Némileg ellentmondásos, hogy míg a kormány első számú közellenségének kiáltotta ki a sózott, cukrozott élelmiszereket és italokat, addig látszólag simán szemet huny a fiatalokat fenyegető egyéb veszélyek felett.
A csak hamburgeradóként emlegetett népegészségügyi termékdíjjal sújtott élelmiszerlistára a névadó húsos szendvics egyelőre nem, a palackozott jeges tea vagy a levespor viszont már felkerült. A hamarosan a kormány elé kerülő tervezet szerint termékdíjat vetnének ki minden töményen sózott és cukrozott élelmiszerre és italra, ráadásul mindezt olyan egyfázisú forgalmi adóként vezetnék be, amelynek mértéke a termékek só- és cukortartalmának függvényében eltérő lenne. Valóban ez a legégetőbb probléma ma Magyarországon?
Köztudottan magas a magyar lakosság sóbevitele, és élen járunk a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozásokban is, így a kezdeményezésnek ugyanúgy van alapja, mint Lázár János Fidesz-frakcióvezető gyorséttermeket egészségesebbé tevő törekvésének. Amellett viszont, hogy a gyermekek mely menük mellé kaphassanak játékot, arra is oda kellene figyelni, hány fiatal teszi kockára egészségét naponta a szoláriumok csövei alatt. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) által a rákkockázat legmagasabb kategóriájába sorolt szolárium ugyanis ma rengeteg tizenévest vonz a szép barna bőr reményében. Az ultraibolya sugárzást éjjel-nappal biztosító szalonok leginkább rájuk, a harminc év alattiakra jelentenek veszélyt, közöttük az elmúlt időben 75 százalékkal ugrott meg a bőrrák kialakulásának kockázata. Magyarországon ráadásul rosszabb a helyzet, mint Európa többi részén. 2009-ben még csak a szoláriumberendezések mindössze három százaléka volt az előírásoknak megfelelő. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a mért UV-sugárzási értékek is a legerősebbek közé tartoztak Európában. Mára a szoláriumok mintegy fele megfelelő, azonban a maradék részben jelenleg is túl erős az UV-sugárzás, éppen ezért az Európai Unió lassan betiltatja a 18 év alattiak szoláriumozását, ahogyan tette azt Ausztria is tavaly szeptemberben.
A szolárium okozta bőrrák csak egy a sok veszély közül. Húsz éve ismert probléma a magyar vizek magas arzéntartalma. A dél-alföldi régióban az Általános Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kimutatása szerint 1,5 millió embert érint az arzénprobléma, a türelmi idő pedig, amit az EU biztosított az átállásra, tavaly év végén letelt. A magas arzéntartalmú víz káros egészségügyi következményei között sokféle betegség szerepel: májnagyobbodást, vérszegénységet vagy cukorbetegséget is okozhat.
Szintén a rákkeltő anyagok közé sorolja az IARC a különböző fajtájú alkoholokat is, azok valahogy egyelőre lemaradtak a kormány listájáról. Az Orbán-kormány még ösztönzi is fogyasztásukat a legálissá tett otthoni pálinkafőzéssel. Az ötven literig jövedékiadó-mentes hungarikum pedig elhízáshoz és a különböző májbetegségek kialakulásához vezethet.
Júliusig a parlament elé terjeszti a Fidesz frakcióvezetője azt a javaslatát, amely szabályozná a gyorséttermek működését, kínálatát. Lázár János szerint elképzelhető, hogy a közétkeztetésre is kiterjesztik a szabályokat az egészségtelen élelmiszerek kiszorítása érdekében. Közölte: arra kell kényszeríteni az étteremhálózatokat, hogy a különböző népegészségügyi programokat támogassák. „A célkeresztben elsősorban a McDonald’s és a Burger King van, valamint a közétkeztetés, de például a sarki gyrosos nincs” – fogalmazott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!