Emberi magzatok maradványai, állati ürülék, útjelző festék, krétapor – egy kis ízelítő a hamis gyógyszerek összetevőiből. A legnagyobb gyógyszercégek komplett nyomozórészleget működtetnek már a drogpiacot is messze maga mögé utasító gyógyszer-hamisítási üzletág visszaszorítására. Évente 200 milliárd dolláros forgalom, és a becslések szerint, 100 ezer ember halála: ezek a feketepiac hozadékai.
2011 tavaszán az amerikai belbiztonsági szolgálat egyik titkos ügynöke Viagrát rendelt az internetről. A honlap alacsony árak és gyors szállítás ígéretével hirdette – egyébként vényköteles – gyógyszerkészítményeit. A csomag meg is érkezett, benne a 67 darab, kék, rombusz alakú tablettával. Hogy mit is tartalmaz valójában egy ilyen pirula, valamint ki rejtőzködik feladójának neve mögött? A szövetségi ügynök ennek kiderítésére elküldte a kapott pakkot a világ legnagyobb gyógyszercégéhez, a Viagrát is gyártó Pfizerhez. Itt, a kutatási és fejlesztési részlegnél Brian Donnelly veszi föl a munkát. Az eredetileg gyógyszerész végzettségű, de farmakológiai és toxikológiai diplomát is szerző Donnelly 21 éve csatlakozott a Pfizer csapatához, azelőtt az FBI különleges ügynökeként dolgozott.
Ehhez hasonló, vélhetően hamis Pfizer-termékekkel teli csomagok hetente többször is érkeznek hozzájuk. A mintákat hamis gyógyszerekre szakosodott nyomozók és vámosok küldik, hogy kiderüljön, mi is akadt fent valójában a hálójukon. A Pfizer munkatársai napokon belül meg is adják nekik a válaszokat. „A »zugtabletták« összetevői között találnak ám mindent, sokszor van benne kréta, téglapor, festék, sőt rákkeltő peszticidek – mondja a Bloomberg Business Weeknek Amy Callanan, a cég kutatója. – Az egyik legborzalmasabb, amit pirulákban találtunk, egy Kínából származó küldeményben volt: emberi magzatok maradványait leltük a porban.”
A dollármilliárdokban mérhető anyagi károk mellett súlyos egészségügyi következményei is vannak ennek az üzletnek. Ezért a gyógyszercégek – megelégelve a hatékony politikai közbelépés hiányát – úgy döntöttek, maguk hirdetnek harcot: mind többen alakítottak saját költségükön nyomozócsoportokat. Olyat, mint Donellyéké.
Az egykori FBI-ügynök csapatának munkája közben eredményt hozott. A Viagra hamis, és ismerősnek tűnt az Észak-Karolinából érkezett csomagon a feladó neve is. A postai nyomozóknál érdeklődtek, találkoztak-e esetleg korábban B. Green álnévvel ellátott küldeményekkel. Heteken belül jön a válasz: igen, feladójuk pedig egy 180 centiméter magas fehér férfi, aki egy piros Ford Pickuppal parkolt a posta előtt egy észak-karolinai kisvárosban, Trinityben.
Ma már minden jelentősebb gyógyszervállalatnak van saját biztonsági csapata, akik folyamatosan megosztják egymással az információkat és nagyrészt szintén egykori FBI-ügynökök. A Pfizer különösen sokat költ erre. Nem is csoda, hiszen a Viagra a hamisítók egyik kedvence. A potencianövelők piaca királyának amerikai forgalmazása 2011-ben több mint egymilliárd dollár volt. A nagyon vágyott, ugyanakkor enyhén kínosnak vélt termék diszkréciót igénylő vétele a hamisítások monszunszerű áradatát hozta magával. De nem kizárólag a Viagrára szakosodtak a hamisítók. A 2010-es adatok szerint összesen 8,4 millió hamis tablettát találtak a nyomozók, vérnyomáscsökkentőktől kezdve az antibiotikumokig szinte mindent. Az „alkémisták” elleni fellépés nem éppen könnyű feladat. A gyógyszerhamisítás esetében a piac nyitott, a szereplők folyamatosan cserélődnek. A nyomozók ezért mindig a kiskereskedőktől indulnak el, rajtuk keresztül térképezik fel a beszerzési útvonalakat. Elméletileg a hamisítási hálózat „ujjlenyomata” felismerhető lehetne a gyógyszerek összetételében. Csakhogy időről időre és annyiféleképpen variálják őket, hogy sokszor esélytelen egy olyan „szignót” találni – ami ráadásul megállná a helyét a bíróságon. Vannak azért sikerek is. Az észak-karolinai B. Green fedőnevű férfit is elfogták: 10 hónap börtönt és 5000 dolláros büntetést kapott. A világon forgalmazott Viagra 60 százaléka hamisítvány. Emiatt csak Magyarországon a Pfizer vesztesége egymilliárd forint körüli. Mi azonban még messze vagyunk az egykori FBI-ügynökökkel felvértezett gyógyszerügyi védelemtől. Ugyanakkor a rendkívül szigorú szabályozások révén a patikai forgalomban kapható készítmények biztonságosak. Az internetes rendelések azonban annál több aggodalomra adnak okot.
„Honlapok százait dobja ki a net, ha valaki mondjuk, potencianövelőt, vagy éppen testépítést segítő szert keres. Még sincs semmi következménye – meséli az a hazai nyomozó, aki évek óta igyekszik segíteni a gyógyszercégek munkáját és próbálja tisztítani a piacot. Sokszor azonban ő is kemény falakba ütközik. – Folyamatosan figyelem a honlapokat, szúrópróbaszerűen tesztelek, göngyölítem föl a kapcsolatmátrixokat, de részleteket nem szeretnék elárulni, mert azzal sokat segítek az amúgy is könnyű helyzetben lévő bűnözőknek. A mintákkal megyek a gyógyszercéghez, ott lenne a legegyszerűbb kimutatni, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. A válasz azonban nemegyszer elutasító: majd, ha baj lesz, akkor lépünk, addig nem érdekel” – mondja a nyomozó, akinek nevéhez egy sor felderített ügy köthető. Igaz, egyelőre mindegyik a bíróság asztalán vár, ítélet még egyetlen ügyben sem született. Pedig Magyarország már nemcsak tranzit ország, hanem ideális célpont a hamis gyógyszerek piacán.
„A hamis gyógyszerek forgalma háromszorosa a heroin és az ópium együttes forgalmának, s míg kezdetben potencianövelőt, fogyasztószert, izomtömeg-építőt hamisítottak leginkább, mára már mindent, ami gazdaságilag megéri, az onkológiai szerektől az antibiotikumokig. A hamisítványok forgalmát évi 200 milliárd dollárra becsülik. A WHO adatai alapján az utóbbi években több mint 100 ezer olyan haláleset történt, amely dokumentáltan a hamis, rossz minőségű gyógyszerre vezethető vissza” – mondja Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tanácsadója. Az EU vámhatárain a 2011-es adatok szerint nyolcszor annyi hamis gyógyszert foglaltak le, mint egy évvel korábban. Tavaly novemberig 38 nyomozásban legalább 705 millió forint értékű hamis gyógyszert foglalt le Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A tapasztalatok szerint itthon a testépítéshez használt szerek a legnépszerűbbek, de nagy a kereslet a potencianövelők és a fogyasztószerek iránt is. Az illegális szállítmányok általában légi úton érkeznek, és postai csomagként jutnak el a címzettekhez vagy futárszolgálat szállítja házhoz azokat. Emellett közúti ellenőrzéskor is előfordul, hogy illegális gyógyszerre bukkannak a NAV munkatársai, különösen jellemző ez a szerb–magyar határon. Az elmúlt három évben csaknem 300 esetben kérték fel az Országos Gyógyszerészeti Intézetet szakértőnek gyógyszerhamisítás, illetve illegális gyógyszer-nagykereskedelem gyanúja okán. A vizsgálatra beküldött termékek főként Ázsiából (India, Kína, Thaiföld) érkeztek.
Magyarországon egyelőre néhány ügyről tudható csupán, hogy kapcsolatba hozható illegális gyógyszerekkel. Az egyik áldozat egy fiatal, győri lány volt, akinél a természetesnek hirdetett fogyasztószer olyan komoly májkárosodást okozott, hogy már a transzplantáció sem kerülhetett szóba. Egy másik esetben az őssejtstimulálásra ajánlott, poloskairtó hatóanyagát tartalmazó készítmény okozott halálos májbajt. Legutóbb pedig egy férfi hirtelen szívmegállásánál gyanították, hogy a mellette fekvő üres potencianövelő doboz tartalma okozhatta a tragédiát. Az esetek jelentős részében azonban sosem derül ki, hogy egy-egy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő volt a bajok hátterében. Az illegális vásárlást ugyanis senki nem vallja be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!