Kalifátus helyett gerillaháború – A kalifátus álma szertefoszlott, stratégiát vált a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet (IS). Az új harcmodor ellen nehéz védekezni, Európában fokozódhat a terrorfenyegetettség.

  <h1>Fotó: Ahmad al-Rubaye, AFP</h1>-
  <h1>Abu Bakr al-Bagdadi</h1>-
  <h1>Linda W., a Moszulban fogságba esett német lány</h1>-

Fotó: Ahmad al-Rubaye, AFP

- – Kép 1/3

Sorra veszítik a csatákat a dzsihadisták. Felszabadult Moszul városa, amely a terrorszervezet észak-iraki bástyája volt, Faludzsát és Ramadit már korábban visszafoglalták a kormánycsapatok.

A szomszédos Szíriában Rakkát ostromolják, az IS fővárosát. A szélsőségesek 2014 nyarán váratlan offenzívával, komolyabb ellenállás nélkül foglaltak el jó két magyarországnyi területet. Azóta viszont 60 ezer harcosuk esett el, az általuk ellenőrzött terület a harmadára zsugorodott, az államként pózoló kalifátus gyakorlatilag megszűnt létezni. Valószínű, hogy vezérük, Abu Bakr al-Bagdadi is halott – habár korántsem biztos (lásd keretes írásunkat). De a háborút folytatják, csak más eszközökkel.


Vissza a gyökerekhez

Még tartott Moszul ostroma, amikor az IS ízelítőt adott, hogyan képzeli a „szent háború” folytatását.

Július elején többtucatnyi jól felszerelt fegyverese csónakokon átkelt a Tigris-folyón, rajtaütött egy közeli falun, majd villámgyorsan eltűnt. Több katonai vezető is kijutott a városból. Moszul felszabadítói még ünnepelnek, az ellenség már újjászervezi magát.

Az IS visszatér ahhoz a hadviseléshez, amelyet elődje, az al-Kaida folytatott Irakban, az amerikai invázió (2003) után – sokáig eredményesen.

A mindennapos robbantások akkor véres zűrzavarba taszították az országot, egymás ellen fordították a többségi síitákat, a kisebbségi szunnitákat és kurdokat. A megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein titkosszolgálatának egykori tisztjei, maguk is szunniták lévén, az al-Kaida oldalára álltak, majd sokan közülük a Szíriai és Levantei Iszlám Államhoz (ISIL) csatlakoztak a szíriai polgárháború kitörésekor (2011).

Tapasztalatból ismerik ezt a harcmodort, amely ellen egy konvencionális hadviselésre felkészített hadseregnek nincs igazán esélye.

„Szervezetként nincsenek jelen, híveik egyéni támadásokat hajtanak végre. Az emberek félnek, hogy az IS visszajön” – ös?- szegzi a stratégia lényegét a fenyegetett iraki Anbar tartomány egyik vezetője, Emad Dulaimi a Reuters hírügynökségnek. Szerinte minden erőfeszítés hiábavaló, amíg a biztonsági erők nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a sivatagot.

A városokban elvegyülnek a polgári lakossággal, figyelmeztet Steve Townsend altábornagy, az amerikaiak vezette koalíció parancsnoka. Szírián kívül is sok zavaros hely van a földgolyón, ahol elrejtőzhetnek: Afganisztán, Líbia, Jemen és egyes afrikai országok.


Iszlám Állam 2.0

Ám a legveszedelmesebb fegyver a nyugati fiatalok verbuválása. Ennek érdekében tovább nyomul az IS az interneten is, és már Iszlám Állam 2.0-ként emlegetik. Groteszk, mennyire hatékony propagandagépezetet működtetnek a világhálón a nyugati civilizáció vívmányait elvileg elutasító iszlamisták.

Hívásukra ezrek érkeztek a földkerekség minden tájáról, hogy csatlakozzanak hozzájuk, a többség Törökországon keresztül, akadálytalanul. És nem is csupán vérszomjas harcosok. Vallásos célközönségüknek egyfajta iszlám utópiát hirdettek, egy országot, ahol a hívek „szigorú tisztaságban” követik a próféta előírásait. Még a távoli Indonéziából is érkeztek jámbor, megtévesztett mohamedánok, családostul. Hamar rájöttek, hogy becsapták őket, de akkor már nem volt visszaút. (Nem csak muszlimoknál sikeresek, szomorú példa erre a német lányok esete, lásd keretes írásunkat.)

Ám újabban a terrorszervezet online propagandavideói már nem hívják Szíriába szimpatizánsaikat. Ehelyett arra buzdítják őket, hogy odahaza, egyénileg vagy kis csoportokban hajtsanak végre terrortámadásokat. Öngyilkos robbantás, lövöldözés, késelés, gázolás teherautóval, ahogy nekik tetszik.

A merényletek bizonyítják, hogy az IS globális brand lett Brüsszeltől Berlinig, Marseille-től Isztambulig, a kaliforniai San Bernardinótól a Kaukázuson át Teheránig. Különösen fontos az IS legyőzése a virtuális térben is, ahogyan Thomas Bossert, az amerikai elnök tanácsadója hangsúlyozta az ABC televíziónak: „Tovább toborozzák a fiatalokat, és ez nyugtalanító.”

Azt már mi tesszük hozzá: utánpótlásuk garantáltan lesz, amíg az arab/muszlim világ fiataljai milliószámra élnek nyomorban, kilátástalanul.


Élet és halál között

Abu Bakr al-Bagdadinak sokszor keltették halálhírét, mégsem kizárt, hogy él. Az IS vezére 1971-ben született Irakban – nagyjából ez az egyetlen megbízható életrajzi adata. A megszálló amerikai katonák őrizetbe vették 2004-ben, de még az év vége előtt elengedték, mert nem találták fontos embernek a szunnita hitszónokot.

Ám a Bagdadhoz közeli, fogolykínzásokról hírhedt Abu Graib börtönben eltöltött hónapok lökést adtak a fiatalembernek.

Hogy mikor és hogyan emelkedett a brutális terrorszervezet irányítójává, arról jóformán semmit sem tudni.

Kétes világhírére 2014 nyarán tett szert, amikor kikiáltotta az úgynevezett „Iszlám Államot”, önmagát pedig Ibrahim kalifa néven uralkodónak nyilvánította – ez volt az egyetlen nyilvános szereplése. Azóta gyakran szóltak ellentmondásos hírek sebesüléséről, elfogásáról vagy haláláról, de ezeket nem erősítették meg mértékadó források. Június 11-én a szíriai állami televízió arról számolt be, hogy tüzérségi támadás végzett vele, öt nappal később viszont a moszkvai sajtó büszkélkedett: orosz légicsapás ölte meg Rakka közelében, sok fegyveressel együtt. 29-én az iráni állami hírügynökség megerősítette a halálhírt, majd visszavonta azt. Július elején Trump amerikai elnök, hol másutt, a Twitteren ünnepelte megölését.

Csakhogy az önjelölt kalifa holtteste nem került elő. Lahur Talabani, az iraki kurd autonómia titkosszolgálatának főnöke a múlt héten azt mondta a Reutersnek: „99 százalékig biztos” benne, hogy al-Bagdadi él, és a szíriai Rakkában rejtőzködik. Emlékezzünk, a szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzőjének tartott Oszama bin Laden nyomát bottal ütötték kerek egy évtizeden át (2001–2011), mire amerikai kommandósok végeztek vele Pakisztánban. 




Linda W. eszelős kalandja

Bizarr képsor. A Moszult felszabadító katonák diadalittasan fényképezik, videózzák mobiltelefonnal foglyukat.

A becses hadizsákmány egy riadt, sápadt, piszkos, szemlátomást nem oda való lány. Még napokig tart, amíg a drezdai államügyész megerősíti: a tinédzser a 16 éves német Linda W., aki tavaly nyáron tűnt el otthonról, a szászországi Pulsnitzból, és az IShez csatlakozott.

Néhány hónappal azelőtt Linda átlagos középiskolás volt az egykori NDK területén fekvő kisvárosban. Érdeklődése hirtelen és szenvedélyesen fordult a radikális iszlám felé.

A Facebookon találkozott új barátaival – ezt „távvezérelt radikalizálódásnak” nevezik a német terrorelhárítás szakemberei. A szülők semmit sem vesznek észre. Linda böjtöl Ramadánkor, de azt mondja, diétázik. Új, arcát eltakaró ruháját online vásárolja, és a fürdőszobában próbálja fel.

Először a barátnőinek tűnik fel a változás, például az, hogy már csak arab nyelvű imazenéket hallgat. Az iskolából szólnak a szülőknek, de túl későn. Az akkor 15 éves Linda már elment. Azt mondta, a barátnőjénél alszik a hétvégén, valójában Frankfurtba, majd onnan hamisított szülői beleegyezéssel Isztambulba repül, és gond nélkül átjut az IS által kontrollált területre. Odahaza a tabletjén megtalálják a terrorszervezet propagandavideóit.

Korántsem egyedi az eset, a hatóságok szerint mintegy 200 német nő ment Szíriába és Irakba – feleségül az IS harcosaihoz. Ezért nevezik őket „terrormenyasszonyoknak”. Közülük sokan már nem térhetnek haza. A kormányerők őrizetbe vettek orosz, csecsen, török és kanadai nőket is. Hogy pontosan mi történt Lindával egy éven keresztül, egyelőre nem tudható. Túlélte az eszelős kalandot, de további sorsa bizonytalan. Irakban akár halálra is ítélhetnék, ám valószínűbb, hogy visszatoloncolják Németországba. Ott is indult ellene eljárás, a távollétében felfüggesztették, hazatérte után újrakezdhetik. Persze leginkább rehabilitációra lesz szüksége.

„Az a lényeg, hogy él” – mondja Linda húga, és várja haza. Nem úgy a szomszédok. A keletnémet városkában többen kijelentették a Spiegel hírmagazin riportereinek, nem akarják, hogy a lány újra a környékükön lakjon. „Semmi szükség itt rá. Még a végén magára erősített pokolgéppel jön.”
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!