyha vagy kosárlabdapálya, az ajtók pedig nyitva állnak. Kritikusok viszont felvetik, hogy a hazájukban üldözött szír vagy afgán menekültek számára kellemetlen lehet egy börtönben lakni, hiszen többüket politikai okokból korábban bebörtönözték. Egy másik holland program egyetemi kollégiumokba költöztet be fiatal menekülteket. A lakók fele holland diák, a másik fele pedig menekült. A tervek szerint a mindennapos érintkezés miatt a menekültek könnyebben és természetesebben illeszkednek be a holland társadalomba.
Ám az idegenellenesség Hollandiában is erősödik: március 15-én tartanak parlamenti választásokat, és az előrejelzések szerint Geert Wilders muszlimellenes Szabadságpártja kapja majd a legtöbb szavazatot. Az elaprózott holland politikai paletta miatt ez azonban kormányalakításhoz nem lesz elég, ahhoz négy-öt párt koalíciójára van szükség. A legfontosabb pártok pedig már korábban közölték, hogy nem szövetkeznek Wildersszel.
FRANCIAORSZÁGBAN egy földműves bírósági ügye kapott kiemelt figyelmet. Cédric Herrou farmja az olasz határ közelében van, pont ott, ahol a migránsok átléptek Franciaországba. Herrou segített nekik átjutni hazájába és átmenetileg szállást is adott. Egy nizzai bíróság 3000 eurós felfüggesztett büntetésre ítélte.
A calais-i „Dzsungelnek” nevezett menekülttábort tavaly októberben számolták fel a francia hatóságok. Az ott élőket buszokkal szállították menekültközpontokba Franciaország-szerte. Ám az elmúlt hónapokban közülük sok százan elindultak Párizs felé, ahol emiatt egyre több migráns alszik az utcákon. Télen már a francia fővárosban is nyitottak átmeneti szállásokat férfiaknak és nőknek is, de a kapacitásuk ezeknek sem elegendő. Sokan a „buborék formájú”, négyszáz főt befogadó szállás közelében a metró szellőzőrácsainál melegednek vagy a közeli felüljáró alatt alszanak, ha bent már nincs hely. Ám folyamatosak az összetűzések a rendőrséggel. Az Orvosok Határok Nélkül nevű humanitárius szervezet január elején figyelmeztetett, hogy a hatóságok elveszik a migránsok takaróit és hálózsákjait, hogy „ne legyen nekik túl kényelmes” az utcán aludni. Legutóbb pedig óriási köveket tettek a fent említett felüljáró alá, hogy ott se tudjon senki aludni.
A menekültellenesség Franciaországban is szavazatokat hoz. Az előrejelzések szerint a szélsőjobboldali, EU- és bevándorlásellenes Marine Le Pen kapja majd a legtöbb szavazatot április 23-án, az elnökválasztás első fordulójában. A felmérések szerint azonban akár a konzervatív François Fillon, akár a független Emanuel Macron lesz a kihívója a május 7-i második fordulóban, Le Pennek itt már esélye sincs. Le Pen egyébként egy az olasz–francia határ menti menekültközpontban kampányolt a múlt hét végén, kemény migránsellenes fellépést ígérve.
NÉMETORSZÁG. Angela Merkel német kancellár a múlt héten jelentette be, hogy felgyorsítják azok kiutasítását, akiknek menekültstátusz iránti kérelmét elutasították. A döntés menete is szigorúbb lesz: a kérelmet benyújtók telefonjához és SIM-kártyájához is hozzáférnek majd a hatóságok, hogy így ellenőrizzék a kérelmezők állításait.
A 2015-ös menekültválság idején Merkel volt az, aki azt mondta: az ajtók nyitva állnak a menekültek előtt, Németország megbirkózik a feladattal. Abban az évben több mint nyolcszázezer menedékkérő érkezett az országba, és az ebből származó konfliktusok ártottak Merkel népszerűségének és az Alternatíva Németországért (AfD) nevű idegenellenes párt felemelkedését hozták. A német kancellár minapi „bekeményítése” sem meglepő tehát, hiszen a szeptemberi általános választásoknak – melynek tétje Merkel negyedik mandátuma – kulcskérdése a menekültválság. Különösen azután, hogy egy az országból már kiutasított, menekültstátuszt nem kapott tunéziai férfi egy kamionnal a tömegbe hajtva 12 főt megölt egy berlini karácsonyi vásáron.
GÖRÖGORSZÁGBAN rekedt 63 ezer menedékkérő a balkáni menekültútvonal tavaly márciusi lezárása után. Segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy embertelen körülmények között élnek: az elmúlt héten hárman fagytak meg dél-európai országban szokatlan téli hidegben. Sokan vékony sátrakban élnek. A világsajtót bejárták a fotók a 2004-es athéni nyári olimpia pusztuló stadionjainak közepén felállított sátortáborokról. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága most azon dolgozik, hogy a görög szigetekről a szárazföldre szállítsa és ott szállásolja el a menekülteket – jobb körülmények között.
TÖRÖKORSZÁG és az Európai Unió 2016 márciusában kötött megállapodása drasztikusan lecsökkentette az Égei-tengeren át érkező migránsok számát. A menedékkérők áradata így másik utat keresett, immár Észak-Afrika, elsősorban Líbia partjaitól indulnak csónakjaikkal.
Ez nagyon veszélyes, az olasz parti őrség naponta menti a vízbe esett embereket. Az EU a február eleji máltai csúcstalálkozóján fogadott el tervet arra, hogyan állítsa meg a Líbia felől érkezőket, ám ez nehéz lesz: a Moammer Kadhafi bukása után káoszba süllyedt országban nincs központi kormány, amellyel meg lehetne állapodni, vagy amelyet rá lehetne venni, hogy őrizze partjait.
Európába érkezett menedékkérők száma
2015
1,3–1,8 millió fő között
Halottak száma a tengeren: 3777
2016
362 ezer fő
Halottak száma a tengeren: 4690
2017
12 ezer fő (február közepéig)
Görögország: 1864
Olaszország: 9419
Spanyolország: 1000
Halottak száma a tengeren: 256
Az Európai Unió 2015 szeptemberében döntötte el, hogy Görögország és Olaszország menedékkérőket telepít át más uniós országokba, így tehermentesítve a két „érkezési” országot. A kétéves terv lassan halad; Magyarország nem fogad menedékkérőket a programban.
Összesen áttelepítendő menekültek száma: 106 000
Olaszországból: 39 600
Görögországból: 66 400
Áttelepített menekültek száma 2017. január végén: 10 888
Olaszországból: 2917
Görögországból: 7971
65,3 millió fő élt menekültként a világban 2015-ben, ami több mint ahányan a második világháború során kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok miatt.
Ez azt jelenti, hogy percenként 24 fő menekül el otthonából. A menekültek több mint fele szír, afgán vagy iraki. A menekültek 86 százaléka szegény, fejlődő országokban él.
40,1 millió – saját országának határain belül keresett menedéket
21,3 millió – menekültstátuszt kapott külföldön
3,2 millió – döntésre vár menekültstátusz iránti kérelméről
Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztossága/Frontex
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!