Közmunkásosztály

A jogalkotók célja a munkaerőpiac rugalmasabbá, a befektetők számára vonzóvá tétele volt. Ennek jegyében a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatt a munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni, feltéve, hogy a munkavállaló legalább egy órát dolgozott. Eddig a délutáni műszakra 15 százalékos bérpótlék járt – a változás a többnyire minimálbér körül kereső kereskedelmi dolgozók zsebéből akár havi 10 ezer forintot is kivesz. Megszüntették az átlagkereset-számítás gyakorlatát: szabadság, kötelező orvosi vizsgálat, hozzátartozó halála miatti távollét esetén a díjazást a távollétidíj-számítás szabályai szerint kell meghatározni – ebbe az alapbér mellett a pótlékok is beletartoznak –, és így számolják majd ki a végkielégítés összegét vagy a felmondási időre járó munkabért is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál 6 munkanaponként kell egy pihenőnapot beosztani, kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót. Az elbocsátás szabályai is változtak: a határozott időre szerződtetett dolgozókat már a megbízásuk lejárta előtt is el lehet küldeni, igaz, csak nagyon szigorú okokra hivatkozva. Vége a táppénzen lévők korlátlan védelmének: a betegszabadság alatt is el lehet bocsátani a dolgozót, bár a felmondás csak a táppénz lejárta után indul. Aki jogellenes felmondás miatt pert indított, az eddig az eljárás idejére is kapta a fizetését, most a maximum a 12 havi alapbér összege. Változott a szabadságra vonatkozó jogszabály is: a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot köteles kiadni – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve –, legfeljebb 2 részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. A dolgozónak legalább 15 nappal a szabadság megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy ki akarja venni, de munkáltatója vissza is rendelheti a szabadságáról. Már az ombudsman is tiltakozott az ellen az új szabályozás ellen, amely szerint a munkáltató csak akkor nem mondhat fel várandós alkalmazottjának, ha az előzetesen tájékoztatta őt állapotáról. Eddig a gyerek 3 éves koráig nem lehetett elbocsátani az anyát, most viszont már elküldhető, aki visszatér a munkába.

Továbbra sincs remény az egymillió új munkahely létrehozására, amire az Orbán-kormány megalakulásakor ígéretet tett. A hivatalos adatok szerint ugyan az év harmadik negyedében 3 millió 935 ezer embernek volt állása, 71 ezerrel többnek, mint tavaly, foglalkoztatáspolitikai szakemberek szerint a statisztikát az egyre növekvő közmunkáslétszám tolja meg. Tény: idén október végén elérte a 278 ezret a közfoglalkoztatottak száma, miközben az utóbbi két évben a közmunkásként dolgozók közül mindössze 19 ezren kerültek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A KSH adatai szerint egy év alatt némileg, 0,3 százalékkal, 10,5 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya, de még mindig nagyon sokan, 463 ezren vannak munka nélkül. Drámai a kép, hiszen 47,5 százalékuk legalább egy éve vagy annál is régebben keresett állást, ráadásul a fiatalok munkanélküliségi rátája meghaladta a 30 százalékot, ami azt jelenti, hogy 3,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!