Luxus magyar módra

A rendszerváltáskor fő értékké a kapcsolati tőke, a kreativitás, a vállalkozó szellem és az alkalmazkodóképesség vált, központba került a tulajdon és a korábban felhalmozott tőke, a pénz szerepe borzasztóan felerősödött. „Az anyagi jólét elérése lett az emberek legfontosabb célja, a fogyasztás alapján mérik a sikerességét, s ítélték meg, ki mennyit ér” – nyilatkozta lapunknak Vásárhelyi Mária szociológus. (Lásd még: Lázár János szavait arról, hogy akinek semmije nincs, az annyit is ér – a szerk.) Míg máshol a presztízsvásárlás, urizálás nem jellemző, nálunk nagyon is: a gazdagokat irigység övezi, és a többség úgy véli, vagyont csak tisztességtelen úton lehet elérni. Az arisztokrata családok sarjaiból kevesen maradtak, így az új elitből kevesen tanulták meg azt a viselkedésformát, amely a pénz helyes elköltéséhez szükséges. Ráadásul nálunk egy olyan újgazdag réteg alkotja az „elit” jelentős részét, akik nem teljesítményük, hanem leginkább politikai kapcsolataik alapján jutottak előre – magyarázta Vásárhelyi. Sok magánzó húzott óriási hasznot a rendszerváltás idején is: nekik a pénz könnyen jött és sem neveltetésük, sem elveik nem mérhetőek össze a korábbi elitével. Belőlük alakult ki egy olyan réteg, akiknek a látszat számít: az autó, az öltöny, az óra. Jellemzővé vált a hivalkodó fogyasztás, amellyel meg szeretnék mutatni az emberek a társadalom többi tagjának, hogy ők megengedhetik a pénz herdálását.

Nálunk még ritka a „kifinomult elegancia”: a magyar milliárdos gyakran rongyrázós. A gazdagok szokásaira, fogyasztására még mindig inkább a külsőségek hatnak, míg más országokban, ahol a luxus fogyasztói réteg hosszú és töretlen múltra tekint vissza, sokkal inkább a belső értékek elérése a cél, és nem a külsőségek. Ennek köszönhető az is, hogy csökken a luxusterméken a márkajelzés mérete, figyelemfelkeltő megjelenése, csak a különleges megmunkálás és könnyen észrevehető minőségi jegyek engednek arra következtetni, hogy igen drága termékkel van dolgunk.

Egy, a luxustermékek megítéléséről és fogyasztásáról készült friss magyarországi kutatás szerint a magyarok egyharmada venne Armani, Gucci, Chanel vagy Versace márkájú luxusholmit, ha a pénz nem lenne meghatározó. Eközben Európa többi országában a vásárlók háromnegyede szerint a luxustermékek túlértékeltek, azaz nem érik meg az árukat. A magyar fogyasztók a márkával azonosítják a magas minőséget.

„A magyar piac nagyon kicsi, gyakorlatilag mindenki az államból él: vele üzletel, onnan jön a pénz” – mondta a kutató. A pénz és vele a hatalom rendszer- és politikafüggő, „Ma már nem is csinálnak titkot belőle, hogy új politikai elitet építenek, de ami egészen abszurd és a világon egyedülálló: a szociális újraelosztásban kifejezetten a gazdagokat preferálják, vagyis azokat, akiknek erre semmi szükségük” – tette hozzá Vásárhelyi Mária.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!