Ha valamiből, hát ebből film lesz, egy politikai thriller – árulások és ármánykodások sora taszította válságba a kormányzó brit konzervatívokat. A belső harcok végül azt eredményezték, hogy Theatcher után újra nő lesz Nagy-Britannia kormányfője.

 
 
 

Nagy-Britannia következő miniszterelnöke nő lesz – döntötték el a konzervatív brit képviselők csütörtökön, így legalább egy biztos pont már van a két hete tartó politikai zűrzavarban. A pártelnök- és egyben miniszterelnök- jelöltet állító előválasztáson három versenyző közül kellett a toryknak dönteniük.

Theresa May belügyminiszter, Andrea Leadsom energiaügyi miniszter és Michael Gove igazságügy-miniszter közül végül a két hölgy került ki győztesen, de a szeptember 9-én tartandó végső megmérettetés esélyeiről sokat elárul, hogy May 199 voksot kapott, míg Leadsom csak 84-et.

Igazán csúnya vereséget Gove szenvedett 46 szavazattal, ami az elmúlt időszakban tanúsított, politikai thrillerbe illő áskálódásának fényében azt mutatja, van még igazság a földön. Gove ugyanis fél éven belül két barátját is hátba szúrta, amiért – ha hinni akarunk a népmeséknek – a párttagság most megbüntette.

Az első áldozat David Cameron miniszterelnök volt, akinek politikai karrierjét köszönheti az egykori újságíró. Gove a 1990-es években hiába akart bekerülni elemzőnek a torykhoz. Álmát csak több mint egy évtizedes késéssel tudta megvalósítani, mikor a 2005-ben pártelnökké választott Cameron pozíciót ajánlott barátjának. Ám Gove hiába kapaszkodott fel Cameron hátán előbb oktatásügyi árnyékminiszterré, majd a 2010-es győzelem után valódivá, ahonnan öt évvel később az igazságügy-miniszteri székbe ült, a támogatás nem volt elég arra, hogy Nagy-Britannia európai uniós tagságáról szóló kampányban Gove a miniszterelnök mellé álljon.

A konzervatívok Brexit-kampányát így másik barátjával, Boris Johnson volt londoni polgármesterrel vezette. Kapcsolatuk nem indult zökkenőmentesen, hiszen az 1990-es években publicistaként még nagy riválisoknak számítottak. De éppen Cameron volt, aki összebékítette őket. Minden jól is ment egészen addig, míg legnagyobb meglepetésükre győztek, hiszen a kilépéspártiak kerültek többségbe a két héttel ezelőtt tartott referendumon. Még nagyobb pofon volt számukra, hogy a hivatalos eredmények bejelentése után a kormányfő lemondott.

A sokkból ocsúdva a nagy taktikus Gove aznap támogatásáról biztosította Johnsont, ha indul a miniszterelnöki bársonyszéket is jelentő pártelnökségért. Boris győzelmét már aznap sokan biztosra vették.

A referendumot követő vasárnapra taktikai megbeszélést hirdettek Johnson vidéki házába, ahol már érezhető volt a feszültség a két politikus kampánystábja között. Nem voltak hajlandóak megosztani egymással azoknak a konzervatív képviselőknek a listáját, akiket már sikerült maguk mögé állítani, ami Johnsonék szemében furcsának tűnt, hiszen elvileg szövetséget kötöttek. Majd Gove és Johnson is összevesztek, mivel előbbi szerette volna, ha Johnson beveszi a kormányba George Osborne pénzügyminisztert, de az akkor még befutónak tartott volt londoni polgármester nem akart egyelőre semmit sem ígérni egyik legfőbb vetélytársának. A következő hét elején aztán összecsaptak a két politikus holdudvarába tartozó újságírók. De hogy valami nincs rendben, azt csak Gove szintén publicista feleségének, Sarah Vine-nak egy kiszivárgott e-mailjéből lehetett sejteni. Azt, hogy az újságíró mennyire szeretné férjét az ország élén látni, régóta nem titkolja, így a Brexit-kampány alatt egyesek már csak Lady Macbethként emlegették.

A teória helyességét bizonyította az állítólag rossz címre küldött elektronikus levél is, melyben arra biztatta férjét, ne engedjen Johnsonnak, és vegye elő a makacs énjét.

De hogy hátba akarják Boris Johnsont támadni, az csak szerda este vált nyilvánvalóvá, mikor egy partin Gove kampányfőnöke, Nick Boles valahogy elfelejtette átadni azt az üzenetet, amelyben a miniszterelnök- aspiráns a pénzügyminiszteri posztot ajánlja a szintén Brexit-párti és szintén kormányfőesélyesnek tartott Andrea Leadsomnak.

Gove stábja viszont azt állította, Johnson felejtette a cetlit a parlamenti irodájában, és szerintük azt is megígérte, hogy egy Twitter-üzenetben is kihirdeti az ajánlatot, ez nem történt meg. Így Leadsom hazament a partiról, Gove emberei pedig éjfél körül megelégelték a vacakolást, és úgy döntöttek, főnöküknek is indulnia kell a pártelnökségért.

Míg csütörtök reggel Johnson az utolsó simításokat végezte a hivatalos bejelentést előkészítő beszédén, Gove már a kormánytagokat hívogatta az ajánlataival. 9-kor aztán a Johnson-stábot is értesítették a terveiről, de Gove személyesen nem merte döntését elmondani egykori barátjának. Mikor Boris megtudta a hírt, egyszerűen annyit mondott: akkor talán nem kellene indulnom. És azóta sem igazán szólalt meg.

Gove és stábja ezen a héten is folytatta a megkezdett aknamunkát. A célpont ezúttal Andrea Leadsom volt, akinek a megállításáról küldött üzeneteket Theresa May híveinek.

Azzal riogatta őket, hogy a párttagság végül az „új arcnak” számító Leadsomot választaná meg. Ez bennfentesek szerint Maynek is kedvezett volna, mivel a belügyminiszter könnyebb ellenfélnek ítélte Goveot Leadsomnál, és stábjára bízta, hogy nyerjenek támogatókat a tervhez.

Most azonban úgy tűnik, egyik „régi arc” aknamunkája sem ért célt, mert a pénzügyi életből a politikába 2010-ben átigazolt Andrea Leadsom lett a toryk másik pártelnökjelöltje. Sőt ha mese továbbra is ilyen szépen folytatódik, még az is lehet, hogy a konzervatívok okulnak a hibákból, és szeptemberben a gyökeres változásra szavaznak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!