Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki beszédében a gazdaság gyökeres átalakulásáról beszélt, szerinte egy új világ jött el, ahol szinte ingyen van a pénz és az energia.
Hivatkozott arra, hogy több fejlett országban az államkötvények nullaszázalékos vagy az inflációt sem elérő kamattal kelnek el. Ez szerinte Magyarország számára új lehetőségeket nyit a fejlődésre. Első pillanatra valóban örömteli eseménynek tűnik, hogy a hitelezők már ingyen, sőt akár ráfizetéssel is akarnak pénzt kölcsönözni az Egyesült Államok vagy Németország számára. Azonban megvizsgálva az okokat, nincs miért örülni.
A 2007-es hitelválság kiváltó oka a lakosság évtizedek óta tartó eladósodása, a gazdaság az elmúlt évtizedekben a lakossági túlköltekezés miatt tudott nőni. A válság kirobbanásakor nagyarányú hitelleépülés indult meg, ami értelemszerűen az addig túlpörgetett termelés komoly visszaesésével párosult. A visszaeső kereslet és ezzel összhangban a visszaeső termelés munkanélküliséget és az árak zuhanását váltja ki. Mivel a munkájukat elvesztő emberek sem tudnak fogyasztani, ez újabb kereslet-visszaesést okoz, ezzel beindul egy szinte megállíthatatlan lefelé tartó, pusztító spirál.
Azért, hogy ezt megakadályozzák az államok, a jegybankok hatalmas mértékben elkezdték csökkenteni a jegybanki kamatokat. Ha alacsony a kamatkörnyezet, nem éri meg takarékoskodni, ellenben érdemes hitelből új autót vagy lakást venni. Ettől várták a gazdaság élénkülését. Azonban a kívánt hatás nem volt megfelelő, ezért a jegybankok elkezdtek elképesztő mennyiségű pénzt önteni a piacokra. Ennek formája, hogy a Fed nagy mennyiségben vásárolta fel az amerikai államkötvényeket és egyéb vállalati kötvényeket, ezzel leszorította az árukat, így jött létre a nulla közeli kamatkörnyezet.
Ez azonban egy beteg gazdaság tünete, a jegybank próbálkozása, hogy a gazdaság elkerülhesse az elkerülhetetlent, az elmúlt évek hitelből történő növekedésének a leépülését.
Sokan joggal attól tartanak, hogy megismétlődik a nyugati világban is Japán esete. A japán gazdaság a nyolcvanas években pörgött túl, ami 1990-ben összeomláshoz vezetett. A japán jegybank is ugyanezekhez az eszközökhöz nyúlt, levitte a kamatlábat nullára, de a várt fellendülés elmaradt.
Mivel már nem maradt a kezében további eszköz, az elmúlt két évtizedben a kamatlábak beszorultak a nulla közeli szintre, és a japán gazdaság azóta is folyamatosan küzd a recesszióval és a deflációval.
Vagyis nagyon drága árat fizetünk azért, mert most „ingyen” van a hitel a fejlett államokban, és csak remélni tudjuk, hogy ez a súlyos tünet hamarosan elmúlik a világgazdaságból.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!