– Azzal az emberrel beszélek, aki megtakarított 3600 milliárd forintot az országnak?
– Ez az összeg közelebb van a 4 ezermilliárdhoz – kamatköltség nélkül. Ami mintegy 2700 milliárd forint. Így, feltételezve, hogy az építkezés költségei nem szállnak el – noha erre még nem volt példa a nagy állami beruházásoknál – majdnem 7 ezermilliárd forintba kerülne a paksi bővítés. Csak erről a kormány mélyen hallgat. Persze, azt mondani, hogy ezt én takarítottam meg, nos, az túlzás.
– Átláthatóbbá teszi az elköltését.
– Abban van szerepem, hogy az Európai Bizottság indított egy kötelezettségszegési eljárást, és ha nem sikerül megállapodni a magyar kormánnyal, akkor a paksi bővítés ügye az Európai Bíróságon köt ki.
– Mi lehetne az alku, hiszen ha az EU be akarja tartani versenyjogi előírásait, akkor új tender kell.
– Én is úgy látom, hiába hivatkozik arra a magyar kormány, hogy az EU áldását adta a paksi szerződésre. Az erről szóló Barroso-levél ugyanis épp arról szól, hogy az EU hagyja elindulni a Paks II projektet, de több dolgot vizsgál majd, például a közbeszerzési eljárásokat. És az unió most kimondta: téved a magyar kormány, amikor azt gondolja, hogy Paks esetében nincs szükség közbeszerzési eljárásra.
– Tegyük fel, lesz új tender. Nem etikátlan, törvénytelen, ha azon a Roszatom is elindul – hiszen birtokában van minden működési/gazdasági információnak?
– Az a kérdés, hogy ki kellene-e zárni a Roaszatomot egy jövendő pályázatról?
– Az.
– Súlyos geopolitikai kockázatot látok abban, hogy egy orosz állami cég és az orosz állami pénzügyi szektor ilyen súlyos befolyáshoz jut. Ezzel együtt úgy gondolom: nem a kizárás a megoldás, hanem egy olyan közbeszerzési eljárásra van szükség, amelyik fair versenyhelyzetet teremt a többi potenciális pályázónak.
– A kormány mindig azt magyarázta: Paks bővítése nélkül veszélybe kerül 2030 után az ország energiaellátása…
– Mindenkinek saját joga, hogy ostobaságokat beszéljen.
– Szóval lehet, ha nem lesz orosz Paks, akkor a kabinet észreveszi az alternatív energiaforrásokat is?
– Ha már mindenképp nukleáris energiával szeretné pótolni Paks leállását, akkor nem most kellene elkezdeni bővíteni az erőművet, hanem hat-hét év múlva. De valójában olyan tendert kellene kiírni, ami a termelendő energia mennyiségét határozza meg – azt nem szabályozza, hogy ezt a pályázók milyen energiaforrásokból prezentálják.
– Azaz nincs gazdasági indoka az orosz bővítésnek?
– A kormány Oroszország felé való elköteleződési szándéka indokolja, illetve az, hogy a kabinet fantáziáját erősen megmozgatja a projektben rejlő borzalmas korrupciós lehetőség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
