Amerikai információkból építkezve szoríthatja meg az OLAF a magyar kormányt.
- Rohamtempójú tőkefelhalmozásba kezdett a Fidesz – a háttérben korrupcióról és pénzmosásról beszélnek.
- Amerikai kémügy fűszerezi a gazdasági „háborút”.
A kitiltási botrány elült – de csak a nyilvánosságban, a kulisszák mögött nyüzsögnek a titkosszolgák. Egyrészt a kitiltottak továbbra sem léphetnek az Egyesült Államok területére (igaz, körük nem bővült), másrészt újabb gazdasági visszásságokat tártak fel amerikai érdekeltségű szervezetek – és ezeket az ügyeket a Vasárnapi Hírek információi szerint kész is végigvinni az USA, méghozzá az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) összefogva. A Vasárnapi Hírek úgy értesült: egy magyar ügyekben illetékes magas rangú amerikai diplomata vizitált Brüsszelben néhány napja, és ott az OLAF vezetőivel folytatott tárgyalásokat.
Az amerikai diplomata információink szerint azt ígérte az OLAF-nak: különböző információkkal segíti az USA az uniós nyomozók magyarországi korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatos munkáját.
Az európai csalás elleni hivatal már most is több tucat vizsgálatot folytat uniós pénzek felhasználása kapcsán: többek között a Közgépet kutatja, vagy épp azt a céget, amelynek korábban a miniszterelnök veje volt az egyik tulajdonosa, és tarolt a közvilágítási tendereken.
Csakhogy az OLAF önmagában béna kacsa, ugyanis mindössze úgynevezett jogi megállapítást tehet egy ügyben. És egy ilyen jogi megállapítás hiába jelenti azt, hogy bűncselekmény gyanújára bukkant a szervezet, nem tehet semmit, ugyanis az ügyet az érintett ország ügyészségének kellene menedzselnie – ám a Polt Péter vezette szervezet eddig (érdemben) semmit nem kezdett az OLAF tényfeltárásaival. Most azonban úgy tűnik, az OLAF-nak nem egyedül kell birkóznia a kormánnyal.
Az amerikaiak ugyanis olyan tényeket prezentálhatnak, amelyek alapján már nemzetközi eljárásokat lehet indítani (többek között az Interpol égisze alatt), így a hazai ügyészség kevésbé hatékonyan altathatja a politikai elitet érintő esetleges ügyeket. És hogy milyen bűncselekmény okán lendülhetnek akcióba a nemzetközi nyomozó szervezetek? Nos, az egyik leggyakoribb a pénzmosás – ami off-shore cégekből szőtt hálóval viszonylag könnyen menedzselhető.
Márpedig a honi politikai elit körül számos cég kavarog. Hogy mi lesz az eredménye egy uniós–amerikai „csapásmérésnek”, arról csak találgatni lehet – a legtöbben persze forrásfelfüggesztést és százmilliárdok visszafizetését vizionálják. Az viszont biztos, hogy zajlik a háttérháború, többen úgy vélik, ennek hazai kivetülése egy úgynevezett amerikai kémügy is. Ennek lényege: a Nemzeti Nyomozó Iroda két férfi ténykedését kutatja, akik amerikai vállalatokkal kapcsolatban álló (alvállalkozóként, résztulajdonosként stb.) cégeket vezettek és információkat szállítottak az IMF-nek, illetve az amerikai nagykövetségnek.
A különböző ügyekben rendre visszatérő elem, hogy a nyomozók feltételezései szerint a gyanúsítottak visszás gazdasági ügyek adatait prezentálták amerikai partnereiknek. Az eljárás érdekessége, hogy a procedúrát senki nem titkosította, ennek köszönhetően az egyik gyanúsított ügyvédje hozta nyilvánosságra az ügyet.
Az, hogy kémügyet gyakorlatilag a nyilvánosság előtt fejtenek fel, merőben szokatlan. Egyfajta magyarázat erre mégiscsak létezik: indokolhatja a nyilvánosságot, ha a nyomozók tudtára akarják adni az információ „kedvezményezettjének”, jelen esetben az amerikaiaknak, hogy tudják, milyen „adatbázist” használ.
Ismét keményen beszólt Magyarországnak az amerikai nagykövet. Colleen Bell a Magyar Újságírók Szövetségében az újságírók felelősségéről beszélt. Azt mondta, csak ott szabad a sajtó, ahol az újságírók ellensúlyt képeznek a tudatlansággal, gyűlölettel és félelemmel szemben. „Ahol hiányzik az egyensúly, ahol a történetnek csak az egyik oldalát mondják el, ott a szabad sajtó megragadja a lehetőséget, hogy elmondja a másikat” – mondta a nagykövet. „Ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt”– tette hozzá Colleen Bell. A diplomata néhány héttel ezelőtt a magyarországi korrupcióra is felhívta a figyelmet. Az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényén úgy fogalmazott: „A régióban a korrupció továbbra is súlyos probléma. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi felmérése szerint Magyarországon a vállalkozások a kivételezés és a közpénzek eltérítése miatt aggódnak leginkább” – jelentette ki Colleen Bell.
A közbeszerzés a törvényes lopás szinonimájává lett – legalábbis az tűnik ki a Korrupció Kutató Központ Budapest vizsgálatából, ami 120 ezer, 2009 és 2015 között kötött közbeszerzési szerződést vesézett ki.
Ebből kiderül, hogy:
- egyetlen ajánlat mellett valósult meg a közbeszerzések 25–40 százaléka, azaz, aki ezeken elindult, az automatikusan nyert.
- hirdetmény közzététele nélkül intézték a közbeszerzések 62-63 százalékát, azaz a nyílt versenyt megfojtották, csak az indulhatott el, akinek a pályázat kiírója külön szólt.
- az EU-s pénzzel dolgozó pályázatoknál sokkal magasabb a korrupciós kockázat – márpedig ezek aránya 60 százalék fölött van, olykor a 80-90 százalékot is megközelíti.
- túlárazzák a közbeszerzések több mint felét (ez a trend 2011 óta erősödik egyre).
Felfüggesztette az OLAF főigazgatójának, Giovanni Kessler mentelmi jogát az Európai Bizottság, így a belga ügyészség vizsgálódhat ellene. A belga hatóságoknak harmadszori próbálkozásra sikerült elérniük Kessler immunitásának megszüntetését, mert a Bizottság 2014 óta ellenállt a kérésnek. A vád szerint az OLAF vezetője egy 2012-es dohánylobbival kapcsolatos nyomozás során, amelyben az akkori egészségügyi uniós biztos, John Dalli is érintett volt, súlyos hibát vétett, mert anélkül hallgatott bele tanúk telefonbeszélgetésébe, hogy erről az egyik érintett felet értesítette volna. Kessler a döntés ellen nagy valószínűséggel fellebbez majd az Európai Unió Bíróságán.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
