Semmelweis országában használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt az unióban. De nemcsak a pénzzel, hanem a hozzáállással is gond van, ellopnak mindent, ami mozdítható. A kormány plakátokkal harcol a szuperbaktériumok ellen.
Úgy tűnik, végre a kormány is próbálja felvenni a fonalat, ha a kórházi fertőzésekről van szó. Még ha külön erre a célra szánt forrás egyelőre nincs is, de a kézmosásra figyelmeztető plakátokkal már próbálkoznak. Csak remélni lehet, hogy lesz eredmény is. Azt ugyanis, hogy mennyire jelentős probléma a kórházakban szaporodó és a legtöbb antibiotikumnak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok, egyre többen tapasztalhatják családjuk, rokonuk érintettsége miatt is. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben biztosan a fertőzés volt a halál oka vagy közrejátszott abban.
A kormány kéthetes Moss kezet! kampánya során a kórházak, rendelők közelében helyeztek el plakátokat, hogy ha egy látogató leszáll a buszról, villamosról, rögtön szembesüljön azzal, neki is felelőssége a betegek védelme. A gyenge immunrendszerű páciensek – például az idősek vagy a gyerekek – ugyanis akár bele is halhatnak egy nehezen kezelhető kórházi fertőzésbe, amelynek terjedése visszaszorítható a megfelelő fertőtlenítéssel, takarítással, kézmosással. Ebben igen jelentős szerepet játszanak az alkoholos kézfertőtlenítők, mégis, ritkán lehet találkozni adagolókkal a kórházakban, akárcsak WC-papírral vagy szappannal. Ez persze nem egyedül az intézmények hibája, gyakran alig egy-két óra után eltűnnek a kirakott gurigák és szappanok. Elvisznek mindent, ami mozdítható.
Falból kiszakított csövek
Ezt Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója is megerősítette lapunknak. Mint mondta, csinálhatnak ők bármit, ha valamit el akarnak lopni, az nem marad a helyén. Még a WC-ülőkét is leszakítják, az egyik szakrendelőben pedig korábban a falból is kiszerelték a csövet.
– Nyilván én is dühöngök, ha más kórházba megyek látogatni egy ismerőst, és kezet akarok mosni, de nem tudok, mert nincs szappan sem. Mégis, látni kell, hogy ez nem csak anyagi probléma. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, a társadalomnak, az emberek megközelítésének is változnia kell. Még nálunk is kihívás, hogy folyamatosan ellenőrizni kell az adagolókat, mert állandóan viszik haza a kézfertőtlenítőt a látogatók és a dolgozók is – fejtette ki Bodnár Attila.
Az általa vezetett intézményben egyébként három éve sikeresen működik egy ellenőrzésen alapuló módszer, melynek célja a kórházi fertőzések terjedésének visszaszorítása. Az intézményben speciális lámpával ellenőrzik a takarítás minőségét, a tapasztalatokat pedig megosztják a takarítószemélyzettel. Ezzel jelentős javulásokat sikerül elérniük. Az igazgató úgy véli, bár némileg többet költenek fertőtlenítőszerre, ez még mindig olcsóbb, mint ha drága antibiotikumokat kellene vásárolni. Arról nem is szólva, hogy a betegek és a dolgozók is nagyobb biztonságban vannak.
Magyar módszer Amerikában
Bodnár Attila szerint ha valamin, akkor a fertőtlenítőszeren nem szabad spórolni. A Bajcsy kórházban a legeldugottabb részekre is felszerelték a könyökkel működtethető kézfertőtlenítő adagolókat, amiket a látogatók is rendszeresen használnak.
– Folyamatosan ellenőrizzük, hogy ezek fel legyenek töltve. A kórterem takarítása mellett a műtő takarítására is kidolgoztunk egy technikát, amit alkalmazunk is. Nagy siker, hogy a módszert átvette a világ egyik legjobb kórházának számító amerikai Mayo Klinika is. Ott most a Bajcsy kórház műtéti fertőtlenítési technikáját használják – mondta az igazgató.
Magyar sikerekből tehát nincs hiány, már csak az kellene, hogy az amerikai sztárklinika mellett a hazai kórházak is kövessék a jó gyakorlatokat.
Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete alelnöke a Vasárnapi Híreknek a mostani plakátkampánnyal kapcsolatban elmondta: több intézményben fokozottan figyelnek a kézfertőtlenítő mennyiségére abban a két hétben, míg a kampány tart, hogy az emberek ne csak a plakátokat lássák, hanem ahhoz kapcsolódóan cselekedjenek is. A cél maga a szemléletváltás, ez volna a legfontosabb.
Kiemelte: nagyon jó, hogy a témával végre komolyabban kezdett foglalkozni a kormány, azonban sajnos tény, hogy az utóbbi években nem javult érdemben az alkoholos gél felhasználásának mennyisége. Szomorú, de az uniós országok közül Magyarországon használják a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítő gélt az egészségügyi intézményekben. Ez ugyanis nálunk 6 liter egy nap alatt ezer betegre számítva, míg ugyanez Svédországban 40 liter. Hegedűs Zsolt szerint sokat lendíthet a helyzeten az a szeptemberben hatályba lépő miniszteri rendelet, amely szerint minden egyes betegellátási ponton elérhető kell legyen alkoholos kézfertőtlenítő-adagoló, amit az ellátónak kell biztosítani.
Megválaszolatlan kérdések
Az alelnök szerint nagyon fontos, hogy Kásler Miklós első lépésként kiadott egy infekciókontrollal kapcsolatos miniszteri rendeletet, mert ennek látványos és gyors eredménye lehet. Főleg, ha a szobákban valóban megjelennek a kézfertőtlenítő adagolók.
– Ez jelentős beavatkozás, kérdés, hogy milyen lesz a megvalósítás, sok részlet ugyanis még tisztázatlan. Ilyen például a finanszírozás. Az erre fordítható összeg ugyanis egyelőre nem jelent meg külön a költségvetésben – fejtette ki Hegedűs Zsolt.
Az említett rendeletben egyébként több, kórházi fertőzések visszaszorításával kapcsolatos feladatot is meghatároznak a nővérek számára, de őket is motiválni és oktatni kellene, hiszen egyébként is meglehetősen túlterheltek. Egyelőre nem látni azt sem, hogy ez a rendelet mitől lesz más, mint azok, amelyeknek minimumfeltételként már most is érvényben kellene lenniük a kórházakban.
– Nem látom azt az ösztönző rendszert, amiért egy kórház, orvos, nővér vagy menedzsment azt mondja, hogy mostantól a leírtak szerint dolgoznak majd. A rendelet szerint évente lesznek ellenőrzések, de nem tervezik azok eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Pedig ennek óriási ereje lehetne. Publikálni kellene az adatokat és anonim módon megkérdezni a betegeket is a tapasztalataikról. Ebből születhetnének jó gyakorlatok, amelyek aztán valódi ösztönzők lehetnének – mondta az alelnök.
A szakszervezet tavaly egyébként egy akció keretén belül 100 liternyi kézfertőtlenítőt adományozott a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetnek is. A kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében ők már akkor javasolták, hogy minden betegellátási ponton (kórterem, ambulancia, rendelő, vizsgálóhelyiségek stb.) legyen elérhető alkoholos kézfertőtlenítő gél, mint a betegellátás minimumfeltétele. Ez azonban akkor nem valósult meg. Mindannyiunk érdeke, hogy most változzon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
