- Csak egyedül vállalhatnak gyereket
- Még a hivatalokban sem tudják, mi az a regisztrált élettársi kapcsolat
- A melegek jogai emberi jogok – más országokban
A meleg büszkeség napjaként indult nemzetközi mozgalomból mára itthon is hagyomány lett, és évek óta kulturális programok, színházi előadások, vetítések színesítik a már tíznaposra bővült fesztivált.
Aminek célja: a szabadság, az egyenlő méltóság és az egyenlő jogok hirdetése. Felhíva a figyelmet arra, hogy a szerelemnek nincs neme vagy pártállása, és az LMBTQIA (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális, aszexuális) emberek ugyanolyanok, mint a többségi társadalom. Kivéve a jogaik tekintetében. Mert bizonyos területeken nem illetik meg őket azonos jogok, mint a heteroszexuális kapcsolatban élőket, más dolgokban viszont nem sikerül érvényesíteni a meglévő jogaikat. Ezt alátámasztandó, két tipikusnak mondható történetet mutatunk be.
Ő az anyu, én az anya
„Hazudni kell, így indul az egész, ami nagyon megalázó. Hivatalosan egyedülállóként kell az egész procedúrán végigmenni, erről alá is írtam egy papírt, úgyhogy még az is lehet, hogy okirat-hamisítást követtem el” – meséli Gergely Vera, aki párjával régóta akart gyereket. Ám a leszbikus pároknak erre nem sok törvényes lehetősége van. Megoldhatják „házilag”, egy ismerős „közreműködésével”, de ez nem mindenki számára járható út. Már csak azért sem, mert a donor így nem mondhat le az apaságról, azaz a későbbiekben bármikor megjelenhet, hogy ő is részt akar vállalni a gyerek életében. Marad az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés – ezeket viszont hetero társ híján egyedülállóként lehet kezdeményezni. „Ha bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy egy azonos neművel, nem is vehetsz részt mesterséges megtermékenyítésben. 28 évesen vágtam bele egy magánintézményben, inszeminációval próbálkoztunk először, összesen nyolcszor, majd jött két lombikbeültetés. Közben iszonyú sok gyógyszer, hormonkészítmények, rengeteg idegeskedés, aggódás, kéthavonta a remény, hogy hátha most… Aztán bő másfél év és 1,5 millió forint után sikerült teherbe esnem, és megszületett a fiunk, Dávid, aki ma már 4 éves múlt” – meséli a 34 éves közgazdász. Vera párja bent volt a szülésen, ő vágta el a köldökzsinórt.
„Az én nevemre lett anyakönyvezve, de akkor még kötelező volt megnevezni egy fiktív (képzelt, kitalált) apát is. A gyámügyön is elmondtam: azt szeretném, hogy fiktív apaként a párom vezetékneve legyen bejegyezve egy férfi keresztnévvel. Ma már nem kötelező kitalálni egy apát.”
Vera és párja azóta szétmentek, de ugyanúgy megvan a kapcsolat az exe és a gyerek között. Mivel Magyarországon nem lehet két azonos nemű szülője egy gyereknek, ezért jóval kevésbé tiszta a helyzet „válás” esetén, mint a hetero pároknál. Így a gyerektartás és a láthatás leginkább azon múlik, hogyan tudnak egymással megállapodni. „Ő az anyu, én az anya. A gyereknek ez a legtermészetesebb dolog a világon. Persze gyakran előkerül témaként: kik hogy élnek. Tudja a fiam, hogy a legtöbb helyen egy anya és egy apa van, de ezenkívül sokféle család létezik.” Dávid állami bölcsibe és oviba jár, édesanyja mindenhol rögtön elmondta, hogy mi a helyzet, s kérte, ha nem tudják kezelni, akkor szóljanak, és nem oda viszik a gyereket.
„Más általánosságban hallani melegekről és más, ha odaállok, hogy ez vagyok én, itt a gyerekem, két anyja van, de amúgy ugyanolyanok vagyunk, mint mások” – mondja Vera. Nem tart attól, hogy később, az iskolában emiatt csúfolják, megkülönböztetik, netán bántják majd Dávidot. Az sem foglalkoztatja, hogy vajon a kisfia meleg lesz-e, hiszen ez csak akkor vetődik fel problémaként, ha gondunk van a melegséggel.
Egyébként meg erre pont ugyanannyi az esély, mint ha hetero szülőkkel nőne fel.
„Mindenkit csúfolnak valamiért, az életkorának megfelelően beszélgetünk mindenről, nem titkolózunk senki előtt, nincs miért szégyenkeznünk sem, szerintem ez a hozzáállás a legcélravezetőbb. Így lett a gyereknek is ez a legtermészetesebb. „Apukámmal és bátyámmal szoros a viszonya, sokat vannak Dáviddal. Egyedülálló anyák is nevelnek egyedül fiúgyereket, náluk miért nem merül fel a férfi- vagy apakép hiánya?” – teszi fel a költői kérdést Vera.
2009 júliusa óta a magyar jog lehetővé teszi, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek, ezzel hasonló jogok illetik meg őket, mint a házasságban élőket. Például jár nekik az özvegyi nyugdíj, azonban nem teszi lehetővé a vér szerinti gyermek közös vállalását, közös, illetve a partner gyermekének örökbefogadását.
„A jogérvényesítéssel is komoly bajok vannak, ugyanis sok hivatalban a mai napig nem ismerik ezt az intézményt, rengeteget kell magyarázkodni, sok kellemetlen helyzet adódik. Akik hozzánk fordulnak, mindenkinek segítünk” – mondja lapunknak Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője, a jogi program munkatársa, aki szerint érzékelhetően egyre több azonos nemű szeretne gyereket nevelni. Annak ellenére is, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy biztosak lehessenek benne: az egyik szülő halála esetén a másik nevelheti a gyereket tovább, hogy örökölhetnek mindkét szülőjükután, illetve, hogy válás esetén ugyanúgy tartásdíj illeti őket, mint a hetero családok esetében. Probléma az is, hogy sokszor nem tekintenek mindkét szülőre szülőként az oktatási és egészségügyi intézményekben.
Egy friss, 1250 fő válaszán alapuló felmérés azt mutatja: az azonos nemű párok 60-70 százaléka vállalna gyereket, nagyjából negyedük nevel is – igaz, többségük előző, hetero kapcsolatából. Az örökbefogadás tehát nem a leggyakoribb gyermekvállalási út, bár akik mostanában ezzel próbálkoztak, többségüknek sikerült. Jelenleg 16 európai országban lehet azonos nemű szülőpár mindkét tagja teljes jogú szülő, illetve fogadhatnak örökbe mindketten gyermeket.
„A majdnem egyenlő, az nem egyenlő”
Mátai Tamást a hétköznapi életben általában nem éri hátrányos megkülönböztetés: átlagos a külseje, nem öltözik harsányan, azaz nem felel meg a negatív sztereotípiának. Író párja, Birtalan Balázs rákbeteg volt, tavaly májusban hunyt el – 15 évig éltek együtt.
(Balázs a halála előtt elkezdett dolgozni egy pszichológiai témájú könyvön, ami a blogbejegyzésein alapult, Tamás pedig befejezte, és Sorskönyv nélkül címmel jelent meg idén tavasszal.)
A pár együtt küzdött Balázs gyógyulásáért. Egy állami kórházban zajlott a kezelés, ők pedig tartottak attól, hogy mi lesz, amikor Tamás megjelenik a betegágy mellett.
„Volt bejegyzett élettársi kapcsolatunk, tehát közeli hozzátartozónak minősültem, így jogom volt betekinteni minden orvosi papírba, leletbe. De én hiába tudom ezt, mivel nem szokványos, hogy egy férfi betegnél egy férfi pár jelenik meg, voltak nehézségek, kellemetlen, megalázó szituációk, sokan nagyon nehezen értették meg a helyzetet” – meséli a 35 éves Tamás. Leginkább a hivatali ügyintézés során derült ki, hogy sokszor a törvény nevében eljárók sem ismerik a hatályos jogszabályokat. A hagyatéki leltárt intéző önkormányzati dolgozó nem ismerte a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, holott néhány szobával arrébb kell azt intézni.
„Nem illek bele abba a kategóriába, amit megszoktak. Ha Balázsnak hívják az elhunytat, akkor egy női hozzátartozót várnak. Nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy én voltam ott, ezért minden közműszolgáltatónál, biztosítónál, bankban el kellett magyarázni, hogy kije vagyok, sehol nem ismerték az évek óta létező bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. Közös bankszámlánk volt, nem értették, hogy lehet két férfinak ilyen.”
A bejegyzett élettársi kapcsolatot ugyanúgy anyakönyvvezető hitelesíti, mint a házasságot, és házastársi jogokkal ruházza fel a feleket, tehát Tamás hivatalosan özvegy lett.
„Volt, hogy a postás nem akarta odaadni Balázs levelét, holott ugyanaz volt a lakcímünk, meg kellett mutatnom a papírunkat. Kíváncsi lennék, hány hetero pártól kérik el a házassági anyakönyvi kivonatot ilyen esetben. Nem többletjogokat, csak annyi és olyan jogokat szeretnénk, mint amilyennel a többség is bír” – teszi hozzá. Felmerült, hogy legyen gyerekük, de nem akarták, hogy ha netán az egyikükkel valami baj történik, akkor elszakítsák a gyereket a másikuktól, ugyanis még a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők sem lehetnek a közösen nevelt gyerek gyámjai. „Hétköznapi mikrostresszek érnek, ezek kezelésére az egyetlen esély, ha minél őszintébb életet élek.” Ennek szellemében mindenki előtt vállalták a kapcsolatukat.
Tamás szerint a jogalkotásban és az alkalmazásban, de a társadalom szintjén is van pozitív változás az elmúlt 20 évet tekintve.
„Ma már kamaszok is vállalják, hogy melegek, amikor én voltam huszonéves, ez még elképzelhetetlen volt. Majdnem egyenlő jogaink vannak, ám a majdnem egyenlő, az nem egyenlő. Tőlünk nyugatra jobboldali, konzervatív pártok, politikusok is felvállalják a melegházasság ügyét, illetve coming outolva fontos pozíciókat töltenek be. Nálunk 3-5 éves óvodások buziznak, azt nem tudják, mit jelent, de azt igen, hogy valami negatív. A homofóbia nem velünk született, hanem tanult jelenség, nem magától értetődő.
Mindenki ügye, ami ellen mindenkinek a maga szintjén küzdenie kellene.”
Mehet a menet?
„Amikor felkértek erre a beszédre, nem tudtam magam máshogy elképzelni csak üvöltve és kurvaanyázva ezen a pulpituson, hogy itt állok 34 évesen egy olyan országban, aminek nincsen se esze, se szíve. Nem hiszem el, hogy nincsen ebben az országban jóság, hogy a kapzsiság, a fröcsögés és a taplóság lettek Magyarország követendő vezérelvei” – Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezőjének erős mondataival és nyilvános coming outjával nyílt meg az idei, 22. Budapest Pride. „Szabad-e vagy” – ez az idei Pride-hét és a menet mottója. A résztvevők idén erőteljesen szorgalmazzák, hogy kordonok nélkül vonulhassanak. Hogy a rendőrség eleget tesz-e a kérésüknek, csak szombaton derül ki.
A menet a Kossuth térről indul 15 órakor és várhatóan a Hősök terére érkezik. Több mint 30 társadalmi csoport, nemzetközi cég, de pártok, civil szervezetek és vidéki városok is csatlakoznak a felvonuláshoz. Ahogy az elmúlt években, most is több tízezer vonulóra számítanak.
Elítélt gyűlölet
Jogerősen is bűnösnek találta a bíróság azt a betiltott Magyar Gárda utódszervezetéhez, az Új Magyar Gárdához tartozó öt férfit, akik a 2013-as Budapest Pride felvonulás után homofób és rasszista megjegyzések közepette bántalmaztak három férfit. A Háttér Társaság közleménye szerint a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az indíték a sértettek szexuális irányultsága, illetve etnikai hovatartozása volt. Ráadásul az ítélet kimondta: nem csak a bántalmazás, de a nagyobb csoport tagjaként homofób rigmusok skandálása sem jogszerű, mivel az riadalomkeltő. Mégis, két vádlott esetében jogerősen enyhébb büntetést – letöltendő helyett felfüggesztett szabadságvesztést, illetve rövidebb idejű felfüggesztést – szabtak ki.
Adnák a jogokat
Egy tavaly decemberi reprezentatív kutatás szerint az azonos nemű párok házasságkötését a magyarok 36 százaléka támogatja, 56 százalék ellenzi. A Budapest Pride és az Integrity Lab országos közvélemény-kutatásából kiderül:
46 százalék nem zárná ki az azonos nemű párokat az örökbefogadásból, a válaszadók 60 százaléka vélte úgy, hogy a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak.
Elfogadóbbak a nők, a diplomások, a baloldali, illetve a liberális szavazók és a magukat nem vallásosnak aposztrofálók.
A megkérdezettek 26 százalékának van leszbikus, meleg vagy biszexuális ismerőse.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
