Kevéssé figyelnek az emberek a korrupciógyanúra, a luxusra, a hatalmi elit közelében lévők pénzszórására. Az ingerküszöb nagyon magasan van. A hardcore fideszes szavazókat aligha lehet meggyőzni, a bizonytalanok figyelmét pedig a kormány tereli el sorosozással vagy migránsozással. Idővel azonban morzsolódhat a Fidesz népszerűsége.
Kósa Lajos rejtélyes 1300 milliárdja, Semjén Zsolt svédországi luxusvadászatának költségei, a Rogán Antal feltalálótársai elleni eljárás – csak néhány botrányos ügy az utóbbi napok „terméséből”.
Hetek óta napi rendszerességgel derülnek ki korrupciógyanús esetek vagy a hatalmi elit urizálásával kapcsolatos információk, de ez egyelőre nem látszik a Fidesz támogatottságán. Még nem tudni, hol lesz az a pont, ahol a törzsszavazóknak is feltűnik a pénzszórás. A kormánypárt mindenesetre erős ellennarratívákkal dolgozik, a migránsozás és a sorosozás jól eltereli a törzsszavazók, sőt részben a bizonytalanok figyelmét is. Nem arról van tehát szó, hogy egy politikailag légüres térbe robbannak be a gyanús pénzügyi manőverekről szóló vádak, hanem arról, hogy a Fidesz által uralt közbeszédben kerülnek elő az ilyen ügyek.
„Nagyon magasan van az ingerküszöb a társadalomban” – fogalmazott lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. Három csoportot említett. A hardcore fideszes szavazók valószínűleg azt gondolják, hogy ezek a korrupciós vádak vagy nem igazak, vagy irrelevánsak. A bizonytalanok érzékelik ugyan a korrupciót, de sokan közülük azt gondolják, hogy Magyarországon ez az élet rendje, azaz a Fidesz korrupt, de az előző kormányok is azok voltak. Az ellenzéki szavazók azok, akik nemcsak látják, hanem el is ítélik mindazt, ami történik.
Azzal kapcsolatban, hogy ezek az esetek mennyire tekinthetők korrupciónak, úgy fogalmazott: „én merném ezt tágan értelmezve korrupciónak nevezni”, még akkor is, ha nem a visszaélések hagyományos formájáról van szó. A korrupció ugyanis most már nemcsak a vesztegetésben vagy kenőpénzfizetésben, hanem sokkal inkább a részrehajlásokban érhető tetten, abban, hogy a hatalommal való visszaélésből lesz valakinek vagy az érintett rokonainak, barátainak több pénze. „Ez a mai rendszer lényege, hogy az intézményrendszer torzításán keresztül működik a korrupció, miközben formálisan sokszor, úgy tűnik, mintha minden teljesen tisztán történne.” Martin József Péter szerint politikai változás esetén mielőbb helyre kellene állítani a jogállamot és az igazságszolgáltatás – azon belül az ügyészség – függetlenségét. Ha ez megtörténik, akkor hagyni kell a független szerveket dolgozni, és minél kevesebb politikai beavatkozás szükséges.
Ez azt is jelentené, hogy a most magánzsebekbe vándorolt, indokolatlanul szerzett pénzek egy részét valószínűleg le kell írni veszteségként. A teljes vagyonvisszaszerzés illúzió, és az sem lenne szerencsés, ha politikai boszorkányüldözés lenne egy kormányváltás után.
Nem ért egyet ugyanakkor Juhász Attila, a Political Capital szakmai vezetője azzal, hogy ezek az esetek ne erodálnák a kormánypárt népszerűségét. „A korrupciós ügyek lassú méregként hatnak”, véli, nem biztos, hogy azonnal meglátszik egy-egy párt támogatottságán, de ha megnézzük a fideszes politikusok személyes megítélését, egyértelműen kirajzolódik a trend. Példaként Rogán Antalt vagy Lázár Jánost említette – utóbbi esetében a hódmezővásárhelyi időközi választás eredménye, a Fidesz veresége épp neki szólt. A Fideszt pedig akkor gyengítené érzékelhetően egy botrány, ha az közvetlenül Orbán Viktort érintené – a közelébe ért Elios–Tiborcz-ügyben is látható, hogy tart a kormánypárt ettől, az érintettek próbáltak kitérni, elfutni a kérdések elől.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
