Határtalan voksvadászat – Halottak és bemondott adatok dönthetik el, ki kormányozzon Magyarországon. Kétharmados többségét a határon túli voksoknak köszönhette a Fidesz 2014-ben. Orbán Viktor most törvényt sérthet azzal, hogy személyesen mozgósít.
Két-három mandátumot biztos, de akár többet is szállíthatnak a Fidesz–KDNPnek 2018-ban a határon túli magyarok – ez pedig (kiélezett helyzetben) a kormányzati túlélést is jelentheti. Nem csoda, hogy Orbán Viktor maga mozgósít.
„Hét éve létrejött az, amire majd száz évig vártunk. A kettős állampolgárság kiterjesztésével sok százezer magyar hivatalosan is a magyar nemzet részévé vált” – így kezdődik (a kettős állampolgárság feldicsérésével) az a levél, amit a miniszterelnök írt a határon túli magyaroknak. „A tét az, hogy tudjuk- e tovább javítani életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni a kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni a biztonságunkat. Erről szól a jövő évi országgyűlési választás. Döntsünk közösen!” – buzdít a 2018-as parlamenti választáson való részvételre minden kettős állampolgárt Orbán.
A „kisebbségi magyarok” az egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra voksolhatnak, miután regisztráltak a választói adatbázisba – 2014-ben a mintegy 130 ezer érvényes szavazat 95,5 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatta. Akkoriban még csak 550 ezer kettős állampolgár volt, jövő tavaszra a kormányzat szerint meglehet az egymillió is. Ha hasonlóan alakul a regisztrációs kedv és a pártpreferencia, akkor elvileg kétszer annyi voksot szerezhetne a kormánypárt, mint négy éve – csúcsra járatott mozgósítással még többet is. De a rendszer nem hagyatkozik kizárólag a miniszterelnök levelére. Helyettese, Semjén Zsolt, aki előszeretettel vadászik és vonul be lovon főtérre (lásd: Kézdivásárhely), arról beszélt, hogy újabb törvénymódosítással tovább egyszerűsíthetik a határon túliak szavazását. Ez az adminisztratív segítség nem véletlen: 2014-ben a külhoni voksok jelentős része azért lett érvénytelen, mert rosszul volt kitöltve a szavazólap.
Minden és annak az ellenkezője is
„Kétharmados többségét a Fidesz 2014-ben a határon túliak sikeres aktivizálásának köszönhette” – mondta László Róbert. Akkor ugyanis egy mandátumon múlott a „mindent vivő” többség, és ez a „külvoksokból” jött össze. A Political Capital választási szakértője nem vitatja, hogy az utóbbi években ugyan további százezrek jutottak magyar állampolgársághoz (és választójoghoz), ám szerinte jelentős részük regisztrálni sem fog, nemhogy szavazni. A 2014-es választásig az említett 550 ezerből 194 ezren vetették fel magukat a névjegyzékbe, közülük mintegy 159 ezren postázták vissza a levélcsomagot, és a visszaküldött ívek közül is körülbelül 30 ezer érvénytelen volt. Így mindössze 128 429 szavazólap került be a végelszámolásba. Az már biztos, hogy 2018-ban többen szavaznak majd: a regisztrálók száma 290 ezernél jár, de László Róbert szerint nem valószínű, hogy eléri a 400 ezret. Így ugyan simán érkezhet pár tízezerrel több érvényes szavazat a határon túlról, ám ez legfeljebb három parlamenti hely sorsát befolyásolhatja.
Ami Semjén Zsolt könnyítési javaslatát illeti, ahhoz a választási eljárásról szóló törvényt kellene módosítani – kétharmaddal, ehhez pedig nincs többsége a Fidesznek. (Tavasszal a kormánypárt már próbálkozott ezzel, de az ötlet – ellenzéki támogatása híján – elbukott.) Ám így is a Fidesznek lejt a határon túli pálya: a legsúlyosabb anomáliát az jelenti, hogy nem kell minden voksolás előtt kérvényezni a külhoni névjegyzékbe való felvételt, így könnyen előfordulhat, hogy halottak ezrei, akár tízezrei is megkapják 2018-ban a levélcsomagot, benne a szavazólappal. „Aztán hogy azokkal ki hogyan él vissza, soha nem fogjuk megtudni” – mondta László Róbert, aki szerint ha valami, ez súlyosan fenyegeti a választás legitimitását.
Ahogy rendes diktatúrákhoz illik?
„Minden mandátum aranyat ér, pláne szoros választási eredmény esetén” – magyarázta Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint minden energia hasznosul, amit a kormány a határon túli szavazatok megszerzésére fordít – ráadásul csökkenti az ellenzék mandátumainak számát. „Azzal viszont, hogy újabb tömegeknek igyekeznek magyar állampolgárságot, a regisztrációjuk révén pedig választójogot adni, csak tovább növelik az alkotmányos egyenlőtlenséget a háromféle választói csoport között” – hangsúlyozta Tóth Zoltán. Ugyanis a határon túli magyarhoz szó szerint házhoz mennek a szavazatáért, míg az itthon élő állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörzetben voksolhatnak, a külföldön dolgozó, magyarországi lakóhellyel rendelkezők pedig csak a külképviseleteken szavazhatnak, így akár több száz vagy ezer kilométert kell utazniuk alkotmányos jogaik gyakorlásához. „Ez a választójog egyenlőségéről szóló, Alaptörvényben is rögzített alkotmányos alapelvébe ütközik, mégis ez a gyakorlat és ez lesz 2018-ban is” – állapította meg a szakértő. Ráadásul míg például egy Londonban élő és dolgozó magyartól megkövetelik, hogy minden dokumentuma betű szerint egyezzen a születési anyakönyvi kivonatával, addig mondjuk egy kolozsvári magyarnál „elég, ha valamit emlékezetből beír”, sőt helyette beírhatják az adatait olyan aktivisták is, akik fejkvóta alapján pénzért végzik ezt a „segítő tevékenységet”. Ez „abszolút visszaélés” a kormányzati pozícióval.
Hogy milyen könnyítések következhetnek Semjén Zsolt „szavazáskönnyítési ígéreteiből”, azt Tóth Zoltán nem tudta megtippelni, de megjegyezte: biztos adnak majd a Fidesznek tippeket azok, a legdrágábbnak számító amerikai választási tanácsadók, akiket régóta, titokban foglalkoztatnak, és akiknek a díjazását még soha nem látta a Fidesz vagy a KDNP kampánypénzeinek beszámolójában feltüntetni.
Februárban még kormánybiztost is kineveztek a külügyi tárcán belül „a külképviseleti választások lebonyolítására” – a marosvásárhelyi születésű András Pál terveiről eddig nem sokat lehetett hallani, ezért is próbált a Vasárnapi Hírek tőle interjút kérni, ám kapcsolatfelvételi kísérletünk hetek óta sikertelen.
Törvénysértést kiáltanak. A Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) fordult az Orbán-levél miatt az Együtt elnöke. Szigetvári Viktor szerint Orbán közpénzen pártpropagandát folytat a határon túliak körében, amivel megsérti a választási törvényt. Beadványát azonban az NVB – hatáskör hiányára hivatkozva – nem vizsgálta. Semjén Zsolt korábbi bejelentése pedig az MSZP alelnökét és EP-képviselőjét háborította fel. Ujhelyi István szerint „nem elég, hogy a Fidesz folytatólagos alkotmánysértést és törvénytelenséget követ el a jelenlegi választási szabályok életben tartásával, de a hatalmuk megtartása érdekében készek tovább merülni a törvénytelenség bűzös mocsarában”.
Tízmilliárdok a határon túlra. A határon túli magyaroknak nyújtott állami támogatások a Fidesz hatalmi céljait is szolgálják, erre a következtetésre jutott a New York Times Vajdaságba látogató újságírója. A magyar kormány hároméves, 50 milliárdos vajdasági gazdaságfejlesztési programjáról szóló cikk a helyi magyar családok példáján mutatja meg, milyen sokat jelentenek a támogatások, és vélhetően ezek az emberek 2018-ban a Fideszre szavaznak. Az pedig az Átlátszó Erdély összesítéséből derült ki, hogy az elmúlt hat évben meghatszorozódott a határon túli magyaroknak folyósított kormányzati támogatások összege, tavaly például 60 milliárdra kerekedett. A portál fontos következtetése, hogy a támogatási rendszer átláthatatlan, szétaprózott és ötletszerű.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!