Míg egy átlagos távhőfogyasztónak havonta 2-3 ezer forinttal maradt több a zsebében a számla csökkenése miatt, addig van, aki a rezsicsökkentésen ennek a milliószorosát, 2-3 milliárd forintot keres meg havonta. Kérdés, hogy mindezt törvényesen teheti-e. A szálak egészen Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez vezetnek.

 
Fotó: Reuters

Az Index hírportál tette közzé hétfőn, hogy offshore cégek bukkannak fel egy több százmilliárdos állami gázüzletben. A hírek szerint az állam által a távhőtermelőknek, illetve a közintézményeknek szánt – ausztriai betáplálású – olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhető hasznát egy homályos – offshore (Kajmán- szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek, Ciprus, Svájc) – hátterű társaság, a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt., illetve jogelődje (MET) fölözheti le. Teheti, mert az állami MVM Partner Zrt. (MVMP) az árelőny kihasználásának jogát több gázévre átengedte részére. A távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal magasabban maradtak, mintha az MVMP közvetlenül eladta volna részükre az olcsóbb földgázt.

Az, hogy az ügyleten az állami MVMP nem nyerészkedett, az jól látszik a cég beszámolóiból is: 114 milliárd forintos tetemes árbevétele ellenére mindössze 1,37 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el 2012-ben a földgáz-értékesítésen. Beindult viszont az üzlet az offshore tulajdonosi hátterű MET-nél, hiszen az MVMP már az olcsóbb gázt is a MET svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül vásárolta Ausztriából, majd azt egy tükörszerződéssel (ugyanazon a napon, ugyanolyan mennyiségre és határidőkkel) továbbadta a MET-nek. Az MVMP „postás” szerepével kapcsolatos képet csak erősíti az a nyilvánosságra került engedményezési szerződés is, amely alapján a MET csak a minimális felárat fizette meg az MVMP részére, a földgázvásárlás költségeinek megtérítését „anya és leánya”, a MET és a svájci leánycég egymás között rendezte le. A cég beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az anyavállalatnak, MET-nek az adózás előtti eredménye 58 millió dollárról (akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51 milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégből az év végén.

A botrány kirobbanása után kiderült, hogy a MET mögött részben a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök családi ismerőse, részben pedig az exwallisos Nagy György áll. A társaság másik két tulajdonosa, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Small Valley Investments Ltd. és a svájci Deneb Algedi Invest AG mögött álló magánszemélyek neve még nem került nyilvánosságra.

A MET a hírekre reagáló közleményében lényegében elismerte, hogy jelentős mennyiségű gázt vásárolt az MVMP részére biztosított, elviekben célhoz kötött felhasználású olcsó gázból, amelyet ők gyakorlatilag már szabadon értékesíthettek tovább. A MET ugyancsak elismerte, hogy az MVMP-vel kötött ügyleteken nyereségre tettek szert, mivel „a cég alapfilozófiája, hogy veszteséges ügyleteket nem köt”. Bár „az MVMP-vel kötött szerződések komoly üzleti kockázatot jelentettek, melynek eredményeként a MET Csoport jelenleg veszteséget szenved el”. A MET közleménye szerint a „MET Csoport jelentős eredménynövekedése döntő részben nem az MVMP-tranzakcióból származik”, de azt nem állítják, hogy az MVMP-tranzakció nem járult hozzá az eredménynövekedéshez. Az MVM csoport az ügyről nem adott ki hivatalos közleményt, így arra sem reagált, hogy a MET szerint az MVMP nem lett volna képes kezelni „ilyen nagymértékű pozíciót”. Egyszerűbben fogalmazva, a MET szerint az állami cég alkalmatlan volt a rendeletben kijelölt feladat ellátására.

A Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részéről kiadott szűkszavú közlemény szerint minden törvényesen, az MVMP belső szabályainak megfelelően, átlátható módon, az állami vagyont gyarapítva történt.

A minisztériumnak az ügylet törvényességére vonatkozó állításait ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a megegyezés ellentétesnek látszik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (vagyontörvény) rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány által előkészített, 2011 decemberében elfogadott és 2012. január 1-jétől alkalmazandó vagyontörvény értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát (pl.: az MVMP tulajdonában lévő pénzt, földgázt, vagyoni értékű jogot) csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet átruházni. Átlátható szervezetnek pedig az olyan gazdálkodó szervezet minősül, amelynek valamennyi, 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett tulajdonosa esetében is teljesülnek az átláthatósági kritériumok. Ilyen feltétel különösen, hogy olyan államban kell adóilletőséggel rendelkeznie, amely az EU, az EGT vagy az OECD tagállamában van, vagy amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

A MET szerint „a MET Csoport tagjai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minősülnek”. Ez ma már akár igaz is lehet, csakhogy amikor a botrányos szerződéseket 2012-ben aláírta az MVMP, a nyilvánosságra került adatok szerint még nem volt az. A MET-ben 2009 óta meglévő 50%-os közvetett részesedésétől ugyanis 2012. november 23-án vált meg egy karibi offshore cég, a Normeston Trading Ltd. (Belize), és azt ekkortól vette át – a Magyar Energia Hivatal 2012 júliusában meghozott 672/2012. számú határozatában Kajmán-szigeteki illetőségűként feltüntetett – RP Explorer Liquid Fund nevű társaság. Ez utóbbi cég 2013 januárjában Ciprusra költözött. 2013. január 21- én benyújtott kérelme alapján 2013. január 30-án regisztrálták a ciprusi cégnyilvántartásban.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az MVMP 2012-ben úgy állt szerződéses kapcsolatban a MET-tel, és úgy vállalt 2013-ra és 2014-re kötelezettséget a Magyarország Energiakereskedő Zrt.-vel, hogy azt a törvény kifejezetten tiltotta számára, hiszen sem Belize, sem a Kajmán-szigetek nem EU-, nem EGT- és nem OECD-tagállam, valamint kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye sincs Magyarországnak velük.

Az továbbra is kérdéses, hogy a megismert tulajdonos személyének és kapcsolatainak lehetett-e köze ahhoz, hogy az MVMP a törvényi tilalmat figyelmen kívül hagyta, illetve azt egyetlen állami szereplő se vette észre. Ami biztos, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez is kötődő offshore cégtulajdonosok, így különösen Garancsi István, Nagy György és még két, egyelőre ismeretlen személy az elmúlt két és fél évben havonta kereshetett milliárdokat jogszerűtlen kormányzati segítséggel.

Hogy az ügyben pontosan kit és milyen felelősség terhel, mekkora kár érte a nemzeti vagyont, mennyivel lehetne alacsonyabb a távhő és a földgáz ára a MET közbeiktatása nélkül, és ki a rejtélyes másik két tulajdonos, még nem tudni. Az ügyben az MSZP és a PM képviselői is vizsgálatot követelnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!