Maradt még nyitott forgatókönyv a Fidesz számára azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a választási regisztrációt. A választási szakértő szerint reális a veszélye annak, hogy a Fidesz más módon próbálja maximalizálni a szavazatait, de van esély előrehozott választásokra is.
Nem hagyott egérutat a kormányoldalnak az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntése, hiszen bár a határozat nem mondja ki, hogy nemzetközi szerződésekbe ütközik a feliratkozás, az indoklásból kiderül: az Emberi Jogok Európai Egyezményével nehezen összeegyeztethető a regisztráció. Ezek után hiába is akarná az Alaptörvénybe beleírni a Fidesz a feliratkozást: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága viszonylag hamar helyt adna egy ezt kifogásoló keresetnek. Vagyis Rogán Antal frakcióvezető állítása, mely szerint a Fidesznek megvan a politikai ereje, hogy ezt beírja az alkotmányba – „az erő azonban nem minden, az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk” – egyszerűen álszent. Már csak azért is, mert több sajtóorgánum is arról írt tegnap, hogy a Fidesz azért engedte el a választási regisztrációt, mert attól félt, hogy az erőltetésével járó politikai vita komoly veszteséget okoz nekik.
Arra azonban megvan a lehetősége a Fidesznek, hogy más módon kedvezzen saját szavazóinak. Ennek legpraktikusabb oka, hogy tavasztól azok az alkotmánybírók kerülnek többségbe a testületben, akiket a Fidesz nevezett ki 2010-es győzelme óta. Ezek a bírák (Stumpf Istvánt kivéve) gyakorlatilag minden esetben a kormányoldalnak kedvezően alakították ki véleményüket – még akkor is, ha ezzel kisebbségben maradtak. Ha tehát a választási regisztráció helyett kitalálnak valami mást, ami nekik kedvez, akkor az már nem feltétlenül pattan vissza az Ab-ről.
Valódi opció az előrehozott választás: a Fideszben úgy kalkulálnak, hogy a rezsicsökkentéssel megtámogatott (felső)középosztály stabilizálhatja az erodálódásban megállni látszó Fidesz szavazótáborát, és a kormánypártra szabott választási rendszer önmagában elegendő lehet a győzelemre (30 százalék már elegendő a feles többséghez, 50 százalékos eredmény pedig a háromnegyedes parlamenti többséghez), ráadásul az ellenzék még sehol sem tart felkészülésben.
Ha mégis 2014-re terveznek, akkor pedig még bőven van idő, hogy az esetlegesen változó politikai felálláshoz igazítsák a választási törvényeket, és akkor a kampányfinanszírozás továbbra is hiányzó szabályairól még nem is beszéltünk.
A választási regisztráció alkotmányellenességének kimondásával még nem lettek kevésbé igazságtalanok a választási jogszabályok – figyelmeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértő emlékeztetett arra, hogy például a nyolc hónapos regisztrációs kampányra való hivatkozással lerövidítették a kampányidőszakot, amely az ellenzéknek jelent hátrányt, nem beszélve a választási földrajzra épített egyéni választókerületi rendszerről vagy az Országos Választási Bizottság összetételéről. Tóth szerint reális a veszélye annak, hogy a Fidesz érintetlenül hagyja a választási eljárási törvényt, és egy másik módszerrel helyettesíti a regisztrációt annak érdekében, hogy a saját szavazóit vigye az urnákhoz, de az is lehet, hogy egy egészen új konstrukcióban próbálja maximalizálni a szavazatait. „Nem akarok tippeket adni” – válaszolta a konkrétumokat firtató kérdésünkre. Hangsúlyozta: a demokratikus ellenzéki pártok győzelméhez továbbra is elengedhetetlen a közös lista és közös egyéni jelöltek állítása. Mivel a választási szabályok még egy évvel a választások előtt módosulnak, ami egyes dél-amerikai és közép-afrikai országokra, valamint Fehéroroszországra jellemző, így 2014-ig is megtörténhet bármi – jegyezte meg Tóth Zoltán.
Hasonlóan fogalmazott a Társaság a Szabadságjogokért, melynek pénteki közleménye szerint az alkotmánybírósági döntés után is „jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei”.
Tehát hiába fogalmazott úgy Rogán: „a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön”, az ellentétes tapasztalatok birtokában mindenki azt találgatja, hogy a Fidesz mit talál ki a választási regisztráció helyett. Emlékezetes: tavasszal volt olyan javaslat is, hogy akinek adótartozása van, az ne szavazhasson. Igaz, ez is csak egy olyan ötlet, ami alkotmányellenes és nemzetközi szerződéseket is sért.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
Ami az Alkotmánybíróság döntése után is megmaradt:
1. Választókerületek szétdarabolása a Fidesznek kedvező módon.
2. Listaállítás szabályainak módosítása: az ellenzéki összefogás csak speciális esetben jöhet létre.
3. A töredékszavazatok a győztest kompenzálják.
4. Rövidebb a kampány.
5. Mivel korlátozták a választói adatbázishoz való hozzáférést, felértékelődött a pártok saját névjegyzéke.
6. A jelöltállításhoz szükséges 500 aláírást 15 nap alatt kell összegyűjteni.
7. A Nemzeti Választási Bizottság tagjait a kormánytöbbség választja meg úgy, hogy még a 2022-es(!) választásokat is ők felügyelhetik.
8. A határon túliak levélben szavazhatnak.
9. A szavazólap csak akkor érvényes, ha a bal felső sarokban van a pecsét.
10. A választási iroda vezetője indoklás nélkül bárkit törölhet a nemzetközi megfigyelők közül.
11. A választóköri pártdelegáltak számának felemelése azt eredményezheti, hogy egyes választókerületekben csak a fideszes önkormányzati emberek lesznek jelen.