A remény és a valóság birkózik a fejekben, és bár a választók nem vakok a valóságra, még mozgósíthatóak, ha akad érdemi hívószó és -figura – ez derül ki a Publicus Intézet méréséből, amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített.
A közvélemény-kutatás alapkérdése azt firtatta, van-e esélye a baloldalnak, hogy megnyerje a választásokat – függetlenül attól, hogy ki (értsd: politikus vagy közéleti szereplő) a miniszterelnök- jelölt. Nincs – így véli az emberek mintegy fele. Csakhogy ez alapvetően a Fidesz-, illetve a Jobbik-hívek válasza: e két tábor 68 és 67 százaléka nem hisz abban, hogy a baloldal kormányt dönthet.
(Megjegyzendő: a jobbikosok 26 százaléka szerint ez nem elképzelhetetlen.)
A kincstári pesszimizmus nem csoda, hiszen az egykori radikális párt (többek között szimpatizánsai segítségével) kormányváltó erőként szeretné pozicionálni magát.
Vezetői pontosan tudják, hogy egy baloldali összeborulás szavazatvesztést okozhatna, így az LMP megnyerésével mutatnának érdemi erőt. (Hogy ez több mint puszta elvi lehetőség, ezt mutatja Hadházy Ákos nyilatkozata, ugyanis az LMP társelnöke nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a választás után – ha sikerül kormányt buktatni – a Jobbikkal kormányozzon a Lehet Más a Politika.
Az MSZP-sek mintegy háromnegyede azonban hisz abban, hogy cserélhető a kormány. Ami ennél is fontosabb: a bizonytalanok 29 százaléka is így véli. És szintén a hit meglétét, illetve az elégedetlenséget jelzi, hogy az emberek 61 százaléka úgy gondolja: az ország érdekében szükség van egy erős, balos együttműködésre. Akik kormányváltást akarnak (mintegy 5 millió ember), azoknak 81 százaléka gondolja így. Akik pedig nem akarnak kormányváltást, azoknak 34 százaléka látna szívesen egy érdemi balos összekapaszkodást.
Ez az arány nem meglepő, hiszen a Fidesz-tábor mintegy negyede-harmada elégedetlen a kormányzással, egy erős ellenzék pedig rászoríthatná a kabinetet, hogy másképp politizáljon, legyen izmosabb a szociális ellátás, érdemben fejlessze az egészségügyi, oktatási rendszert.
Az persze egyértelmű, hogy az elégedetlen fideszesek pártpolitikusra nem szavaznak. Ám a Publicus úgy találta, hogy a „kormánypárti rebellisek” egy részének becsatornázható a támogatása. Ennek feltétele egy pártoktól független, szakértő baloldali jelölt, akinek van érdemi esélye legyőzni a Fideszt. Egy ilyen emberre a kormánypárti szimpatizánsok 15 százaléka hajlandó lenne szavazni, és a jobbikosok 54 százaléka is.
A bizonytalanoknak 43 százaléka szavazna a „kívülről érkező emberre”, míg az MSZP-bázis 95 százaléka. Összességében a választók több mint 42 százaléka beleállna egy ilyen történetbe, ami mintegy 3,3 millió ember.
Ez az arány persze egy ideális helyzetre reflektál, miszerint van jelölt is és esély is. A fejekben azonban a kettő összekapcsolódik.
Ugyanis a választók 47 százaléka úgy érzi, egy független, szakértő jelölt javíthat a baloldal helyzetén – és ezt az MSZP-sek zömén kívül a jobbikosok és a bizonytalanok többsége is így gondolja (egyébként a fideszesek harmada is). Az erősödés reménye pedig optimistábbá teszi a kormánnyal elégedetleneket, úgyhogy az emberek 35 százaléka úgy gondolja, kedvező konstelláció esetén (a dolgok állásáról lásd cikkünket a 9. oldalon) legyőzhető a Fidesz.
Lelkesedés begyújtva
Elképesztő hatékonysággal zárja magára szavazóit a Fidesz, ahogy közeledik a választás. Ezt jelzi, hogy egyre kisebb az elégedetlenek aránya: míg egy hónapja 57 százalék volt, most 53. Az azonban, hogy az MSZP-sek 95, a jobbikosok 82, a bizonytalanok 62 százaléka nem nézi jó szemmel, ami az országban zajlik, azt jelzi: az elégedetlenségi szint pusztán azért apadt, mert a Fidesz-hívőket sikerült tömbösíteni. És tényleg: míg korábban csak kétharmaduk helyeselte a kormány ténykedését, most háromnegyedük teszi ezt.
Bár a kampány hivatalosan csak február közepén startol, immár a biztos pártválasztók szolgálnak igazolási pontként, ugyanis nagyjából ez a tömeg megy el tuti szavazni. (Ezt az emberek 69 százaléka ígéri.) Szóval a biztos pártválasztók fele a Fideszt preferálja. 17 százalékuk a Jobbikot szereti, 14 százalékuk az MSZP-vel van. Az LMP ebben a körben 7 százalékot tud, a DK pedig 5-öt. Ha minden jól megy, a Publicus észlelése szerint az Együtt–PM szövetség is behoz 2 százalékot. (Megjegyzendő: utóbbi népszerűségének mértéke nehezen állapítható meg pontosan. Egy internetes kutatás 5 százalékot mutatott, a Závecz Research Intézet pedig a biztos pártválasztók körében 1 százalékra mérte.) Mindenesetre az összesített ellenzéki támogatottság 44-45 százalék. És nem tudni, merre hajlanak a bizonytalanok.
A friss közvélemény-kutatás kérdései:
Ön szerint melyik esetben van több esélye a baloldali ellenzéknek, ha egy…
...szakértő, civil
...vagy ha egy pártpolitikus miniszterelnök-jelölttel vág neki a 2018-as választásoknak? 
Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
- Szükség van az ország érdekében egy valódi,
erős baloldali ellenzéki együttműködésre
- Baloldalnak úgy sincs esélye megnyerni a választásokat,
akárki lesz is a miniszterelnök-jelöltje
- A baloldali ellenzék egy civil, szakértő miniszterelnök-jelölttel
érdemben tudja növelni a támogatottságát
- Igazi baloldali együttműködés képes lenne
2018-ban megnyerni a választásokat
Publicus-Vasárnapi Hírek
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2017. november 11–15. között.
A nem, életkor és iskolázottság szerinti reprezentatív mintába 1001 fő került.
A teljes mintában a mintavételi hiba +/–3,1 százalékpont.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!