Hetek óta rakétatámadással fenyegeti Észak-Korea az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. A Phenjanban dolgozó diplomatákat is felszólította a külügyminisztérium, április 10-ig jelezzék, ha evakuálásukban segítségre szorulnak, mivel egy esetleges háborús konfliktus kirobbanása esetén nem garantálják biztonságukat. A fenyegetések egyre súlyosabbak, az USA azonban óvatosan kezeli azokat.
Leértékelte az Észak-Koreából hetek óta folyamatosan érkező fenyegetések veszélyfokát az Egyesült Államok. Phenjan ugyan az Egyesült Államok mellett Dél-Koreát is megfenyegette egy esetleges támadással, ám az USA egyik befolyásos katonai vezetője szerint az elmúlt hetek fenyegetéseihez hasonlók máskor is érkeztek, ám következménnyel eddig még egyik sem járt. Észak-Koreát márciusban szankcionálta az ENSZ, miután végrehajtotta harmadik nukleáris kísérleti robbantását. A Kim Dzsong Un vezette állam ezután kezdte el szóbeli hadjáratát az USA és Dél-Korea ellen, az USA-t atomcsapással, Dél-Koreát háborúval fenyegetve. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője úgy nyilatkozott, nem lepné meg, ha Phenjan rakétákat lőne ki, hiszen erre volt már példa a történelemben. Ugyanakkor az amerikai vezetés semmit sem akar kockáztatni: ezért Guam szigetére rakétavédelmi rendszert telepítenek. Washington a színfalak mögött Kína és Oroszország közreműködését is kérte Észak-Korea megfékezésére. Szöulban úgy gondolják, sokkal valószínűbb, hogy Észak-Korea csak próbakilövést hajt majd végre. A BBC elemzője szerint sem az USA, sem Dél-Korea nem tart egy esetleges észak-koreai támadástól, pontosan a phenjani retorikának köszönhetően. „A Földön nincs még egy olyan retorikát alkalmazó ország, mint Észak-Korea” – állítja a szerző, aki a hatvanas évek óta követi figyelemmel Phenjan propagandáját. Az észak-koreai szöveg szerinte mindig is túlzó, nagyzoló és fenyegető volt, ami Kim Dzsong Un 2011-es hatalomra lépése óta csak erősödött. A BBC szerzője azzal kapcsolatban, hogy Észak-Korea az USA szárazföldi területeinek rakétákkal történő megtámadását tervezi, csak így ír: „Tudják, hogy mi tudjuk, hogy képtelenek elérni a szárazföldet.” A cikk szerint a retorikában történt változás egyértelműen Kim Dzsong Un műve, akiben fiatal vezérként tombol a bizonyítási kényszer, ám elégséges erő híján kénytelen beérni a kemény szavakkal.
Meddig ér az észak-koreai „rakétakéz”?
Nehéz a kérdésre válaszolni, még arról sincsenek egyértelmű információk, hogy egyáltalán milyen típusú rakétákat birtokolnak. A dél-koreai haderő szerint Észak-Korea Musudan típusú rakétákkal rendelkezik, a japán sajtó ezzel szemben KN-08-asokról is tud. Bármelyikről is legyen szó – vagy éppen mindkettőről – az Egyesült Államokra nem jelent veszélyt e két típus. Ahogy az térképünkön is látható, a Musudan hatótávolsága eléri Japánt és Dél-Koreát, de Guamot, Hawaii-t, vagy az Egyesült Államok szárazföldi területeit már nem. A KN-08 – Taepodong-2 – hatótávolsága viszont akár hatezer kilométer is lehet, amely elvben veszélyeztetheti Los Angelest is. A KN-08-at egy tavaly április katonai parádén mutatták be Phenjanban, ennek alapján állítják szakértők: évek kellenek ahhoz, hogy ez nukleáris töltettel felszerelhető interkontinentális ballisztikus rakéta legyen. A másik nagy kérdés: milyen nukleáris kapacitással rendelkezik Észak-Korea? Phenjan eddig három földalatti nukleáris kísérletet hajtott végre.: 2006-ban (egy kilótonna erejű volt), 2009-ben (két kilótonna), és idén februárban (hét kilótonna). Csak összehasonlításként: a Hirosimára ledobott amerikai atombomba 13 kilótonna erejű volt, a Nagaszakira ledobott pedig 21 kilótonna. Ugyanakkor a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az észak-koreai hadsereg több mint 60 százaléka, tűzerejének pedig 80 százaléka a két Koreát elválasztó demilitarizált övezethez mért 100 kilométeres sávon belül összpontosul.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!