Többet is hajlandó adni a társadalom az időseknek: az aktív korúak meglepően szolidárisak a nyugdíjasokkal – ez derül ki exkluzív kutatásunkból. Illetve az, hogy az emberek többsége érzi: a politika hatékonyan manipulálja az időseket, akik megélhetése gyakorlatilag kizárólag az államtól függ. A hatalom viszont tőlük.
31% szerint a Fidesz-kormányok tettek a legtöbbet a nyugdíjasokért
55% szerint a nyugdíjasok többsége a Fideszt támogatja
72% úgy gondolja, a politika ígéretekkel, fenyegetésekkel befolyásolni tudja a nyugdíjasok pártválasztását
72% nem ért egyet azzal, hogy az ország jelenlegi helyzetében ne lenne lehetoség a nyugdíjasok helyzetének javítására
75% véleménye szerint a nyugdíjasok helyzete romlott vagy nem változott az utóbbi 3-4 évben
86% szerint helyes, hogy a nyugdíjasok nagyon kedvezményes áron utazhatnak
77% gondolja azt, hogy a nyugdíjasok többsége nehezen él meg Magyarországon
- - - - - - - -
Nyugdíjas: az állami gondoskodástól függő, ezért a politikának erősen kiszolgáltatott idős ember, aki helyzete miatt az egyik legfontosabb célcsoport a pártok számára – így szólhatna a „magyar közbeszédszótár” meghatározása.
Szikra Dorottya szociálpolitikus, az MTA főmunkatársa szerint ezt a felfogást erősítette a Fidesz-kormány akkor, amikor a közszférában kötelezővé tette a nyugdíjba vonulást, vagy amikor bevezette a Nők 40 programot, ami a nőket vezeti ki (idejekorán) a munkaerőpiacról.
Mára a magyar nyugdíjasok viszonylagos jólétben élnek – legalábbis a 121 ezer forintos átlagnyugdíj ezt sugallja. „A ’90-es évek óta hagyományosan az a vélemény, hogy az idős emberek sorsa sanyarú – mondja Szikra Dorottya –, pedig a helyzetük a 2000-es években folyamatosan javult.” Miközben a többgyerekes családok egy jelentős része teljesen elszegényedett és drámai mértékű a gyerekszegénység. Az állam számos, minden családnak járó készpénzes ellátást elsorvasztott az utóbbi évtizedben (a családi adókedvezmény csak a jobb anyagi helyzetű famíliáknak jó igazán), miközben a nyugdíjakat folyamatosan emelte 2004 óta.
A harmincas években rossz fordulat
Arról persze szó sincs, hogy a 2 millió nyugdíjas dúskálna: 1,1 millió járandósága nem éri el a havi 100 ezer forintot – összehasonlításképpen: a létminimum mintegy 93 ezer forint. (Az más kérdés, hogy az idősek között is egyre inkább nyílik szét a nyugdíjolló, ugyanis, mióta eltörölték a nyugdíj felső határát, egyre többeknek hoz kifejezetten magas összeget a postás.) Szikra Dorottya szerint ezt a „küszködő tömeget” érzékelhetik a válaszadók is, amikor 98 ezer forintra becsülik az átlagnyugdíjat, holott az valójában 121 ezer forint – erre mutatott rá ugyanis a Publicus Intézet mérése, amely a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült.
A nyugdíjrendszer egyelőre fenntartható és stabil lábakon áll Szikra Dorottya szerint, így a szakemberek joggal igyekeznek csitítani a nyugdíjkatasztrófát vizionálókat. Az viszont igaz, hogy a nem is olyan távoli 2030-as évek fordulatot hozhatnak az ellátásban. Egyrészt akkor megy majd nyugdíjba az a generáció, amely már csak a rendszerváltás után dolgozott. A nyugalomba vonulók növekvő része abból a rossz munkaerő-piaci helyzetű, alacsony végzettségű társadalmi rétegből kerül ki majd, akik minimálbérre voltak bejelentve, vagy éppen semmilyen járulékot nem fizettek utánuk. És nagy számban akadnak olyanok, akiknek 20 év járulékfizetési idejük sem lesz meg, így nem lesznek időskori nyugdíjra jogosultak.
Mindeközben a demográfiai trendek és az elvándorlás miatt fokozatosan csökken a járulékfizetők száma, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjra fordítható források is apadnak – azaz időskori szegénység vár a rosszabb helyzetű munkavállalókra.
Szolidaritás és önzés
Pedig a társadalmi érzékelés szerint a nyugdíjasok már most sem élnek jól. Szerencsére a számok azt mutatják, szolidáris a társadalom az idősekkel. Mégis: nem árt egy csepp távolságtartással kezelni az adatokat. Egyrészt ezt a „közösségi felelősségérzetet” az élteti, hogy az emberek rendre alábecsülik, mennyiből is élnek a nyugdíjasok. Másrészt az idősekhez való viszony egy kényes énképkérdés, azaz kétséges, bárki bevallaná-e, hogy igazából hidegen hagyja, miképp gondoskodik a társadalom élemedett korú polgárairól. Csakhogy amikor azt firtatja a Publicus Intézet, hogy „a dolgozóknak a saját nyugdíjukról kellene gondoskodniuk, nem a jelenlegi nyugdíjasokat eltartaniuk”, nos, ezzel a válaszadók többsége egyetért (igaz, nem átütő különbséggel). Márpedig a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó szisztéma, azaz a foglalkoztatottak által befizetett nyugdíjjárulékot rögvest át is utalja az időseknek. Következésképpen, amikor valaki inkább a saját nyugdíjas korára gyűjtögetne, és nem a jelen öregjeit finanszírozná, az csökkentené az általa fizetett járulék nagyságát, ami szolidabb időskori ellátást jelent.
Lenne miből
Papírforma szerint erről szó sincs: még az aktívok többsége is úgy gondolja (lásd kördiagramunkat), hogy többet kellene juttatni a nyugdíjasoknak – és bármilyen is az emberek 72 százaléka szerint a gazdasági helyzet, nem szabad beletörődni, hogy az idősek körülményein nem lehet javítani. Ez a szándék viszont a költségvetés világában több járulékot jelentene, hiszen Orbán Viktor korábban világossá tette, hogy az időskori ellátást kizárólag a nyugdíjalapból lehet biztosítani. Abban persze van ráció, ha a „jótevő többség” nem járulékemelésből (amit a politika legfeljebb meggyőző választási vereség után merne meglépni) biztosítana magasabb nyugdíjat, hanem a keresetek emelkedésével. Emlékeztetőül: a bruttó átlagkereset a január– júliusi időszakot nézve 271 231 forint volt, míg az előző év azonos időszakában 240 841. Ez azt jelenti, hogy az idén egy átlagkereső 27 123 nyugdíj-biztosítási járulékot (a bruttó bér 10 százaléka fizetett), 12,6 százalékkal többet, mint egy esztendővel ezelőtt. Azaz a nyugdíjkassza valóban többet oszthat szét.
Nem jó nekik
Amire az emberek szerint mindenképp szükség lenne, hiszen zömük úgy véli, a nyugdíjasok elég nehezen tudnak megélni. Persze a szolidaritási szintet, illetve a valóságérzékelést némiképp befolyásolja a pártszimpátia, de még a Fidesz-tábor 61 százaléka is úgy gondolja, hogy kihívás a hazai nyugdíjaslét. Amit a szocialisták 94, a Jobbik 82 és a bizonytalanok 84 százaléka tart nehéznek. Utóbbi adat pontosan jelzi a politika számára, hogyha ebből a körből szeretne halászni, akkor ellenzéki pártként hiteles nyugdíjígéreteket kell tennie, kormányerőként pedig vagy emelni, vagy olyan egyszeri juttatásokat biztosítani, mint az év vége felé járó nyugdíjprémium (esetleg Erzsébet-utalvány-osztás). Már csak azért is, mert a 60 év fölöttiek (lényegében maguk a nyugdíjasok) 78 százaléka érzi úgy, hogy nem olyan jó itt neki. És bizony ez a csoport a legnagyobb homogén szavazói (mint szó volt róla: 2 milliós) réteg, ráadásul politikailag a legaktívabb is. A nyugdíjasok helyzetének megítélésen pedig az sem változtat, hogy miként arra Szikra Dorottya rámutatott: az emberek rendre (több mint 20 százalékkal) alábecsülik az időskori ellátás mértékét.
Alulbecsülik
Mert egy dolog a statisztika, és teljesen más az észlelés.
A mindennapi megélhetések ugyanis meghaladják az inflációkövető nyugdíjemelést, így az általános pénzromlás mértékénél durvábban drágulnak az élelmiszerek és a különböző szolgáltatások, illetve a rezsiköltségek nem követik a világpiaci árakat. Így eshetett meg, hogy a Publicus Intézet mérése szerint a polgárok mintegy 58 százaléka hiszi, hogy az átlagnyugdíj mintegy 100 ezer forint, holott a valóságban 121 ezer. (Ráadásul a társadalom több mint ötödének – és ez az arány a nyugdíjasokra is igaz – fogalma sincs arról, mennyire rúg az átlagos időskori ellátás.) Nem véletlen, hogy az emberek 49 százaléka úgy érzékeli: nem javult a nyugdíjasok helyzete, míg 26 százalék szerint egyenesen romlott. Azaz a társadalom többsége úgy látja: a kormány képtelen volt tartani azt az ígéretét, miszerint megvédi a nyugdíjakat. Persze a Fidesz-szimpatizánsok 44 százaléka szerint az idősek helyzete igenis javult, ám még a kormánypárt szavazói között is többségben vannak a helyzet stagnálását, illetve romlását észlelők.
Fidesz-istenítés és hallgatás
Ennek ellenére mégis fura válasz született arra a kérdésre, hogy vajon melyik kormány tette eddig a legtöbbet a nyugdíjasokért.
A „versenyt” – minden jelenlegi elégedetlenség ellenére – a Fidesz nyerte: az emberek 36 százaléka szerint a három Orbán-kormány biztosította a legtöbb jót az időseknek, míg a Horn-, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai- kabinetet (együttesen) mindössze 20 százaléknyian hozták ki győztesnek. Az eredmény nem csoda, hiszen a Fidesz-szavazók összesen 79 százaléka találta nyugdíjügyben legmenőbbnek az Orbán-kormányokat. Ami viszont elgondolkodtató, az a jobbikosok és a bizonytalanok hozzáállása. Előbbiek 29 százaléka szerette az Orbán-kabineteket és 26 százaléka a szocialista kormányokat, 40 százalékuk azonban egyáltalán nem tudott vagy nem akart válaszolni. Utóbbiak 17 százaléka tartotta a legjobbnak az Orbán-kormányokat és 22 százaléka az MSZP-s kabineteket, a nem válaszolók aránya viszont 56 százalék volt. Ami azt jelzi, bármit mond a kormány a nyugdíjról, az a jobbikos és a bizonytalan rétegnek nem felel meg.
Nem dőlnek be
Valószínűleg nem véletlenül: ez a két kör hiszi a leginkább, hogy a politika ígérettel és fenyegetéssel befolyásolhatja a nyugdíjasok szavazási hajlandóságát. A jobbikosok 84 százaléka vélekedik így, a bizonytalanok 74 százaléka. (De még a Fidesz-szimpatizánsok is pontosan érzik/értik az állam ráhatási lehetőségét – 61 százalékuk szerint a hatalom maga felé hajlíthatja a nyugdíjasokat.) Ebből pedig szervesen következik az, hogy a többség szerint a nyugdíjasok a Fideszt támogatják. Így gondolja a Fidesz-tábor 72 százaléka, a jobbikosok 57 százaléka és a bizonytalanok 44 százaléka. Az MSZP-szimpatizánsok 40 százalékkal a „feltételezési lista” utolsó helyére kerültek. Nem csoda, a szocialisták között erős a feltevés, hogy a nyugdíjasok között klasszul áll a párt, az MSZP-hívek 38 százaléka szerint az idősek a balos formációt támogatják.
Sosem volt még ilyen jó?
Jobban élnek a nyugdíjasok, mint azt a többség gondolná, de mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire kiszolgáltatottak – derül ki exkluzív kutatásunkból. Mégis tőlük retteg a hatalom.
Publicus Intézet - Vasárnapi Hírek
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2017. szeptember
14–18. között. A nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív mintába
1014 fő került. A teljes mintában a mintavételi hiba +/–3,1 százalékpont.
-
-
-
-
-
- 
-
-
-
-
A szegénység, részben az állami
preferenciának megfelelően, de ellentmondva az általános „érzetnek”, nem a nyugdíjasokat bántja elsősorban: míg a 6 év alatti gyerekek körében 19,9 százalékos, a 60 év felettiek körében 6,8 százalék.
A Fidesz-szimpatizánsok köre az egyetlen,
amelyiknek csekélyke többsége nem emelné vagy csökkentené a nyugdíjat. Az összes többi párt tábora növelné az időskori ellátás összegét, ahogy a bizonytalanok is.
A pénztologatás fájni fog
A Fidesz–KDNP-kormány alatt a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre kevésbé átlátható és kontrollálható. Ennek praktikus eszköze, hogy nem járulékot, hanem szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató a bérek után 2011 óta.
A különbség az, hogy a járulékot a kormány köteles automatikusan a társadalombiztosítási alapokba továbbítani, míg az adót kénye-kedve szerint költheti el. A szociális hozzájárulási adó elosztásának arányát – mint az Szikra Dorottya számára a költségvetési törvényből világossá vált – évről évre módosítják a nyugdíjalap, az egészségbiztosítás és a foglalkoztatási alap között. Hogy éppen milyen indokkal jut más-más arányban a nyugdíjakra vagy más területekre, azt nem tudjuk. Így állhat elő az a helyzet, hogy miközben egyik kezükkel adnak a nyugdíjasoknak (emelkedő havi illetménnyel, ajándékokkal és így tovább), a másik kezükkel elvesznek – mikor az egészségügyi területről vonnak el forrást. Az egészségügy leromlása a nyugdíjasoknak fáj a leginkább, akár úgy is, hogy magánúton többet kénytelenek az egészségükre költeni.
Kioltják egymást az állítások
Gyakorlatilag holtversenyben manipulálja a Fidesz az időseket és rémítgeti Vona Gábor Jobbik-elnök a nyugdíjasokat. A Publicus Intézet azt tudakolta, hogy a polgárok melyik állítással értenek egyet. Az emberek 22 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy igaza van a Jobbik elnökének, Vona Gábornak akkor, amikor arról beszél: a Fidesz megtéveszti a nyugdíjasokat annak érdekében, hogy rá szavazzanak. A polgárok 21 százaléka hiszi el a Fidesznek, hogy a Jobbik a nyugdíjasok ellen fordult. 31 százalék egyik állítással sem ért egyet. (26 százalék nem ismeri a vitát, illetve nem akart állást foglalni.)
A szavazók harmada
„Ha politikailag nem is korrekt a megfogalmazás, de mindenképp igaz: a nyugdíjasok a politika szent tehenei” – szolgál újabb
idős definícióval Krekó Péter. Nem véletlenül, magyarázza a Political Capital igazgatója, hiszen a választáson részt vevők több
mint harmada nyugdíjas. Így alakult ki az a helyzet, hogy amíg a piaci marketingesek a 18–49 éves korosztályra lőnek, a „politikai
reklámértékesítők” legértékesebb célcsoportjai a 49 évnél idősebbek, illetve a nyugdíjasok. Épp ezért senki nem meri e
kör érdekeit sérteni – különösen nem választások előtt. Ugyanis jó lecke volt a politikának a 13. havi nyugdíj eltörlése: az intézkedés
ellenére is összesen 32 százalékkal nőtt az időskori ellátások vásárlóértéke 2002 és 2010 között, ám mindig a véghatás
a fontos, így a 13. havi járandóság beszüntetése sok százezer nyugdíjast választott le az MSZP-ről.
A Fidesz okult ebből a hibából, ráadásul jobban is kommunikál – ez az oka annak, hogy ugyan a nyugdíjak vásárlóértéke
csökkent vagy stagnál, mégis az általános érzet szerint a Fidesz tette a legtöbbet a nyugdíjasokért. Orbán Viktor levelei és
az egyéb direktmarketing-eszközök elfedik a valóságot,
állítja Krekó.
Hogy miért hisznek jobban az államnak vagy miért befolyásolhatóak hatékonyabban a nyugdíjasok, mint a többi választói csoport, annak az az oka, hogy megélhetésük szinte teljes egészében az államtól függ. Ám hogy politikailag aktívabbak is a többi szavazói rétegnél, annak nemcsak a függés az oka. Hanem a kor is – hiszen a hosszú élet alatt számos benyomás éri, és markánsabb, jobban alátámasztott világnézete alakul ki. Továbbá ráér, így van ideje információkat befogadni – épp ezért nagyon hatékony módszer, hogy a hatalom az idősek által preferált „kommunikációs csatornákat” lenyúlta.
Orbán Viktor épp most ígérte meg, hogy az
idősek – egyébként törvény szerint – nyugdíjkiegészítést kapnak. Járandóságukat ugyanis 1,5 százalékkal emelte a kormány, ám ez elmarad a várhatóan 2,5 százalék körül alakuló inflációtól, azaz a kabinetnek újabb egy százalékkal kell (visszamenőleg) feltornáznia a nyugdíjakat. Ez azt jelenti a 121 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva, hogy átlagosan 14 520 forint illeti az időseket még az idén.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!