Jól hangzik az egy százalék alatti infláció és az egy százalékot meghaladó gazdasági növekedés. Valójában azonban arra utalnak, hogy a magyar gazdaság „kazánjában” alig parázslik valami.
Javuló költségvetési mérleggel, jegelt államadóssággal, a kádári éveket idézően lapos inflációval és szerény növekedési kilátásokkal büszkélkedik Orbán Viktor miniszterelnök. Mielőtt hasra esnénk az ölünkbe pottyant sok jótól, érdemes kicsit a számok mögé nézni. Annál is inkább, mert a Moody’s már figyelmeztetett: „mozgáskorlátozott” a magyar gazdaság. Amit azért érdemes komolyan venni, mert a hitelminősítő nem annyira kormányzati csoport terapeuta, sokkal inkább nemzetközi „futballbíró”. És a foci hasonlatnál maradva, Magyarország még nem jutott vissza az első osztályába. Bóvli kategóriás államkötvényeinket továbbra sem ajánlják befektetésre. Nézzük előbb a költségvetést. Bár az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében nem került szóba a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás esetleges újraindítása – sőt, országunk abba a szűk körű eminens európai csoportba került, amely javítani tudott az államháztartási egyenlegén – mégis észre kell venni, hogy Görögországgal, Portugáliával és Romániával kerültünk egy csoportba. Ahol két mentőcsónakba emelt (Görögország, Portugália) és két mentőövet kapott (Románia, Magyarország) ország teljesít önmagához képest kicsit jobban.
Az államadósság stagnálása is jól hangzik. De emlékezhetünk, hogy a ciklus elején a kormány még az adóssághegy elbontására készült, később pedig alkotmányos kötelezettséget vállalt a csökkentésére. Eddig egyikre sem került sor, s a megszüntetett adósságnyomás- mérő most is a GDP 80 százaléka körüli értéket mutatna. Miután az államadósság lényegében nem más, mint az egymást követő államháztartási hiányok kristályosodása, nyilvánvaló, hogy az állami túlköltekezés az egyik oka az adósságszint megrekedésének.
A másik oka pedig a gazdaság pangása. Bár remek kormányzati nyilatkozatokra ad alkalmat a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, kár, hogy az egy százalék fölöttiség csak olyan szezonális hatásoknak köszönhető, mint a jó termés, meg a kampányberuházások nyomán néhány hónapra nekilendülő építőipari aktivitás.
Nem véletlenül figyelmeztetnek tehát a hitelminősítők és a piaci elemzők a magyar gazdaság növekedési korlátaira. A kormányzati propaganda szerint „legyalult” – egy százalék alatti – infláció is erre utal. A fogyasztói árak alakulása ugyanis a gazdaság egyfajta hőmérője, ami jól jelzi a „kazán” fűtöttségét. A magas infláció, a túlfűtöttség, éppoly egészségtelen, mint a rendszer lefagyása. Nos, a magyar gazdaság kazánjában mostanában alig parázslik valami.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
