Késés miatt szabadlábon

Szabadon engedték egy brutális gyilkosság egyetlen gyanúsítottját a héten – közölte a Blikk. A miskolci K. Márta (53) a gyanú szerint megverte, majd zsineggel megfojtotta 86 éves szomszédasszonyát. A bíró azért is döntött így, mert 19 hónap alatt sem készült el a perdöntő hemogenetikai szakvélemény, amely a vérből vett minta alapján segít azonosítani az elkövetőt. Nem ez volt az első ügy, amely felborzolta a kedélyeket a DNS-vizsgálatok késlekedése kapcsán. Jozef Rohac esetében a Fővárosi Főügyészség vizsgálatot is indított a rendőrségen és a szakértői intézetben, hogy tisztázzák: kit terhel a felelősség azért, hogy csak hónapokkal a Fenyő-gyilkossággal gyanúsított szlovák férfi szabadlábra helyezése után derült ki, hogy a gyilkos sapkájában az ő DNS-ét találták meg. Az ügyészség vizsgálata személyi felelősséget állapított meg a DNS-bizonyítékok időleges eltűnésének ügyében, és ennek több érintettje is volt a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetben (BSZKI), annak vezetője ekkor távozott is. De a DNS-vizsgálatok hosszadalmas elkészülésével indokolták a rendőri vezetők a nyomozások lassúságát a kiskunlacházi eset és a romák elleni Molotov-koktélos támadások után is. Pedig a kiemelt, súlyos erőszakos jellegű bűncselekményeket vagy a nyilvánosságot kiváltképp érdeklő ügyeket, amelyekben az emberek gyors rendőri intézkedést várnak – mint például a francia diáklány, Ophélie halála –, az igazságügyi szakértők eleve soron kívül kezelik, és más ügyek várólistára kerülnek.

Míg 2009-ben mintegy 3 ezer „várakozóról” és akár fél- vagy másfél éves csúszásokról, s emiatt kapott többszöri bírságolásról beszélt az intézet akkori vezetője, ma ez a szám sokkal nagyobb is lehet. Pádár Zsolt a hvg.hu-nak akkor ezt azzal magyarázta, hogy az intézet szakértői osztályának leterheltsége két és félszeresére emelkedett, s így az esetek nagy részében helytállóak azok a rendőri vezetői nyilatkozatok, miszerint a büntetőeljárások azért húzódnak el, mert csúsznak a vizsgálatok elkészítésével. Korábban a szakértői intézet arról beszélt, hogy a pénz évente legfeljebb 400-500 ügy fedezetét biztosítja és a rendőrség komoly elmaradásban van. Ma már 7 milliárddal tartozik nekik a rendőrség. Nevük elhallgatását kérő szakemberek szerint ugyanakkor leginkább az okoz egészen elképesztő késedelmeket, hogy az ország összesen 6, többek között egyetemi diagnosztikai laborja helyett a rendőrség maga alá vont egyetlen intézményébe tódulnak a feladatok. „Míg korábban mindannyian végeztük ezt a munkát, átlagosan 3-6 hónapos határidővel, addig ma egy helyen készülnek a vizsgálatok, a korábbi idő többszöröse alatt. Heti 15-20 ügyről beszélünk, egy szakértő egy bűneseten napokat, heteket dolgozik, és már korábban is a túlterheltségre panaszkodtak” – mondta az egyik szakember. Ha jön egy kiemelt ügy, mint a meggyilkolt rendőrségi pszichológusnő esete, az soron kívül kerül, s minden erejét leköti a munkatársaknak, így van olyan, hogy akár évekig is várakozik egy-egy vizsgálat. „Ma a bűncselekmények bűnjeleinek vizsgálatát más laborokkal nem végeztetik el, legfeljebb a bírói szakaszban kirendelt vizsgálatok kerülhetnek máshová. Pedig már így is csak a legszükségesebb esetekben rendelnek el DNS-vizsgálatot, kisebb bűncselekmények esetében nem is” – fogalmazott egy másik forrásunk. A vizsgálatok ára százezertől akár tízmillió forintig is terjedhet, miközben a spórolás jegyében szűkülnek a vizsgálati keretek: a célra a korábbi költségének töredékét kapja a rendőrség, rajta keresztül pedig komoly késedelmekkel az intézet, ami folyamatosan gazdálkodási gondokkal küzd. A neve elhallgatását kérő szakértő szerint az egész rendszer azért is pazarló és ésszerűtlen, mert egyéni érdekek mentén születnek a döntések: például a DNS személyiségprofilok kialakítására és megőrzésére kiírt több mint 100 milliós, zárt körű meghívásos labortendert egyetlen cégre írták ki. A rendszer az uniós normákkal is szembe megy, az ugyanis előírja, hogy az a szerv, amelyik nyomoz, nem szerepelhet szakértőként is egyben. Ráadásul jogilag aggályos az is, hogy a jogszabályok által kijelölt szakértők körét miként szűkítheti a rendőrség, s szabhatja meg, hol kell kérni a vizsgálatokat. A szakma már kezdeményezte, hogy vagy egy – valamennyi szakembert és kapacitást egybe gyűjtő – központ legyen, vagy több, az országban szétszórt, de átjárható, szakemberképzést is biztosító vizsgálati hely – eddig hiába.

A BSZKI-nál és az Országos Rendőr-főkapitányságon is érdeklődtünk – az ORFK az előbbi helyett is válaszolt: a vizsgálatok időtartama 48 óra és 2-3 hónap közé tehető, és sok tényező befolyásolja az időigényt; például ha különböző időpontokban, illetve helyszíneken rögzítenek bűnjeleket, az nyújtja a vizsgálatot. Az ORFK szerint nem igaz, hogy száznál több vizsgálat áll sorban (a Blikk ezt állította), de arra nem adtak magyarázatot, hogy akkor miért nem sikerült 19 hónapig elvégezni egy vizsgálatot egy gyilkossági ügyben. Sőt, közölték: a fejlesztéseknek köszönhetően a BSZKI jelentősen gyorsította az ügyek feldolgozását, és „a jövőben az időszerűség további javulása várható”.

„A bizonyítékszegénység miatt talán még potenciális gyilkosok is szabadlábra kerülhetnek, miközben ártatlanok tölthetnek akár két évet is előzetesben – sajnos egyik sem zárható ki. Az utóbbit a nyomozati eljárások rendkívüli elhúzódása miatt persze jóval reálisabbnak tartom, mint azt, hogy nagyon súlyos bűnügyek alaposan gyanúsítható, és embertársaikra veszélyes gyanúsítottjait engedjék szabadon” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Bánáti János szerint erre már csak azért is kisebb az esély, mert közvéleményt megrázó, nagy és viszonylag ritka ügyekben még a DNS-azonosítást is mások elé sorolják.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!