Az Orbán-kormány holdudvarát is érintő, a hónap közepén kirobbant korrupciós botrányt sokan sokféleképpen értelmezték. Mára világossá vált, hogy a hat magyar állampolgár kitiltása az Egyesült Államokból nem előzmények nélkül való. Úgy is mondhatnánk, mostanra telt be a magyar kormány virtuális üzenetrögzítője.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Amerikai Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete a 2010-es választási győzelem után kezdte hívogatni Orbán Viktor miniszterelnököt. Találkozni szeretett volna vele, de a kezelő állandóan félrerakta. Végül bejutott Orbánhoz, akinek átadta az elnöke üzenetét, ami – a The Washington Post szerint – nagyjából így hangzott: az USA-nak egyáltalán nem tetszik Orbán Viktor antidemokratikus bohóckodása, például a sajtó megzabolázása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a kisebbségek elleni támadások és az egypártrendszer felé való sodródás.
A választás évének decemberében Hillary Clinton – akkor még külügyminiszter – udvarias, de neheztelő hangvételű üzenetben kifogásolta a magyar médiatörvényt, az új bírósági igazgatást és az egyházügyi törvényt. Eredmény nélkül.
2014 szeptemberében pedig már maga Barack Obama elnök üzent: „Magyarországtól Egyiptomig nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat.” Az elnök az Ökotárs és a norvég civil pénzeket osztó konzorcium ellen indított frontális támadásról beszélt.
Ezt követően robbant a korrupciós-kitiltási bomba. Amerika ezúttal André Goodfriend ideiglenes budapesti ügyvivőn keresztül üzent. Nem is egyszer. A diplomata legutóbb az ATV-ben mondta, hogy a magyar kormány nem mutogathat az Egyesült Államokra, hanem magának kell lépnie a korrupcióval gyanúsított köztisztviselők ügyében. „Ha ezek a lépések elmaradnak, akkor a magyar társadalom fog véleményt alkotni a kormányról” – tette hozzá. Közben Brüsszelből is érkeztek az üzenetek, amelynek irányáról Navracsics Tibor biztosi meghallgatásán is ízelítőt kaphatott az Orbán-kormány.
Október 7-én pedig, Frans Timmermans, a bizottság jogállamiságért is felelős alelnöke fogalmazott úgy, hogy ha szép szóval nem megy, akkor az uniónak „lépéseket kell tennie” Magyarországgal szemben. Ezt az üzenetet már csak azért sem lehetett nem komolyan venni, mert Timmermans pozícióját éppen a magyarországihoz hasonló problémák kezelésére hozta létre az unió. Felmerült az úgynevezett lisszaboni 7-es cikkely életbe léptetése is, amely végső esetben Magyarország szavazati jogának és a felzárkóztatási támogatások felfüggesztését eredményezheti. (Ezt a cikkelyt még egyetlen tagállam ellen sem alkalmazta az unió.)
Az Orbán-kormánnyal egyébként sem baráti kapcsolatokat ápoló Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos pedig már az internetadó bevezetése kapcsán üzent: korábban a médiatörvény miatt fogalmazott meg néhány alig félreérthető üzenetet, most azonban Twitter-oldalán buzdított részvételre mindenkit az internetadó elleni tüntetésen.
Ám akadnak támogatói is Orbán politikájának. Legutóbb az orosz külügy helyettes szóvivője védte meg a kormányfőt, akit, szerinte, André Goodfriend indokolatlanul macerál. Maria Szaharova az Oroszország elleni szankciók ellenében, a Déli Áramlat és Paks 2 ügyében is kiállt Orbán Viktor mellett. A helyettes szóvivő azt írta a Facebookon, hogy a diplomácia elméletével és gyakorlatával is ellentétes, hogy egy ország hivatalos képviselője nyilvánosan kritizálja azon ország politikáját, ahová akkreditálták.
Már alig volt hely Orbán rögzítőjén, amikor beesett két váratlan üzenet. Először a 150 országot tömörítő Community of Democracies (Demokráciák Közössége) nevű szervezet szivárogtatta ki, hogy Mali után Magyarország tagságát is kész felfüggeszteni, majd a Nyílt Kormányzati Együttműködés- (Open Government Partnership OGP) tagságunk megszüntetése is szóba került. Igaz, ez utóbbi igen bonyolult folyamat, lévén a magyar kormánynak is joga önmagát értékelni a korrupcióellenes harcban. Meg is tette, és a 16 szempont többségében igen jó pontszámot adott saját magának. Úgy tudjuk, ehhez a Transparency International Magyarország kritikai megállapításokat tesz a jövő héten – döntés csak márciusban várható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
