Volt oka az ágyban forgolódásra Barack Obama amerikai elnöknek a héten. A napokban számos, nemzetközi botrányt kavaró ügyre derült fény.
A hidegháború időszakát idézi Ryan Fogle moszkvai letartóztatása. Némelyeket azonban ez megnyugvással tölt el. Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a héten vette őrizetbe Fogle-t, akit azzal gyanúsítanak, hogy a CIA megbízásából kémként dolgozik. A vád tehát súlyos, a letartóztatásáról készült fotográfiák viszont ezt egyáltalán nem sugallják. A Fogle álcázását biztosító kellékek, a parókák, a napszemüveg és az iránytű egy nyolcvanas évekbeli kémtörténet paródiájaként hatnak. Kétségtelen, a diplomatánál nagy csomag pénz is volt meg egy beszervezési levél az orosz különleges szolgálat emberének, évi egymillió dolláros ajánlattal. A moszkvai nagykövetségen politikai harmadtitkárként dolgozó Fogle ügye nagy port kavart, az egyébként is feszült amerikai–orosz diplomáciai kapcsolatok tekintetében pedig csak olaj volt a tűzre. A következő hónapokra Vlagyimir Putyin és Barack Obama két találkozót is tervezett, egyet Észak-Írországban, egyet pedig Oroszországban. Néhányan úgy gondolják, Fogle letartóztatása akadályoztathatja e terveket. Akárhogy is, a két nagyhatalom közti viszonyt mindenképpen bonyolítja az ügy. Akárhogy is, senkit nem lep meg a kémek létezése, szakértők szerint a külföldön szolgálatot teljesítő orosz kémek száma 2010 óta növekszik. A hidegháború, úgy tűnik, nem ért véget, miként az Obama- adminisztráció megpróbáltatásai sem.
A Fehér Ház csütörtökön hozta nyilvánosságra a kilencvenkilenc oldalnyi, a Bengáziban lévő amerikai követség elleni tavaly szeptemberi támadásával kapcsolatos e-maileket. A támadás során az Egyesült Államok nagykövete, Chris Stevens is életét vesztette. A republikánusok azzal vádolták a Fehér Házat, hogy az elnökválasztások miatt háttérbe szorították a terrorizmusellenes harcot, a kritikákra válaszolva hozta nyilvánosságra szerdán az Obama-adminisztráció az üggyel kapcsolatos elektronikus leveleket. A Fehér Ház mindeddig elutasította ezt, helyette egy kongresszusi bizottságot bízott meg azzal, hogy vizsgálja meg az e-maileket. A másolatok készítését azonban szigorúan megtiltották. Az e-mailek, valamint az egyetlen kézzel írott, jegyzetekkel teli oldal többek között a CIA, az FBI és a Külügyminisztérium közti kommunikációt tartalmazza. Ebből a levélből a CIA kihúzta a bengázi amerikai nagykövet és munkatársai haláláért felelős szervezetek közül az al-Kaidát, valamint a Líbiában működő szélsőségeseket, s a követség elleni támadást egyszerű zavargásként állította be.
Ha ez is kevés lenne, ott van még Obama elnöknek az amerikai adóhivatal (IRS) megbízott vezetője, Steven Miller, akinek távoznia kellett tisztségéből, mert kiderült, az adóhivatal háromszáz konzervatív, adómentességet igénylő nonprofit csoportot, mondhatjuk úgy, hogy politikai ellenfeleket vett célzott és pótlólagos vizsgálat alá, így a republikánus szélsőjobbot, a „Teaparti” alapítványokat. Obama az IRS-nél leleplezett visszaéléseket elfogadhatatlannak nevezte, meggyőződése, hogy csak akkor állhat vissza a bizalom az amerikai adóhivatal iránt, ha azt új vezetőség irányítja. A republikánus politikusok Obama Watergate-jeként emlegetik a történetet, utalva a demokraták washingtoni székházába való 40 évvel ezelőtti politikai betörésre, amely elvezetett Nixon republikánus elnök lemondásához.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!