Maradt még nyitott forgatókönyv a Fidesz számára azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a választási regisztrációt. A választási szakértő szerint reális a veszélye annak, hogy a Fidesz más módon próbálja maximalizálni a szavazatait, de van esély előrehozott választásokra is.
Nem hagyott egérutat a kormányoldalnak az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntése, hiszen bár a határozat nem mondja ki, hogy nemzetközi szerződésekbe ütközik a feliratkozás, az indoklásból kiderül: az Emberi Jogok Európai Egyezményével nehezen összeegyeztethető a regisztráció. Ezek után hiába is akarná az Alaptörvénybe beleírni a Fidesz a feliratkozást: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága viszonylag hamar helyt adna egy ezt kifogásoló keresetnek. Vagyis Rogán Antal frakcióvezető állítása, mely szerint a Fidesznek megvan a politikai ereje, hogy ezt beírja az alkotmányba – „az erő azonban nem minden, az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk” – egyszerűen álszent. Már csak azért is, mert több sajtóorgánum is arról írt tegnap, hogy a Fidesz azért engedte el a választási regisztrációt, mert attól félt, hogy az erőltetésével járó politikai vita komoly veszteséget okoz nekik.
Arra azonban megvan a lehetősége a Fidesznek, hogy más módon kedvezzen saját szavazóinak. Ennek legpraktikusabb oka, hogy tavasztól azok az alkotmánybírók kerülnek többségbe a testületben, akiket a Fidesz nevezett ki 2010-es győzelme óta. Ezek a bírák (Stumpf Istvánt kivéve) gyakorlatilag minden esetben a kormányoldalnak kedvezően alakították ki véleményüket – még akkor is, ha ezzel kisebbségben maradtak. Ha tehát a választási regisztráció helyett kitalálnak valami mást, ami nekik kedvez, akkor az már nem feltétlenül pattan vissza az Ab-ről.
Valódi opció az előrehozott választás: a Fideszben úgy kalkulálnak, hogy a rezsicsökkentéssel megtámogatott (felső)középosztály stabilizálhatja az erodálódásban megállni látszó Fidesz szavazótáborát, és a kormánypártra szabott választási rendszer önmagában elegendő lehet a győzelemre (30 százalék már elegendő a feles többséghez, 50 százalékos eredmény pedig a háromnegyedes parlamenti többséghez), ráadásul az ellenzék még sehol sem tart felkészülésben.
Ha mégis 2014-re terveznek, akkor pedig még bőven van idő, hogy az esetlegesen változó politikai felálláshoz igazítsák a választási törvényeket, és akkor a kampányfinanszírozás továbbra is hiányzó szabályairól még nem is beszéltünk.
A választási regisztráció alkotmányellenességének kimondásával még nem lettek kevésbé igazságtalanok a választási jogszabályok – figyelmeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértő emlékeztetett arra, hogy például a nyolc hónapos regisztrációs kampányra való hivatkozással lerövidítették a kampányidőszakot, amely az ellenzéknek jelent hátrányt, nem beszélve a választási földrajzra épített egyéni választókerületi rendszerről vagy az Országos Választási Bizottság összetételéről. Tóth szerint reális a veszélye annak, hogy a Fidesz érintetlenül hagyja a választási eljárási törvényt, és egy másik módszerrel helyettesíti a regisztrációt annak érdekében, hogy a saját szavazóit vigye az urnákhoz, de az is lehet, hogy egy egészen új konstrukcióban próbálja maximalizálni a szavazatait. „Nem akarok tippeket adni” – válaszolta a konkrétumokat firtató kérdésünkre. Hangsúlyozta: a demokratikus ellenzéki pártok győzelméhez továbbra is elengedhetetlen a közös lista és közös egyéni jelöltek állítása. Mivel a választási szabályok még egy évvel a választások előtt módosulnak, ami egyes dél-amerikai és közép-afrikai országokra, valamint Fehéroroszországra jellemző, így 2014-ig is megtörténhet bármi – jegyezte meg Tóth Zoltán.
Hasonlóan fogalmazott a Társaság a Szabadságjogokért, melynek pénteki közleménye szerint az alkotmánybírósági döntés után is „jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei”.
Tehát hiába fogalmazott úgy Rogán: „a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön”, az ellentétes tapasztalatok birtokában mindenki azt találgatja, hogy a Fidesz mit talál ki a választási regisztráció helyett. Emlékezetes: tavasszal volt olyan javaslat is, hogy akinek adótartozása van, az ne szavazhasson. Igaz, ez is csak egy olyan ötlet, ami alkotmányellenes és nemzetközi szerződéseket is sért.
Ami az Alkotmánybíróság döntése után is megmaradt:
1. Választókerületek szétdarabolása a Fidesznek kedvező módon.
2. Listaállítás szabályainak módosítása: az ellenzéki összefogás csak speciális esetben jöhet létre.
3. A töredékszavazatok a győztest kompenzálják.
4. Rövidebb a kampány.
5. Mivel korlátozták a választói adatbázishoz való hozzáférést, felértékelődött a pártok saját névjegyzéke.
6. A jelöltállításhoz szükséges 500 aláírást 15 nap alatt kell összegyűjteni.
7. A Nemzeti Választási Bizottság tagjait a kormánytöbbség választja meg úgy, hogy még a 2022-es(!) választásokat is ők felügyelhetik.
8. A határon túliak levélben szavazhatnak.
9. A szavazólap csak akkor érvényes, ha a bal felső sarokban van a pecsét.
10. A választási iroda vezetője indoklás nélkül bárkit törölhet a nemzetközi megfigyelők közül.
11. A választóköri pártdelegáltak számának felemelése azt eredményezheti, hogy egyes választókerületekben csak a fideszes önkormányzati emberek lesznek jelen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!